A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Március – Egy halott királylány dícsérete

Kultúra – 2026. február 28., szombat | 20:30

Kalendárium szonettekben – e ciklusból választottuk a verset, mely az érkező márciust köszönti. Zöng, csobban, pattan, tárul… tavaszt, újjáéledést jelző igék uralják a vers első felét. A második felében azonban halottra irányítja a figyelmet a versbeszélő; arcán, haján fény és friss tavaszi szél játszik. Ki lehet ez a holt királylány az újjászülető, tárulkozó világ közepén?


MÁRCIUS
Egy halott királylány dícsérete

Ereszszélen már jégcsapok csepegnek,
a hólé zöngve, csobbanón csurog,
A föld hátárol pattan a burok,
sok odon ablak tárul a szeleknek.

A nap egy rozzant ablakon benéz.
Sugarat önt be, langyosan zuhogva,
dohos, homályos és hideg zugokba.
Meleg nyalábja sárga, mint a méz.

Bent holt királylány fekszik. Arca: bájos,
halk emlék, régi, sápadt, méla vád…
Bomló szívének illata halálos.

Míg ajkaszélén fénysáv surran át,
a friss tavaszi szél körötte szálldos
s lengeti hosszú, szőke, dús haját.


Kép: Borsodi Heni

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria