A szeretet áldozattal, de örömmel is jár – Mohos Gábor Szent László-búcsús szentmiséje Istenhegyen

Hazai – 2020. június 21., vasárnap | 12:50

Magyarország kormánya támogatásával katolikus óvoda épül. Szintén kormányzati segítséggel elkészült a nagyrészt a plébániai közösség adományaiból létesült kültéri keresztút Budapest-Istenhegyen. Június 20-án, szombat délután az istenhegyi Szent László-templom előtt koncelebrált szabadtéri, Szent László-búcsús szentmisét mutatott be Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke.

A bűnbánati liturgiában a püspök megáldotta a keresztutat.

Az evangélium a főparancsról szóló versszakasz volt, Máté evangéliumából (22,34–40). Jézus az Ószövetséget idézi: „Szered a Te Uradat, Istenedet, teljes szíveddel, teljes lelkeddel, egész értelmeddel.” Igaz ez ránk? – tette fel a kérdést Mohos Gábor püspök. – Minden képességünkkel szeretjük Istent? Hiszen ez a legeslegelső parancs, ami minden mást megelőz. Jézus azt mondja, ez a mi hitünk sarokköve. A világ körülöttünk nagyon sokszínű. Ma itt, Európában nemcsak a kereszténység, hanem sok minden más alakítja, formálja a társadalmat, az értékrendet, a gondolkodásmódot – fejtegette a szónok. – Mégis, vannak olyan dolgok, amiket a társadalom értéknek tart és megbecsül. Idetartozik az, amikor valaki alázattal és kitartóan, hatalmas energiával dolgozik valami értékes dolgon.

A püspök megemlékezett a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóról, a 47 éves korában elhunyt Benedek Tiborról: azért övezi őt akkora megbecsülés országszerte, mert keményen dolgozott kitartóan, alázattal, és ezáltal ért el kimagasló teljesítményt, képviselve a magyar nemzetet. Ha így megbecsüljük, és méltán, a nagy teljesítményeket, akkor vajon hívőként nem az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a hitünkben, a keresztény életünkben legyünk kimagaslóak?

Jézus nem kevesebbet mond az ő tanítványainak – és mi keresztényként mindannyian az ő tanítványai vagyunk –, hogy legyetek olyan tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok. A főparancs valójában ezt jelenti. Minden erőnkkel arra törekedjünk, hogy amit Isten mutat nekünk Jézuson keresztül, a szeretetnek a tökéletes fokát napról napra próbáljuk meg kimunkálni magunkban. Ez csak úgy lehetséges, ha az ember ezen mindennap keményen, kitartóan dolgozik – mondta Mohos Gábor püspök. – Ez nem azt jelenti, hogy mi bárkinél különbek lennénk, hanem ez az emberélet hivatása. Szent László király, e plébániaközösség védőszentje ezért kimagasló személyiség. Nem csupán fizikailag volt hatalmas – fejjel kimagaslott mindenki közül –, hanem lelkileg is. A lelki nagyság az, ami igazán megmarad az utókor emlékezetében.

Az a kitartó küzdelem, amivel Szent László az egész országot továbbvitte a Szent István-i örökségben. Szent István lerakta az alapokat, de László nélkül nem biztos, hogy ezek az alapok megmaradtak volna. Rengeteget tett azért, hogy az ország fejlődjön, kivirágozzon, és ebben rengeteg alázatos, kitartó munka volt.

A szeretet valami ilyesmit jelent – szögezte le a szónok, és kitért a második főparancsra: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” A szeretetről sokszor azt gondoljuk, hogy érzelem, ami vagy fellobban bennem, vagy nem; lehet, hogy valaki szimpatikus nekem, a másik ember viszont nem. A szeretet azonban bibliai értelemben nem pusztán érzés, hanem elsősorban törekvés, küzdelem azért, hogy a felebarátommal jót tegyek, megbecsüljem, azt tegyem vele, aminek örülnék, ha velem is tennének az emberek. Jót teszek másokkal, ezt jelenti a szeretet, és ez az, ami igazán közösségformáló, megmutatja számunkra, hogy mennyire egymásra vagyunk utalva. A közösség segít minket abban is, hogy egyenként kibontakoztassuk azokat az adottságainkat, amelyek bennünk rejlenek. Szent Lászlónak az volt a hivatása, hogy az egész országot vezesse. Nekünk is, valamennyiünknek megvan a magunk hivatása, családon belül vagy a munkánkban, és ennek a kibontakoztatásával járulhatunk hozzá a saját közösségünk fejlődéséhez. Ez a szeretetben tud kiteljesedni, amit Jézus elénk állít, mint végcélt. Ő ezzel példát mutatott nekünk. Ha végigjárjuk itt, a templomkertben a keresztutat, láthatjuk, hogy mekkora áldozatot hozott értünk.

A szeretet mindig áldozat. Áldozathozatallal, de örömmel is jár. A szeretetben van lemondás, de öröm, kölcsönös bizalom is. Akik szeretik egymást, tudják, hogy számíthatnak egymásra. A lemondásnál sokkal többet kap vissza az ember, ha szeretettel fordul családjához, környezetéhez. A szeretet kibontakozásában segít minket a Szentlélek, aki lángnyelvek formájában jelent meg az apostoloknak pünkösdkor, és lángra lobbantotta a szívüket a szeretetre.

Imádkozzunk, hogy újuljon meg bennünk is a Szentléleknek ez a kegyelme, Szent László közbenjárására. Imádkozzunk, hogy ez a közösség tudjon növekedni, gazdagodni; növekedjen a családokban, akiknek, a születendő kisgyermekek részére készül az itteni óvoda, hogy együtt, közösségben, keresztény értékekben növekedve tudjuk erősíteni ezt az egyházközséget, a kerületet és az egész magyar nemzetet – fejezte be szentbeszédét Mohos Gábor atya.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a szentmisén a bérmálás szentségében részesített egy kerekesszékes kislányt.

A szertartás végén Kocsis István, a Szent László-templom plébánosa megajándékozta azokat, akik adományaikkal hozzájárultak a keresztút felállításához. A keresztút építészeti tervezője, Taraczky Dániel – aki egyben az óvoda tervezője is – kiemelte, hogy a plébános atya sziklaszilárd hite nélkül a keresztút nem készülhetett volna el, az óvoda nem épülhetne meg.

A főváros legmagasabban fekvő templomkertjében tartott szentmise után került sor az épülő katolikus óvoda bokrétaünnepségére, melyen Mohos Gábor püspök megáldotta az épülő óvodát.

A szertartáson jelen volt Soltész Miklós, egyházügyekért felelős államtitkár, akinek Kocsis István köszönetet mondott a kormányzati segítségért. Az államtitkár beszédében kiemelte: országszerte 130 óvoda épül vagy újul meg a katolikus óvodaépítési program keretében.

A meghitt hangulatú ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.

A budapest-istenhegyi Szent László-plébánia közössége összefogással, önerőből valósította meg évtizedes álmát: a templomhoz vezető úton kálvária létesítését.

A keresztút stációit B. Kopp Judit (1943–1995) szobrászművész bronz domborművei díszítik; az építészeti terv Taraczky Dániel munkája. B. Kopp Judit már súlyos betegen, halála előtt készítette el a domborműveket, és hagyta családjára. Amikor a család értesült róla, hogy kálváriát szándékozik létesíteni a plébánia, kézenfekvő volt, hogy felajánlják a domborműveket.

Budapesten már alig található épített keresztút, így még olyanok is adakoztak, akik nem a plébánia területén laknak. A koronavírus-járvány miatt kellett a nagypéntekre tervezett hivatalos megáldást elhalasztani. A cserkészek nagypénteki keresztútját, melyet hagyományosan a parkban járnak, on-line tartották meg a kálvárián, bevágva a cserkészek külön felvett elmélkedéseit. Ezt a plébánia Facebook-oldalán közvetítették, így sokan látták. Azóta is sokan jönnek kíváncsiskodók, imádkozók.

*

Az óvoda története 2010-re nyúlik vissza, amikor egy szerzetesnővér a plébániára hagyta a házát, azzal a kikötéssel, hogy ott katolikus óvoda létesüljön. A szomszédok tiltakoztak az óvoda létesítése ellen, ezért az a határozat született, hogy el kell adni, és a templom mellett kell felépíteni. A terv el is készült, de értékén eladni a házat évekig nem sikerült. Mire lett vevő, az építési szabályzat megváltozott. A kiszemelt terület nem volt alkalmas, ezért az Egyház és az önkormányzat egyetértésével a plébánia kertjébe kellett megtervezni az óvodát.

A három csoportszobás óvoda 800 milliós állami támogatásából, az óvodafejlesztési program keretében épül. A felelős tervező: Taraczky Dániel okleveles építészmérnök (Art1st Design Stúdió).

Az óvodának elkülönített bejárata lesz, a plébánia napi működését nem fogja akadályozni, és a védett fákra, a környezet védelmére figyelve készül. Az építkezés 2019 szeptemberében kezdődött, és a tervek szerint 2020 novemberére teljesen felépül.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria