Ahonnan boldog gyerekek mennek haza – Elindult a Karitász „Vár a nyár!” programja Balatonakaliban

A „Vár a nyár!” elnevezésű táboroztatási program régóta biztosít ingyenes nyaralási lehetőséget olyan gyerekeknek, akiknek ez a tábor nemcsak sokat, hanem lehet, hogy „a nyarat” jelenti. Idén is négyezer gyermek táborozik a Katolikus Karitász táboraiban, vagy vesz részt a szervezet élménynapjain.

A balatonakali tábor faházakkal, közösségi térrel, hatalmas zöldfelületekkel, sportpályákkal igen alkalmas helyszín a Balaton-parttól sétatávolságra. A faházakban 45 gyermeket tudnak elszállásolni, akik kísérőikkel, pedagógusaikkal együtt mindennap tartalmas programokon vesznek részt, közösségi élményeket szereznek, és természetesen – ami kihagyhatatlan a Balatonnál – strandolnak is. A nyár folyamán heti turnusokban váltják egymást a fiatalok, akik 16 egyházmegyéből, a felzárkózó településekről, valamint a határon túlról, most Kárpátaljáról, nyár végén a Vajdaságból érkeznek.   

A Munkácsi Szent István Líceum, a Nagyberegi Református Líceum, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum és a Nagydobronyi Református Líceum diákjai vasárnap indultak pedagógusaikkal Balatonakaliba. Nem ismerték még egymást, általában a kísérőik sem, második tábori napjukon mégis teljes összhangban játszottak, beszélgettek, és olyan színvonalas műsort állítottak össze ilyen röpke idő alatt, amilyet ritkán hallani. Tudjuk, honnan és milyen körülmények közül érkeztek, itt azonban felhőtlen a hangulat, letehető az otthon terhe.

Ha nem lenne ez a tábor, ki kellene találni

A táborsorozat megnyitóünnepségére délelőtt került sor a fák lombjainak árnyékában. Beszédet mondott Fekete Szabolcs Benedek, a Karitász püspök elnöke; Zagyva Richárd, a szervezet országos igazgatója; Klaus Höhn, a Karitász németországi nagykövete Kecskés Lászlónak, az Orvosmisszió programkoordinátorának tolmácsolásában. Részt vett az eseményen Lőrincz Pál OSB, a Karitász lelkiigazgatója, valamint a környékbeli egyházmegyei karitászok és az országos központ képviselői.

Szabados Edina, a szervezet kommunikációs ágazati vezetője köszöntőjében kiemelte: „A gyerekért vagyunk ma itt, rólatok szól ez a program, fontos, hogy veletek együtt nyitjuk meg a karitásztáborokat. Ezek

nemcsak kikapcsolódást jelentenek, hanem biztonságot, közösséget, új barátságokat, élményeket és gondoskodó figyelmet is.

Azt szeretnénk, hogy minden gyermek, aki részt vesz a táborokban, így ti is, megtapasztaljátok, hogy fontos, értékes és szeretni való emberek vagytok.”

Fekete Szabolcs Benedek püspök a gyerekeket a megosztásra bátorította, hogy megtapasztaják, milyen érzés odaadni valamit a másiknak. Kérte, hogy a Sport szeletből, melyet az ünnepség végén kapnak, kínálják meg a társaikat is. „Van egy közös védőszentünk. Ott született ez a szent, ahonnan én jöttem, és Kárpátaljának, Munkácsnak is a védőszentje” – mondta, mire egy táborozó azonnal rávágta: „Szent Márton!” A püspök a szent példájával buzdította a gyerekeket az osztozkodásra, aki – amikor még meg sem volt keresztelve – kettévágta a köpenyét, és ráterítette egy didergő koldusra.

Zagyva Richárd elmondta, a Katolikus Karitász országos központjának táborhelyén egész nyárra táborokat szerveznek, de nemcsak itt, hanem az ország többi részén is nyaraltatnak gyerekeket. Arra kérte a táborozókat, gondoljanak rájuk is, mert „egy nagy egésznek a részei vagyunk”. Hozzátette, ezt az egységet a Karitászban is megélik az önkéntesekkel, az egyházmegyei központokkal, munkatársakkal.

Többet akarunk tenni, mint ami a kötelesség. Ezt kérjük tőletek is, hogy a táborban tegyetek ti is kicsit többet a társaitokért, hogy jól érezzétek magatokat, hogy a tábor jó hangulatban, sok nevetéssel teljen.”

Zagyva Richárd igazgató köszönetét fejezte ki az egyházmegyei karitászszervezetek munkatársainak és önkénteseinek, hogy a táborozás országszerte elindulhat.

„Évek óta abban a szerencsében van részem, hogy kísérhetem ezt a tábort – mondta Klaus Höhn. –

Mindig megbabonáz, elbűvöl az a tarka kép, ami itt kialakul. Ha ez a tábor nem lenne, ki kellene találni.

Egy hét együttlét erősíti a közösséget, növeli a szociális érzékenységet. Tudom, hogy a tábor végén boldog gyerekek mennek haza” – fogalmazott, majd mindenkinek nagyon jó, balesetmentes táborozást és szép napokat kívánt.

Ezután következett a kárpátaljai gyerekek műsora, melyben közös éneklések és versek, prózai szövegek váltakoztak. Egy fiú a magyar nyelvről olvasott fel, mely kisebbségi létük „alfája és omegája”. Egy nyolcadik osztályos lány szavalatában elhangzott: „Hidat építeni egy élhető világba, ez lenne a dolgunk.” A szövegekben nem egyszer a békevágyat mondták ki – hitelesebben nem is szólhatott volna.   

Az ünnepélyes zászlófelvonással, melyet két kárpátaljai fiú végzett, szimbolikusan is megkezdődtek a táborok, melyek minden résztvevőjére áldást kért a püspök a négy égtáj felé szentelt vizet hintve.

A gyerekeknek kulacsokat és Sport szeletet adott át ajándékul Fekete Szabolcs Benedek püspök, Zagyva Richárd, Klaus Höhn és Lőrincz Pál.

Boldog, felszabadult csapatjáték várta a táborlakókat a Mozgó Játszótér program koordinátorainak, Kovács Tibornak és Bogdán Réka Katának a vezetésével. A Mozgó Játszótér kisbusza azokat a településeket keresi fel, ahol nincs Jelenlét Pont, Biztos Kezdet Gyerekház vagy játszótér. Kovács Tibor és Bogdán Réka Kata az Ormánságot járják rendszeresen. A rendszeres játszóalkalmakon nemcsak a gyerekekkel tudnak foglalkozni, a jelen lévő szülőkkel is találkoznak, példát adnak nekik a szabadidő eltöltésére. A Mozgó Játszótér kezdeményezés a Felzárkózó települések program keretében valósul meg országszerte a többi segélyszervezettel együttműködve.  

A Karitásznak már az 1930-as években fontos volt a gyerekek nyaraltatása

Zagyva Richárd kérdésünkre elmondta, a „Vár a nyár!” program nagyjából másfél évtizede fut, de a gyerekek nyaraltatása régebbre nyúlik vissza. Már 1991-ben, amikor újraalakult a szervezet, foglalkoztatta őket, hogyan tudják nyáron segíteni a családokat. A szálak azonban még ennél is korábbra vezetnek. „A Karitász történetét kutatva találkoztam azzal, hogy a gyereknyaraltatás már az 1930-as években a szervezet kiemelt, országosan kiépített programja volt.

Mondhatjuk, hogy ez a segítő tevékenység beleivódott a Karitász hagyományába.

A szervezetnek akkor is volt nyaralója a Balatonnál, de az is előfordult, hogy egyes plébániák egymás között helyszínt cseréltek, hogy a gyerekek nyaralását változatos környezetben valósítsák meg. Az elmúlt évtizedekben is igyekszik a Karitász minden sejtje, akár egy plébániai csoport is, táborokat szervezni. Ezekkel nemcsak a gyerekeknek adnak élményt, hanem segítik azokat a szülőket is, akik nem tudnak munka mellett a gyerekre szabadidőt fordítani, vagy anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak a programokat. A családoknak az is segítség, hogy a táborozás hetére átvállaljuk az étkezés és a programok költségeit.”

A Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta azt is, hogy a „Vár a nyár!” programba bekapcsolódnak az egyházmegyei karitászok által szervezett általában egyhetes bentlakásos vagy napközis táborok, valamint a felzárkóztatást elősegítő Jelenlét Pontokon megtartott élménynapok is, melyeken egész nyáron délelőttől délutánig kulturális és fejlesztő programokkal várják a gyerekeket. A „Vár a nyár!” programjain nagyjából négyezren vesznek majd részt.

A mostani kárpátaljai csapatot nagyon vidámnak, felszabadultnak látja Zagyva Richárd. A gyerekek valóban pillanatok alatt belakták a hatalmas, másfél hektáros területet. „Élvezik, hogy focizhatnak, labdázhatnak, csocsózhatnak, pingpongozhatnak, sorjátékokban vehetnek részt, és még ugrálóvár, számháború is van. A mélyben azonban ott vannak azok a traumák, melyek a háború elmúlt négy évében érték őket. Sokak néznek szembe veszteséggel. Fontosnak tartjuk, hogy egy kicsit ki tudjanak szakadni abból a közegből, ami körülveszi őket a mindennapokan. Ismerjük a Kárpátalján élő családok nehézségeit, hiszen kapcsolatban vagyunk a helyi görögkatolikus és római katolikus karitászszervezetekkel is, az orvosmissziós csapatunk pedig látogatja azokat az intézményeket, közösségeket, családokat, ahonnan a táborozók érkeztek, és iskolákban, líceumokban, gyermekotthonokban végeznek szűrővizsgálatokat.

A felszabadult boldog kikapcsolódás ereje

Fekete Szabolcs Benedek püspök kérdésünkre elmondta, szándékosan nem boncolgatják a gyerekekkel azt a témát, mi van most otthon, Kárpátalján náluk. „Szeretnénk, hogy ez a pár nap ne erről szóljon. Rossz híreket hallunk. Az itt most vidáman játszó gyerekek közül a legtöbbnek a fronton van az édesapja. Az otthon maradt anyukák, nagymamák védik őket, de a gyerekek okosak, pontosan tudják, mekkora baj van. Éppen azért is velük kezdjük ezt a táboroztatást, mert szeretnénk felhívni a figyelmet arra, amit Ferenc pápa is állandóan hangsúlyozott, és Leó pápa is hangsúlyoz: „Legyen béke már!”

Nézzünk a gyerekek szemébe, mit okoz a háború borzalma! Fejezzük ezt már be! 

– fogalmazott, majd hozzátette: A gyerekek szívhez szóló, békét és összefogást sürgető műsorát hallgatva elcsodálkozott, milyen szépen, helyesen, hibátlanul beszélnek magyarul. „Nagy remény látni, hogy Kárpátaljáról ilyen fiatalok jönnek ide!”

„Sok dolog nem kerül pénzbe. Ilyen a mosoly, a jókedv, mely a gyerekekből árad. Kárpátaljáról jöttek, terhelt családokból, mégis felszabadulnak ebben a táborban. Megfizethetetlen látni a vidámságukat – válaszolta a püspök arra, mit jelent számára ez a tábor. – Igyekszünk anyagi támogatókat szerezni. Kérjük az 500 forintos telefonokat, a felajánlásokat, hiszen sok kicsi sokra megy. Kérjük minden jó szándékú ember segítségét!”

Fotó: Vermes Tibor/Katolikus Karitász

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír