A papnevelés szolgálatában – A hetvenéves Dolhai Lajos születésnapi kötete

Ám nem szabad kihagyni a megemlékezők sorából a főpásztorokat, akik írásukkal köszöntötték őt a könyvben. Ternyák Csaba egri érsek a jubiláns „emberi és apostoli kvalitását összegezve” írta meg méltatását; Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek közvetlen és személyes szavakkal emlékezett meg róla, felidézve a kispapi éveket, megerősítve a folyamatos barátságukat; Ladocsi Gáspár nyugalmazott püspök, volt „központista társ” pedig egy patrisztikus tanulmánnyal köszöntötte Dolhai Lajost. A könyv első részébe tartozik az előszó is, amelyet Krakomperger Zoltán mint a kötet szerkesztője írt, felvázolva a kolléga életútját, papi, tudományos, valamint a papnevelésben negyven éven keresztül betöltött munkásságát. A hetvenéves professzor művei közül (melyek felsorolása a kötet végén található, 303–320.) kiemeli az általa „Dolhai-trilógiának” nevezett együttest: a 2011-ben megjelent, A szentségek teológiája, a 2018-ban kiadott, Az Eucharisztia teológiája, valamint a 2021-ben napvilágot látott, A szentségek liturgikus teológiája című könyveket.

A kollegiális, illetve baráti körbe tartozik a könyv tudományos részét, a tanulmányokat megnyitó egység három szerzője: Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora kánonjogi témában írt; Kocsis Imre budapesti biblikus professzor a János-evangélium prológusáról, Ivancsó István nyíregyházi liturgikus tanár pedig a görögkatolikus liturgiáról.

A kollégák értékes és gazdag tartalmú tanulmányokat adtak egy-egy virágszálként az ünnepeltnek, természetesen mindegyikük a saját szakjának, illetve végzettségének megfelelően. Ezen írások szerzői névsor szerint kaptak helyet a kötetben. Buda Péter egyháztörténelmi tanulmánnyal kezdi a sort, majd Csizmadia István liturgikus témával folytatja; Czapkó Mihály erkölcsteológiai megközelítésben tárgyalja a migráció jelenségét; Füleczki István dogmatikus tanulmánya pedig a krisztológia alapvető kérdéseit mutatja be; Juhász Attila a magyar–szlovák megbékélésről szól: milyen szerepet vállalt ebben az Egyház. Köböl Zsolt arról értekezik, hogy mennyire szükséges a szeretet a pedagógiai munkában. Krakomperger Zoltán tanulmánya témájában kapcsolódik ehhez, de más megközelítésben: arról szól, hogy a hit átadásának és elsajátításának egyházközpontúnak kell lennie. Linzenbold Levente kánonjogi tanulmányában az egyházi ügyész szerepét vizsgálja. Michal Bartosz Muszynsky a „szobornoszty” fogalmáról írt, ami az ortodox egyházban alapelvnek számít és „váratlan eszmei hátteret” adott az Egyházban most kidolgozás alatt álló szinodális folyamatnak. Pehm G. Antal lelkiségteológiai szempontból fogalmazta meg mondanivalóját, fontos alapelveket adva. Racs Csaba pedig Jahve királyságának zsoltárairól írt. Szabó József spirituális és pasztorális tanár a genderideológia témájában ad kiváló eligazítást tanulmányában. Török László újszövetségi tanár az ötödik parancsot járja körül a Máté-evangélium alapján. Versler Sándor a patrisztika témájában állította össze tanulmányát az ember igaz vágyáról Nisszai Szent Gergely művei alapján.

A könyv szerkesztője a tanulmányokhoz csatolt egy záró- és nagyon fontos részt – Dolhai Lajos professzor eddigi életútja, tudományos tevékenysége, publikációi –, mely 12 könyvet, egy szerkesztett könyvet, 122 tudományos tanulmányt, 159 ismeretterjesztő tanulmányt, 141 teológiai esszét, 30 recenziót, 14 fordítást, illetve idegen nyelvű tanulmányt sorol fel.

A gazdag tartalma mellett szép és impozáns kiállítású könyvet nemcsak a szakembereknek, hanem minden érdeklődőnek ajánljuk.

Krakomperger Zoltán (szerk.): A papnevelés szolgálatában. A 70 éves Dolhai Lajos köszöntése
Budapest, 2022

Magyar Kurír