Átadták az „Út az egészséghez” program hetedik tanösvényét Budán, a Hármashatár-hegyen

Hazai – 2022. március 29., kedd | 20:37

A Szépvölgyi-dűlőben március 29-én átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház „Út az egészséghez” programjának hetedik tanösvényét, melyet Kozma Imre OH áldott meg. Ez a tanösvény az első, melyhez mobilapplikációt is fejlesztettek a népbetegségek szűrése céljából. Az átadón Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos bejelentette, a tanösvényprogramot országos hálózattá bővítik.

Pál Csilla a Budapesti Szent Ferenc Kórház kommunikációs vezetője köszöntötte a vendégeket, a kórház gyógytornászait, akiknek szakmai segítségével létrejött a tanösvény, valamint az első túrázókat. Elmondta, a tanösvényprogramot 2015-ben indították útjára, akkor még a kardiológiai betegek rehabilitációjának elősegítésére terápiás eszközként.

Már akkor tervezték, hogy a tanösvényt az egészséges lakosság számára is elérhetővé teszik annak érdekében, hogy az egyes népbetegségeket minél hamarabb kiszűrhessék, illetve megelőzzék. Eddig az országban hat helyszínen adtak át tanösvényt a program keretében: Budapesten a Kis-Hárs-hegyen, a Normafánál és a Farkas-erdőben, továbbá Veresegyházán, Miskolcon és a Kékestetőn.

Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója köszöntőjében elmondta, „az egészségügy tulajdonképpen a betegségügyről szól, hiszen a betegeket próbáljuk meggyógyítani”, de jobb lenne a betegségeket megelőzni. A magyarországi és európai adatokat összevetve szembetűnik, hogy hazánkban alacsony az átlagéletkor, a legtöbben kardiovaszkuláris megbetegedésben hunynak el, valamint Európa nemzetei közül a magyarok töltik a leghosszabb időt krónikus megbetegedésekben – ezek mind a helytelen életmódra vezethetők vissza.

Mint mondta, egyszerű, olcsó, közérthető megoldást kerestek a problémára. A 2015-ben induló tanösvényprogram sikerességét mutatja, hogy az egyik évben több mint negyven olyan beteget szűrtek ki, akinek invazív beavatkozásra volt szüksége. Az egészségmegőrző-betegségmegelőző program rendkívül olcsó lehetőség, hiszen előállítását két infarktusos beteg ellátása, éves fenntartását pedig egy infarktusos beteg ellátása fedezi. Tanösvény-programjukkal megnyerték az Európa egyik leginnovatívabb kardiovaszkuláris rehabilitációs-prevenciós programja címet.

Arról szólva, kiknek hasznos ez a tanösvény, hangsúlyozta: minden korosztály számára nyitottak a helyszínek, a családok így együtt vehetnek részt a szűrésen. A tanösvényekről bebizonyosodott, hogy posztcovid betegek számára is kiváló rehabilitációs lehetőséget kínálnak, de ugyanígy segíti a cukorbetegeket, és dolgoznak azon, hogy a későbbiekben mozgáslehetőséget kínáljon a sclerosis multiplexszel élőknek is. Összességében elmondható, hogy túlsúlyosaknak, magas vérnyomással küzdőknek, cukorbetegeknek, szív- és érrendszeri betegeknek jó ez a program gyermekkortól időskorig – tehát a magyar lakosság negyven százalékának. Az egész országban 27 helyszín kellene ahhoz, hogy mindenki számára elérhető legyen a tanösvényprogram.

Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője egy rövid időutazásra invitált az 1800-as évek közepétől. A Hármashatárhegyen ekkor szőlők voltak egészen a filoxéra pusztításáig. Az erdőtelepítéseket Guckler Károly tervei szerint és irányítása alatt hajtották végre, valamint lakóövezeteket is létrehoztak a területen. A budapesti erdőterületek jelentőségét kiemelve ismertette, egy fővárosi lakóra 25 négyzetméternyi erdőterület jut, így az erdők igen látogatottak, az itt élők mindennapi életének részét képezik. Ezeknek az erdőknek elsődleges értéke a friss levegő, a madárcsicsergés, a természeti környezetben történő sport és rekreáció lehetősége. Ezek nagy mértékben hozzájárulnak a fővárosi lakosság testi-lelki-mentális egészségének megőrzéséhez.

Máté Attila, az eHealth Software Solutions ügyvezetője bemutatta a tanösvényhez készített mobilapplikáció létrehozásának történetét és alkalmazási lehetőségeit. Elmondta, az applikáció létrehozásával az egészségmegőrzést és a betegségek szűrését, a látens betegségek feltérképezését, illetve az információk mielőbbi szakemberhez juttatását célozták meg.

Mesterségesintelligencia-technológiával, kalkulátorokkal támogatták meg az információátadást, így ha a program az adott felhasználót rizikócsoportba sorolja, azonnali riasztás érkezik a Szent Ferenc-kórház szakembereinek.

Gór Csaba, a második kerület önkormányzati képviselője maga is a tanösvény egyik megálmodója volt. Beszédében hangsúlyozta, a budapesti védett természeti értékek 98 százaléka a második, a harmadik és a tizenkettedik kerületben található, ezek hasznosítása és megóvása, fejlesztése kiemelkedő feladat, és minden budapesti polgár előnyére válik.

Révész Máriusz az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos köszöntőjében elmondta, fejlesztéseikkel az aktív, egészséges életmódot szolgálják, hogy hozzásegítsék az embereket az életmódváltáshoz. A gyerekeknek, mozgásszegény életmódjuk megváltoztatása céljából bringaparkokat, görparkokat, jégpályákat, futóköröket, kerékpátutakat építenek, de ezeket természetesen a régebb óta fiatalok is szívesen használják. Magyarországon az egészségügyi adatok szerint sokan szenvednek kardiovaszkuláris megbetegedésben vagy küzdenek túlsúllyal, így a nem jó egészségi állapotban lévőkre is figyelmet kell fordítani. 

A Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatójával egyeztetve a kormánybiztos arra a döntésre jutott, hogy tízmillió forintos támogatást biztosít a tanösvények kiépítésére olyan konstrukcióban, hogy egy kétmillió forintos tanösvényhez egymillió forintot ad a kormányzat, a költségek másik felét az önkormányzat állja – így további tíz tanösvény létrehozható.

Beszéde végén Böjte Csaba ferences szerzetes tanácsát idézte: „Tegyél valami jót, és meglátod, milyen sokan fognak csatlakozni hozzád.” Révész Máriusz kifejezte, örömmel csatlakozik a programhoz, és céljuk, hogy Magyarországon ne csak a szükséges huszonhét, hanem annál jóval több tanösvény létrejöjjön.

Kozma Imre atya köszöntőjében az előzőekhez kapcsolódva felidézte élményeit, melyekben megtapasztalta, valóban csatlakoznak az emberek a jóhoz, és elismerik azt. Az irgalmasrendi szerzetes ezek után az útról szimbolikus értelemben beszélt. Ennek az útnak az elején Isten van, és az útnak a végén is Isten vár az emberre. Mindegyikünk útja egyedi, rendkívüli, különleges, de érdemes rátalálni a közös útra is, amin együtt járunk az életünk során – figyelmeztetett.

Elmondta, ezt a kezdeményezést Isten teszi áldottá, aki teremtő, ajándékozó és gondviselő Isten, aki együtt járja velünk az utat, életünknek értelmet és célt ad, bearanyozza az erőfeszítéseinket. Az áldás olyan, mint az eső, ami megérkezik a földre, és nem tűnik el, hanem termékennyé teszi azt.

Beszéde végén azt kívánta, szolgálja ez az út az emberek egészségét, szabadítsa fel életkedvüket, növelje alkotó erejüket és áldozatkészségüket.

A tanösvény ünnepélyes megáldása és megnyitása után egy kis ételcsomagot vettek magukhoz a túrázók, majd a gyógytornászok útmutatásait követve megmérték pulzusukat, megkapták a túrához tartozó kis füzetet és eszközöket, és bejárták a rövidebb túraútvonalat.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Nagy Lajosné

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria