Átadták a zirci műemlékkönyvtár eredeti állapotában helyreállított kis galériáját

A Ciszterci Műemlékkönyvtár napjainkban kettős feladatot lát el: egyrészt múzeumként működik, ahol a látogatók szakszerű tárlatvezetésen ismerhetik meg Magyarország egyik értékes kultúrtörténeti emlékét; szakkönyvtárként pedig várja a kutatni vágyókat.

A könyvtár gyűjteménye 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát és közel 65 ezer kötetet őriz, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. A könyvtár legrégebbi darabja Szent Ambrus műve a kötelességekről (1470). Tematikailag a könyvtár elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk benne szakirodalmat más tudományterületekről is.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az ünnepségen felidézte: 1182-ben az első ciszterci szerzetesek már gyűjtötték a könyveket, és a gyűjtemény a világháborúk, a kommunizmus üldöztetése közepette is fennmaradt. Vincze Máté a reményét fejezte ki, hogy a magyar emberek összefogása a következő ezer évben is megőrzi ezt a páratlan értéket.

A számos értékes kötet közül kiemelte Werbőczy István Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadását, valamint a Thúróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadását.

Az államtitkár elmondta: a közgyűjtemények kezelői néha eldugták a könyveket, így óva őket, így tett Borsa Gedeon is, aki könyvtárosként dolgozott Zircen. Az Országos Széchényi Könyvtár napjainkban digitalizálja a műveket, így őrzik meg az értéket az utókor számára – tette hozzá.

Németh Gábor, az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója felidézte, hogy 1950-ben betiltották a legtöbb szerzetesrendet, köztük a cisztercieket is. Három hónapot kaptak a szerzetesek, hogy elhagyják a zirci apátságot, ekkor fal mögé rejtettek számos kiadványt, mások mellett Hervay Levente atya közreműködésével. Az 1950-es évek elején Borsa Gedeon kezdeményezésére döntöttek úgy, hogy műemlékkönyvtárként az Országos Széchényi Könyvtár gondozásába kerül a gyűjtemény.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója is hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy egyben maradhatott a könyvtár 65 ezer kötetes állománya több mint hetven éve, kiállva az egykori üldöztetés próbáját. Felidézte, hogy 2021-ben megújult a könyvtár Barokk terme, 2023-ban pedig a nagyterem galériája.

A megújult kis galéria látogatható lesz a nagyközönség számára is.

Forrás: MTI 

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Magyar Kurír