A vatikáni–magyar sporteseményre Rómában a magyarországi Szentszéki Nagykövetség és a Római Magyar Akadémia közös szervezésében került sor.
Mezei Istvánt a Szent Péter-bazilikába, utána pedig a Vatikáni Rádióba Lantos Krisztina, a Római Magyar Akadémia igazgatója és Bárdos Cecília, a Szentszéki Nagykövetség első beosztottja kísérte el.
Mezei István a riport során a focival való kapcsolatáról elmondta, hogy nagyapja őt is mindenáron zenésznek akarta nevelni, de neki nem volt hozzá füle, ellenben volt érzéke a lábának a futballhoz. És mert nem akarta sem magát, sem az apját, sem a zenekart lejáratni, inkább focizni kezdett.
Gyöngyöspatán kezdett focizni; ügyes volt, keresték is a társai, mert ő „söprögető” (sokoldalú középhátvéd – a szerk.) volt, amit persze ésszel kellett játszani. Minthogy sok cigány fiú focizott mellette, gondolt egyszer arra, hogy össze kellene hozni egy cigány válogatottat, mert szerette volna, hogy a cigányzene mellett cigányválogatott is képviselje az országot. A cigányválogatottal összesen 48 országban járt futballozni:
154 mérkőzésből 140-et megnyertek, 4 pedig döntetlen lett.
Korengedménnyel játszhatott már nagycsapatban, ahol figyelt és tanult. A cigányválogatott úgy született meg, hogy amikor hazajött Öcsi bácsi (Puskás Ferenc), az ő segítségével 1995-ben megalakították a csapatot Balassagyarmaton.
A Svájci Gárda csapatával való kapcsolat a Rajkó zenekar révén született meg,
amikor meghívták őket zenélni a Vatikánba. Ő menedzselte őket, és ekkor találkozott – Székely János püspök kíséretében – XVI. Benedek pápával, és a püspök tolmácsolásával beszélt is vele. Kérte, hogy játszhassanak a gárdisták csapatával.
Elmondása szerint nem nagyon akarták kiengedni az 1506-os alapítású Svájci Gárdát, de mivel szavát adta Benedek pápának, hogy megverik őket, megtörtént.
Összesen tízszer játszott a magyar cigány labdarúgó-válogatott a svájci gárdisták csapata ellen, de mind a tízszer ők, a magyar cigány csapat nyert. Ahhoz képest tudnak azért focizni, sportemberek – állítja róluk Mezei István.
Szombaton délelőtt személyesen is találkozott XIV. Leó pápával, akiről így nyilatkozott:
Én csodálom ezt az új pápát, de arra nem gondoltam, hogy találkozom is vele. És végül megölelt engem. Úgy gondoltam, csoda történt. Megmondom őszintén, én beteg ember vagyok, súlyos beteg, de amikor megölelt, úgy éreztem, mintha megújultam volna.”
A Mezei Istvánnal készült interjú ITT meghallgatható.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria