A pápalátogatás nagy kincs volt – Tóth Tamás előadása a külföldi magyar közösségek konferenciáján

A konferencia második napjának reggelén, szeptember 23-án, szombaton Tóth Tamás, az MKPK titkára, Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának általános koordinátora tartott előadást a pápalátogatás előkészítésének kulisszáiról, sikereiről, tapasztalatairól.

Bevezetőjében megemlítette: itt van közöttünk Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, aki a 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó pápalátogatás koordinátora volt, és püspöktestvére, Fábry Kornél, aki a NEK főtitkári tisztségét látta el.

Tóth Tamás emlékeztetett rá: a Szentatya 2021-es budapesti apostoli látogatásáról Szlovákiába utazott, és azzal köszönt el tőlünk, hogy visszajön. Ezt az ígéretét tartotta be, amikor 2023 áprilisában ismételten Magyarországra utazott, hogy a 2021-ben elkezdett látogatását „befejezze”. Éppen ezért nem került sor áprilisban olyan látogatáselemekre, amelyek két évvel korában már megtörténtek. 2021-ben három program előzte meg a pápai szentmisét: a Szentatya találkozása az államfővel, a püspök atyákkal és a testvéregyházak képviselőivel.

A tavaszi útja előtti utolsó vasárnapon, április 23-án a Regina caeli imádság alkalmával is megemlítette a Szentatya: most Magyarországra megy, hogy befejezze a korábbi látogatását.

A pápalátogatás előkészületeit felidézve Tóth Tamás leszögezte: a Vatikán részéről Ferenc pápa látogatásait egy profi csapat segíti, tájékozódnak az út részleteiről, mik lehetnek a fókuszpontok, akár a Szentatya, akár a fogadó ország szempontjából. A Vatikán előkészítő csapata 2022 novemberében járt először Magyarországon, egy informális látogatáson, a püspök atyáknál tájékozódtak. Jókor jött ez a látogatás, mert éppen püspöki lelkigyakorlat volt Leányfalun, lehetett erről egy tematikus este keretében beszélgetni.

Erdő Péter bíboros, prímás, Veres András püspök, az MKPK elnöke, valamint az előadó, Tóth Tamás találkozott akkor a vatikáni küldöttséggel, ami 2023 februárjában visszatért, de akkor már kész tervekkel, amelyeket a legmagasabb szinten egyeztettek. „Nekünk akkor már csak arra volt lehetőségünk, hogy néhány finomítást beletegyünk a programba” – mondta el az MKPK titkára. Így például az eredeti tervek szerint vasárnap lett volna a Szentatya találkozása a fiatalokkal, amit áttettek szombatra; jobbnak látszott, hogy legyen egy nagy program szombaton és vasárnap is.

A kérdésre, miért Budapesten került sor a pápalátogatásra, Tóth Tamás elmondta: nemcsak azért, mert az ország fővárosa és nagyon szeretjük, hanem mert a Szentatya apostoli látogatásai az utóbbi időkben gyakran a fővárosokra korlátozódnak, kora és egészségi állapota miatt. Azt viszont magyar és vatikáni részről is hangsúlyozták, hogy

országlátogatásról volt szó, és innentől kezdve az volt a helyi szervezők feladata, hogy „az országot hozzák Budapestre”.

A látogatás jelmondata „Krisztus a jövőnk” volt, amiben van egy kis magyar sajátosság is. 1991-ben, 1996-ban, 2021-ben is járt nálunk Krisztus földi helytartója, és a látogatásoknak a mottójában mindig szerepelt Krisztus.

Most is, ha úgy tetszik, Krisztus-centrikus mottót választottak. A püspök atyák részéről is igény volt, hogy valljuk meg: igenis, Jézushoz tartozunk.

Az eucharisztikus kongresszus jelmondatában ugyan nem szerepelt konkrétan Krisztus neve, de az egész rendezvény az Eucharisztiában valóságosan jelen lévő Jézusról szólt. A logó is megnyerte a Vatikán tetszését, egyszerűnek, világosnak, áttekinthetőnek minősítették.

Az MKPK titkára megjegyezte: az előkészületekre mindössze két hónap állt rendelkezésre. A 2021-es tapasztalatok sokat segítettek abban, hogy megfelelően felkészüljenek, nemcsak az Egyház, de az állami szervek is. Az idő rövidsége hátrányt jelentett, az viszont előnyt, hogy nem volt lehetőség a sok töprengésre, egyszerűen cselekedni kellett, döntéseket hozni.

Előadásában Tóth Tamás végig vette a háromnapos pápalátogatás helyszíneit. Megjegyezte, hogy az MKPK közvetlen fenntartásában működő Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonának meglátogatása „magánprogram” volt, a Szentatya szeretett volna egy olyan intézménybe ellátogatni, ahol elesettek, rászorult gyermekek, felnőttek élnek.

Az MKPK titkára emlékeztetett rá: a Szentatyának rámpára volt szüksége, az összes helyszínt úgy kellett megszervezni, hogy kerekesszékkel föl lehessen őt tolni. Amikor azonban megérkezett Magyarországra, nem szállt be a kerekesszékbe, a botjára támaszkodva haladt. Ez még a kíséretét is meglepte kissé. Az első napon igyekezett minél többet állni, így a Sándor-palotában is.

Tóth Tamás kiemelte, hogy a budapesti Szent István-bazilikában a Szentatya odament a szegedi Kardos Mihály atyához, aki betegsége miatt mindkét lábát elveszítette, kerekesszékben ült. Ferenc pápa megcsókolta a kezét, és megáldotta. Az MKPK titkára nem látta ezt a gyönyörű jelenetet, mert egy nagy oszlop mögött állt, „de hála a Magyar Kurírnak és az MTVA-nak, mindenki láthatta, olvashatott róla” – fejezte ki elismerését Tóth Tamás. Hozzátette: a Szentatya a bazilikában tett még egy szép nonverbális gesztust. Valaki odaadta neki a Szent István-ereklyét, amit megcsókolt és megáldott. Nekünk magyaroknak ez különösen markáns gesztus volt.

Tóth Tamás kiemelte:

ha azt szeretnénk, hogy a pápalátogatás valóban életté váljon, és a magyar egyházat és hívőket inspirálja, akkor gondoljuk végig a Szentatya cselekedeteit.

Egyrészt a gyakran spontán gesztusait, találkozásait, másrészt azokat az üzeneteit, amiket a beszédeiben megfogalmazott. Ezek a beszédek hozzáférhetők magyar nyelven, a Magyar Kurír a püspöki konferenciával együtt még júniusban kiadta a Szentatya magyarországi apostoli útja során mondott beszédeinek magyar fordítását. A közelmúltban pedig a piarista rend jelentetett meg egy munkafüzetet, Előhozza belőled a legjobbat címmel, ugyancsak a pápa magyarországi beszédeiről, iskolásoknak. Ezek mellett hamarosan megjelenik több idegen nyelven is a Szentatya Budapesten elmondott beszédeinek hivatalos szövege, amiket szeretnének elküldeni különböző helyekre. Előkészületben van egy színes képes kiadvány is, amely természetesen szintén tartalmazza a beszédeket.

Külön kitért az előadó a Szentatyának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs, Technológiai és Bionikai Karán elmondott beszédére, amit tudományos szempontból rendkívül jelentősnek minősített – kommunizmusról, konzumizmusról és számos fontos témáról szólt. Tóth Tamás arra kérte a Pázmány vezetését, küldjék el a pesti egyetemeknek, és értékes visszajelzések érkeztek. Ezt a beszédet a jövőben sokszor fogjuk még emlegetni, elemezni – tette hozzá az előadó.

Tóth Tamás leszögezte:

a pápalátogatás nagy kincs volt.

Megismételte Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusának szavait: Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon, és Itálián kívül nincs még egy ilyen ország. Sőt, ne feledkezzünk meg arról, hogy 2019-ben szentmisét mutatott be a csíksomlyói kegyhelyen. A Szentatya verbális, illetve nonverbális gesztusai is nagyon lényeges üzeneteket hordoztak, amikből merítenünk kell, hogy ezek életté váljanak – hangsúlyozta az MKPK titkára.

Tóth Tamás előadásának végén elmondta, hogy a D50-ben megnyitottak egy vándorkiállítást, amelyen válogatás látható a pápalátogatás képeiből. A tárlat felhívja a figyelmet a Szentatya második magyarországi látogatásának egyediségére, fontosságára. Később, ha lesz rá igény, kölcsön adják a képeket külföldi plébániáknak is.

A vándorkiállítás képeinek többségét hírportálunk két fotósa, Merényi Zita és Lambert Attila készítette. Mellettük láthatjuk még Csapó József, Turjányi Tuzson és Zuggó Zsolt fotóit.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír