A hit embert és világot formáló erő – Boldog Apor Vilmos vértanúra emlékeztek Győrben

Veres András püspök külön üdvözölte a Máltai Lovagrend megjelent tagjait, valamint a Szentszék Magyarországi Nagykövetségének elsőbeosztottját, a mexikói származású diplomata titkárt, José Nahum Jairo Salas Castañedát, aki Végerbauer Richárd atyával, az Apostoli Nunciatúra titkárával együtt vett részt az ünnepi szentmisén.

Egyházmegyénkben a mai nap kötelező ünnep – mondta a főpásztor a szentmise elején –, azonban a jelenlegi helyzetre tekintettel ma mégsem tudunk a megszokott ünnepélyes formában tisztelegni Apor Vilmos vértanú püspök sírjánál.

Éppen ezért külön háláját fejezte ki a püspök azok felé, akik mégis jelen voltak.

Köszöntőjében Veres András kiemelte, hogy Boldog Apor Vilmos nemcsak egy keresztény példakép számunkra, hanem mennyei közbenjárónk is. – Ezzel a tudattal legyünk jelen a szentmisén, és forduljunk a vértanú püspökhöz mennyei pártfogását és segítségét kérve szeretteinkért, egyházmegyénkért és magyar nemzetünkért – buzdított.

Szentbeszéde elején Sík Sándor Te Deum című versére utalva a püspök rámutatott: Boldog Apor Vilmos olyan korban élt, amikor az emberek nem akartak emberek lenni. Személye és életműve példaértékű számunkra ma is, hiszen a másokért való odaadás és önfeláldozás minden korban követendő, háborúban és békeidőben egyaránt.

Boldog Apor Vilmos vértanú püspök mások életét védte úgy, hogy közben a sajátját feláldozta a háborús körülmények között élő kiszolgáltatottakért, védtelenekért: a gyermekekért, nőkért, idősekért és zsidókért. Így akart hasonulni Mesteréhez, aki azt mondta: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn15,13) – emlékeztetett Veres András.

Élete feláldozásával Apor püspök is belépett azon magyar szentek sorába, akik kiváló példáját adják az önfeláldozó szeretetnek. Arra mutatnak példát, hogy a gonosz erők tobzódása közepette is meg lehet maradni embernek és kereszténynek. Szent II. János Pál pápa nem véletlenül mondta 1996-os győri látogatásakor Apor püspök sírjánál: „ragyogó példaképeitek vannak, rájuk tekintsetek, amikor felhők tornyosulnak”.

Apor Vilmos már gyermekkorban megkapta azt a természetes alapot, amelyre a természetfeletti építkezni tudott. Az Apor családban természetes volt a szolidaritás erénye, a szegények, a bajba jutottak felé megnyilvánuló segítő szeretet. Apor Vilmos igyekezett jószívű édesapjának jelmondata szerint élni: „Felejtsük el önmagunkat másokért” – idézte fel vértanú elődje életét a győri főpásztor.

Apor püspököt a mély keresztény hit vezette az áldozatos élet felé, hogy meghallja és elfogadja Isten hívását a mások üdvösségének szolgálatáért élő papi hivatásra. A feltétel nélkül másokért való életnek számtalan jelét adta papi és püspöki szolgálatában; s ez tette készségessé őt a vértanúság vállalására. „Köszönöm a Jó Istennek, hogy elfogadta áldozatomat” – mondta halálos ágyán, megtudva, hogy védelmezettjeit nem bántották.

A hit embert és világot formáló erő, ha az valóban lélekből fakadó, őszinte Isten felé fordulás. Miként Apor püspök úr korában, úgy napjainkban is nagyon fontos, hogy sokan legyenek a krisztusi hitből, az evangéliumi értékrend szerint élő emberek, akik tudnak kovásszá válni a világban.

Hitünk hitelessége a váratlan és nehéz helyzetekben mutatkozik meg. Segítő kezet tudunk-e nyújtani, türelemmel meghallgatni, szeretettel elfogadni, egymáshoz alkalmazkodni akkor is, ha ez nehéz, esetleg súlyos áldozatokat igényel? – tette fel a kérdést elmélkedésében Veres András püspök. – Sokan csak a maguk módján, de nem krisztusi módon élik hitüket. Pedig Jézus egyértelműen figyelmeztet, hogy senki sem szolgálhat két úrnak.

Isten melletti döntésünk szabad, egyértelmű, visszavonhatatlan kell, hogy legyen, mert Isten akkor tudja végbevinni bennünk azt a kegyelmi átalakítást, amelyet akkor kezdett el bennünk, amikor a keresztség szentségét megkaptuk.

Kérjük Boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárását, hogy családjainkban növekedjen az elkötelezett hit, a tanúságtevő vallásos élet, az önmagát készséggel feláldozó krisztusi lelkület. Továbbá kérjük közbenjárását Jézusnál, a Jó Pásztornál, hogy adjon egyházmegyénknek elegendő új papi hivatást – fohászkodott szentbeszéde végén a főpásztor.

A szentmise püspöki áldással és közös imádsággal zárult Apor Vilmos püspök sírjánál.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír