Habár az évek súlya ott pihent a vállukon, a helyszínen olyan fáradhatatlan életörömmel sürögtek-forogtak, hogy szinte lehetetlen volt megszámlálni őket. Voltak, akiket gyermekeik kísértek el, mert már nem tudtak egyedül buszra szállni; mások két bottal vagy tolószékkel érkeztek. Mégis eljöttek valamennyien, mert a lélek nem öregszik, és mindannyiuk számára felbecsülhetetlen értékkel bír a megtartó közösség ereje.
Régi ismerősök, egykori osztálytársak és munkatársak találtak újra egymásra ezen a felemelő napon. Életmesék és féltve őrzött receptek cseréltek gazdát, miközben felcsendült a harmonikaszó, viccek derítették jókedvre a jelenlévőket, a nevetést pedig közös, szívből jövő éneklés követte. Ez az együttlét ismét bebizonyította: az embernek minden életkorban szüksége van az igazi kapcsolatokra, a közösség megtartó hálójára, és arra a megnyugtató érzésre, hogy számít a jelenléte.

„Az emberi élet legnagyobb értéke az emberi kapcsolat” – írja Márai Sándor. A felsőboldogfalvi találkozón mindez nem csupán elvont gondolat volt, hanem mélyen átélt, közös valóság. Az itt egybegyűlt szépkorúak nemcsak ezen a napon ünnepeltek: egész évben aktív, hűséges résztvevői a Gyulafehérvári Caritas programjainak. Közösséget építenek, támaszt nyújtanak egymásnak, megosztják felhalmozott élettapasztalatukat, és bizonyítják, hogy továbbra is cselekvő, nélkülözhetetlen tagjai társadalmunknak.
A rendezvény egyik legfelemelőbb pillanataként a Böjte Csaba testvér által celebrált szentmisén adtak hálát az élet ajándékáért, családjaikért, társaikért és az őket összekötő közösségért. Közösen imádkoztak a betegekért, az egyedül élőkért és mindazokért az elhivatott segítőkért, akik szeretettel állnak az idősek mellett a hétköznapokban.
A szépkorúak piknikje ismét rámutatott arra a fontos igazságra, hogy
az időskor nem a társadalomból való csendes kivonulás, hanem egy olyan életszakasz, amelyben a megszerzett tapasztalat, a bölcsesség és a humanitás különleges értéket képvisel.

Külön köszönet illeti azokat az önkormányzatokat, amelyek felismerik az idősek közösségi jelenlétének felelősségteljes jelentőségét, hosszú távon támogatva a Gyulafehérvári Caritas szakmai munkáját. Ez a partnerség messze túlmutat a gondoskodáson: közös befektetés egy összetartóbb, empatikusabb társadalom jövőjébe.

Ugyancsak hálás köszönetünket fejezzük ki a Gordon Prod tejgyár nagylelkű támogatásáért, amelynek köszönhetően a résztvevők egy igazán különleges élménnyel gazdagodhattak: közösen készíthették el és fogyaszthatták el a 40 méter hosszú túrós puliszkát.
Szöveg: Sándor István
Forrás és fotó: Gyulafehérvári Caritas
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








