Az erények teológiai és egyházfegyelmi értelmezése Nareki Szent Gergely műve alapján

Kultúra – 2019. november 12., kedd | 14:54

Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora november 11-én Az erények teológiai és egyházfegyelmi értelmezése Nareki Szent Gergely műve alapján címmel mesterkurzust tartott spanyol, olasz és francia hallgatóság részére a budapesti Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpontban.

A mind az Örmény Apostoli Egyház, mind a Katolikus Egyház által a szentek sorában tisztelt Nareki (Naregi) Szent Gergelyt a legfontosabb örmény misztikus-teológiai szerzőként tartja nyilván az irodalom. A nareki monostorban élt szerzetes pap (945/951–1003/1011) legismertebb műve (az Énekek énekéhez írt kommentárja, himnuszai és homíliái mellett) a Lamentationes, azaz a Siralmak könyve (A bánat könyve címmel jelent meg magyarul – a szerk.). A munka 1002/1003 körül íródott, örmény nyelven. Első nyomtatott kiadása 1673-ban látott napvilágot Marseille-ben, azóta több nyelvre lefordították. Az emberi élet, az Egyházban való élet, a Krisztussal való személyes kapcsolat, a hit és az erények követése a műben szereplő egyes elmélkedések közös mondanivalója. A vissza-visszatérő biblikus gondolatok – különös tekintettel Jób és Tóbiás könyvére – szoros kapcsolatban vannak a 4–5. századi keleti lelkiségi szerzők írásaival, valamint a 10. századi nyugati misztikus irodalommal.

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora az elmúlt három évben behatóan tanulmányozta Nareki Szent Gergely művének sajátosságait és a főművére kifejtett külső hatásokat. Szuromi professzor szöveg-összehasonlító elemzéséből az eddigi vizsgálatok eredményeihez képest egy jóval szélesebb körű és szorosabb kapcsolat rajzolódik ki. Ez nem mindössze a szerző személyes elmélkedésére utal, hanem a legjelentősebb korai keleti, valamint kortárs keleti és nyugati szerzők írásainak ismeretét is bizonyítja. A professzor érvelésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az említett gondolati kapcsolatok ellenére Nareki Szent Gergely a Szentírás szövegén elmélkedve jelentősen módosította az általa ismert – széles körű – lelkiségi források következtetéseit. A melankolikus optimizmus és Krisztus személyes szeretetébe vetett hite a tárgyalt kérdések teljesen egyedi értelmezését adja, ami mind a teológia egyes ágainak (lelkiség-, pasztorál- és erkölcsteológia), mind az Egyház fegyelmi előírásai tartalmának az üdvösség szempontjából történő új megközelítéséhez vezet.

Szuromi Szabolcs november 11-én Az erények teológiai és egyházfegyelmi értelmezése Nareki Szent Gergely műve alapján címmel mesterkurzust tartott spanyol, olasz és francia hallgatóság részére a budapesti Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpontban. A fenti tartalmi, irodalomkritikai, teológiai és kánonjogi szempontokon túl behatóan elemezte a középkori szerzetes munkájának az örmény szent városban, Ecsmiadzinban 2018-ban megjelent legújabb kritikai kiadását. Ugyanakkor bemutatta azt a bő két év munkájának eredményeként a Siralmak könyvéhez általa elkészített angol nyelvű kommentárt, amelybe beillesztette mind a keleti, mind a nyugati korai és 10. századi irodalmi párhuzamokat. A napokban befejezett munkát Örményországban fogják kiadni a jövő év folyamán.

Forrás és fotó: Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpont

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria