Az eltűnt Rácváros emlékezete – Kiállítás az egykori tabáni szerb székesegyházról Budapesten

2018. november 9. péntek 18:52

Az egykori tabáni szerb ortodox székesegyháznak emléket állító tárlat nyílt november 8-án a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában, a BTM Vármúzeuma, az újvidéki Matica Srpska Képtár, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum és a budapesti Szerb Intézet közös szervezésében.

A Szerb székesegyház a Tabánban – Az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítás megnyitóján Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója ismertette: a tárlat középpontjában a Tabánban a 18. század közepén épült és 1949–50 telén lebontott szerb ortodox székesegyház áll. Elsősorban a megmentett ikonosztáz és más fennmaradt liturgikus kincsek segítségével mutatja be az indokolatlanul lerombolt tabáni szerb templomot és környezetét, az egykor Rácvárosként is emlegetett budai városrészt és a szerb kulturális örökséget.

A magyar és a szerb örökséget összekapcsoló közép-európai projektről van szó – mondta el a BTM főigazgatója. – A tabáni városrészben, a Rácvárosban elhelyezkedő templom a magyarországi szerb ortodox egyház egyik központja volt. A kiállítás a székesegyház története és a szerb kultúra 19. század eleji, pest-budai emlékei mellett az épületnek a tabáni szerb közösség életében és a budai városképben betöltött szerepét is bemutatja.

Tijana Palkovljević Bugarski, az újvidéki Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: 2012-ben kezdődött a budai szerb székesegyház Arsenije Teodorović által 1817-ben festett ikonjainak restaurálása és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében őrzött, 73 ikonból álló ikonosztáz rekonstruálása, amelyet 2017-ben ki is állítottak az újvidéki galériában.

Csáki Tamás, a kiállítás kurátora elmondta: céljuk az volt, hogy várostörténeti kontextusba helyezzék az ikonokat. Mint mondta, ezúttal nem a 20. század elejének kiskocsmás negyedeként élő Tabánt mutatják be, hanem egy száz évvel korábbi korszakról, az „emeletes” Tabánról adnak képet, a 19. század elejének sokkultúrájú városát mutatják be.

A kiállítás társkurátora Terdik Szilveszter és Golub Xénia volt, aki az MTI-nek elmondta: a tárlaton az ikonosztáz főbb képei kaptak helyet, és a képfal szerkezetét is felidézik. A várostörténeti kontextusba ágyazott kiállítás emlékanyaga szerteágazó: térképek, építészeti tervek, könyvek, kéziratok, portrék, ötvöstárgyak és a templomi berendezés részei is helyet kaptak a tárlaton, amelyen korszerű digitális technikákat is használnak.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója kiemelte: a szerbség budai történelmi, kulturális gyökerei a 15. századba nyúlnak vissza. A török időkben több ortodox templomot is működtettek; Buda a szerb ortodox egyház egyik püspökségének székhelyévé vált. 1690 után több ezer fős közösség telepedett le, létrehozva a tabáni városrészt, a Rácvárost. A Szent Demeternek, később a Szentháromságnak szentelt tabáni ortodox székesegyházhoz kapcsolódó közösség meghatározó szerepet játszott a szerb kultúra és nemzeti intézmények létrehozásában.

A most megnyitott tárlat az ikonokon, liturgikus tárgyakon túl számos maketten, fényképen és más dokumentumon keresztül mutatja be a Rácváros építészeti környezetét, a magyarországi szerbek művészeti és kulturális örökségét, miközben az egykori székesegyház digitális rekonstrukcióját is nyújtja  – ismertette a budapesti Szerb Intézet igazgatója. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben megszülethet egy, a magyarországi szerbség múltját, népi életét, gazdaságát, kultúráját, tudományos életét bemutató állandó kiállítás is.

Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felidézte: 1933-ban kezdték lebontani a Tabánt, akkor még állt a szerb ortodox székesegyház, amely később megsérült a második világháborúban, majd a Rákosi-rendszer a tiltakozás ellenére a lerombolás mellett döntött.

Dragana Milošević, a szerbiai Vajdaság kormányának kultúráért felelős titkára kifejezte: egyszerre fájdalmas és vigasztaló az egykor virágzó Rácváros és a székesegyház fennmaradt emlékeivel szembesülni.

A megnyitón felolvasták Maja Gojković, a szerb parlament elnöke üzenetét, amely szerint a 18–19. században gazdasági és kulturális aranykorát élő Rácváros és a viharos történetű székesegyház emlékezetét felidéző kiállítás „felteszi a koronát Szerbia és Magyarország intézményeinek együttműködésére”.

A Szerb székesegyház a Tabánban – Az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítást, amelyet a BTM Vármúzeuma az újvidéki Matica Srpska Képtárral, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és a budapesti Szerb Intézettel együttműködve hozott létre, 2019. február 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
a-szexualitasban-kifejezodo-szeretet-meltosaga-es-szepsege-cupich-biboros-eloadasa-dublinban
A szexualitásban kifejeződő szeretet méltósága és szépsége – Cupich bíboros előadása Dublinban

Augusztus 21–26. között rendezték meg Dublinban a Családok IX. Világtalálkozóját. Sorozatunkban ezúttal Blase Cupich bíboros, chicagói érsek előadását összegezzük, aki a házastársi szeretet testi dimenziójáról beszélt és vezetett beszélgetést augusztus 23-án.

19:58
az-iraki-szir-keresztenyek-beke-es-remeny-emberei-eloadas-pazmanyon
Az iraki szír keresztények a béke és a remény emberei – Előadás a Pázmányon

„Az iraki kereszténység helyzete az Iszlám Állam után” címmel Yohanna Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek és Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír ortodox érsek tartott előadást november 14-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.

15:04