A kereszt logikája – Elhelyezték Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjét a pesti ferenceseknél

Christus vincit – hangzott fel az ének, miközben a Veszprémi Főegyházmegye két papja – Kulcsár Dávid és Tornavölgyi Krisztián – ministránsok kíséretében vitte az oltárasztalhoz Bódi Mária Magdolna ereklyéjét. Tiszteletadásra megállt a menet, mielőtt az Udvardy György érsek átadta a pesti ferences templom templomigazgatójának, Kálmán Peregrin ferences szerzetesnek az ereklyét.

Megtelt a templom; különösen is várták erre az alkalomra azokat, akik nem lehettek ott Veszprémben a boldoggá avatáson, hogy most így társuljanak a magyar egyház új vértanújának tiszteletéhez.

Tornavölgyi Krisztián, a Veszprémi Főegyházmegye irodaigazgatója ismertette Magdi életszentségének útját, azokat a lépéseket, melyekkel eljutott élete feláldozásához.

Az erényeket gyakorló embertársaink mindig Krisztust magát hozzák közel hozzánk,

így számunkra megerősítő azok élete, akiket az Egyház boldogként felmutat. Jó figyelni az előttünk járók példájára, akik elénk tárják a hitet, és akikkel a kegyelemben együvé tartozunk. Krisztus keresztútját járjuk Magdi életére reflektálva” – mondta Udvardy György a keresztút indulásakor.

A keresztút állomásait járva fiatalok vihették az ereklyét, ministránsok olvasták az elmélkedéseket, melyekben visszaköszöntek Boldog Mária Magdolna életeseményei. Mélyen megérintető volt párhuzamban látni fiatalon odaadott életét Krisztus passiótörténetével.

Magdi küzdelmeit, igenjeit hangosították ki az elmélkedések, vele növekedhettünk, vele szemlélhettünk Jézus szenvedését, tudva, hogy az utolsó szó nem a halálé, hanem az életé, feltámadásé.

Udvardy György a napi evangélium kapcsán arról elmélkedett, hogy Jézus válasza az írástudó kérdésére – Melyik a legfőbb parancs? – az élet valóságát megmutató, annak reményét feltáró üzenet.A legfőbb parancs Jézus szerint az, hogy szeressük Istent és szeressük embertársainkat; ez a kettős parancs ad irányt minden cselekedetünknek: kapcsolatot keressük Istennel és egymással.

Jézus nem úgy ad választ, mint egy rabbi, aki különböző tanítói iskolák véleményét mérlegeli, hanem úgy beszél, mint az Atyát ismerő Fiú, aki feltárja az ember előtt Isten szeretetének titkát.

Tanítása nem elméleti válasz, hanem az életre mutat rá, és megmutatja a szeretet valódi mértékét és módját. Ez a szeretet a kereszt által tárul fel teljes mélységében.

Jézus a kereszt által tanít bennünket: ez a szeretet azt jelenti, vállalom a másiknak a személyét, sorsát. Nemcsak kicsit, nemcsak időnként, nemcsak amíg kedvem van, amíg erőn bírja, hanem teljes egészében.

Isten Jézusban vállalja a mi sorsunka: korlátlanul, a kérdéseinkkel, kudarcainkkal, vágyainkkal, reményvesztettségünkkel és Isten bizonyossága utáni vágyokozásunkkal együtt. Így tanít minket a vállalni a másik szegénységét.

Udvardy György figyelmeztetett: könnyű egy olyan közösséghez tartozni, ami a világ szemében sikeres, ahol mindenki egészséges, boldog, dinamikus, befolyása van. És mennyire nehéz dönteni egy olyan közösség mellett, melyben a világ kicsinyei, Isten szegényei vannak. Jézus a kereszten az ezzel való közösséget vállalja, és a kereszt logikája minket is arra hív, hogy e kicsinyekkel is közösséget vállaljunk – hiszen sokszor mi magunk is ilyenek vagyunk.

Jézus a kereszten a szeretet egy másik dimenzióját is feltárja: a másikért vállalt függést. Az ember azt gondolja, a teljes szabadságban, abban, amit ő maga határoz meg, tudja jól végezni a dolgát. A szeretetben az ember vállal áldozatot, küzdelmet a másikért, de a függést nem. Krisztus példája azt mutatja, hogy a szeretet képes a másikhoz kötődni, vállalni a „függést”. Ebben nyílik meg az igazi szabadság:

Isten vállalja értem a függést. Nem fél az emberiségtől, nem fél ránk bízni magát, mert szabad.

Így készít bennünket is a közösségi életben, így készít az otthonra találásra.

Jézus a kereszt által tanít minket, mégpedig az élet realitásában: apró figyelmességekben, a másik meghallgatásában, a betegek gondozásában, a vigasztalásban, a jóért vállalt küzdelemben.

A nagyböjti idő éppen arra hív, hogy a megtérés és az Isten utáni vágy ne maradjon elméleti kérdés, hanem konkrét tettekben jelenjen meg. Jézus írástudónak adott válasza – szeretni Istent és az embert – az élet legvalóságosabb útja, amely a hit, a remény és a szeretet erényeiben bontakozik ki. Ezeket az erényeket az ember a szentségekben, az Egyház közösségében és a szeretetszolgálat gyakorlásában tapasztalja meg.

A kereszt arra is tanít, hogy bízzunk az Atyában és az üdvösség reményében. Ez a remény ad bátorságot ahhoz, hogy a szeretet konkrét tetteit megéljük – akár egy pohár víz felajánlásában, egy figyelmes gesztusban vagy a közjóért vállalt küzdelemben.

A szentek és vértanúk példája pedig megmutatja, hogy a szeretet kettős parancsa valóban élhető. Ők Krisztus mértéke szerint szerettek, semmit sem tartva vissza magukból, és életük tanúsítja, hogy az igazi szabadság az Isten melletti elköteleződésből fakad.

Ezért a nagyböjt minden napján újra feltehetjük magunknak a kérdést: mi a legfőbb parancs az életemben? A válasz mindig ugyanaz: Jézusra figyelni, és az élet valóságában megélni a szeretet kettős parancsát – szeretni Istent és szeretni az embert. Ebben segítenek a szentek és vértanúk példái, akik előttünk jártak a hit útján, és akik arra bátorítanak, hogy az evangéliumot örömmel és szolgáló szeretettel éljük meg a mindennapokban.

A szentmise végén Kálmán Peregrin köszönetet mondott az ajándékért, valamint a szentmisében közreműködőknek a segítségért.  „Vértanú Boldog Mária Magdolna Krisztus király megdicsőítésével halt meg, adta oda életét. Azt kívánjuk önnek és az egész egyházmegyének is, hogy a győzedelmes Krisztus legyen olyan biztos támasza és menedéke, akivel közösségben élve a hit diadalát a Veszprémi Főegyházmegye közösségeiben éltetni és táplálni tudja. Köszönjük, hogy ilyen módon is gondoskodik ennek a templomi közösségnek is a hitéről, elevenen tartva a vértanúk tisztelete által” – mondta a templomigazgató Udvardy György érsekhez fordulva.

„Öröm volt az együtt ünneplés, köszönöm a közös imádságot.

Boldog Mária Magdolna szűz és vértanú életében felragyogó erények krisztusi erények, a mai ember számára szükséges és erőt adó erények. Nyerjünk erőt példájából”  

– buzdított Udvardy György.

A szentmise záróáldását követően elhelyezték az ereklyét a Szűzanya-oltárnál.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír