A kanadai törvény lehetővé teszi a segédkezéssel végrehajtott öngyilkosság lehetőségét a nem szükségképpen „végső fázisban” lévő gyógyíthatatlan betegek, valamint a pszichés betegségben szenvedők esetében. A kanadai Legfelsőbb Bíróság februári döntése egy évig marad érvényben, ez az ahhoz szükséges idő, hogy előkészítsék a megfelelő törvényt.
Kanadában október 19-én tartanak szövetségi parlamenti választást. Az észak-amerikai ország püspökei felhívásukban arra kérik a jövendő törvényhozókat, gondolják át álláspontjukat, mielőtt új alkotmányos jogot teremtenének az öngyilkosságra. „Nem hallgathatunk az elkeseredettségünkről és a Legfelsőbb Bíróság döntésével szembeni teljes egyet nem értésünkről – írják a kanadai főpásztorok –, annál is inkább, mert az »asszisztált öngyilkosság törvénye« a társadalom legsérültebb tagjainak életét kockáztatja, a depressziós betegekét, a fizikai vagy mentális-pszichés betegségben szenvedőkét, a súlyos fogyatékossággal élőkét.”
A súlyos kérdésre adott emberi válasz – hangsúlyozzák a kanadai püspökök – a gyógyítás, a gondozás, a palliatív kezelés, mely legalább enyhíti a szenvedést, nem pedig a halál szándékos előidézése, melynek igazi neve gyilkosság. Követelik, hogy a kanadai állampolgároknak joguk legyen az életük végéig tartó ápolásra, mégpedig magas színvonalon. Kifogásolják a politikai választáson induló jelöltek hallgatását a témában, mely alapvető az ország élete és jövője szempontjából. Az állampolgároktól azt kérik, hogy emeljék fel szavukat az élet és halál e kérdésében a közösségi fórumokon, azért, hogy legyen idő komolyan elgondolkodni a tervezett törvény következményeiről.
A kanadai főpásztorok leszögezik, hogy biztosítani kell, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók lelkiismereti okból megtagadhassák az „asszisztált öngyilkosságot”. „Elfogadhatatlan, hogy egy orvost arra kényszerítsenek, ölje meg a betegét” – fogalmaznak. Hozzáteszik: azt elvárni az egészségügyi dolgozóktól, hogy segédkezzenek az emberi élet elpusztításában, teljesen ellentmond a lelkiismeretüknek és a hivatásuknak. Mindez szemben áll az orvosi hivatással és az emberi személy méltóságának a tiszteletével.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
