Az utolsó magyar királynét koronázó püspök bútorai, zseblámpás toronytúra – Vár a hétvégén Veszprém

Különleges feladat várt 1916. december 30-án Hornig Károlyra, korának nagy hatású veszprémi püspökére – ő helyezte a koronát IV. Károly király hitvese, Zita királyné fejére a budai Mátyás-templomban.

A magyar királynékat ugyanis már a 13. század óta a veszprémi püspökök koronázták meg, és egyben a mindenkori királyné kancellárja címet is viselték.

Az akkor 76 éves Hornig Károly nem tudhatta, de ő volt az utolsó veszprémi püspök, aki ezzel az ősi joggal élhetett, hiszen alig két évvel később az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott.

Hornig Károly emlékét ma is őrzi egykori rezidenciája, a veszprémi érseki palota, melynek termeiben több olyan bútordarab is áll, amelyet a püspök használt.

A várnegyed megújításának keretében a Veszprémi Főegyházmegye az értékes, 17., 18. és 19. századi bútorokat is restauráltatta az elmúlt években, így azokat vezetett sétákon ma már a látogatók is megcsodálhatják.

18. századi szekreter és barokk ereklyetartó szekrény

Az egyik legkülönlegesebb bútordarab az a 18. század második feléből származó emeletes írószekreter, melynek egyik fiókjában ezt a feliratot találtak a szakemberek: „Hornig Károly püspök 1913”. A bútordarab eredetileg az érseki palota barokk stílusú Koller-könyvtárában állt, amelyet elődeihez hasonlóan Hornig püspök is értékes kötetekkel gazdagított, ugyanis hazai és külföldi könyvkereskedésekkel, aukciósházakkal tartott kapcsolatot, és gyűjtötte a könyvritkaságokat. Több 1500 előtti ősnyomtatványt, antikvát és 1711 előtt nyomtatott könyvet vásárolt, amelyeket ma is a Koller-könyvtárban őriznek; míg a szekreter a déli szalonsor egyik helyiségének dísze.

„A jelenleg is megtekinthető darabok szép lenyomatai az idén 250 éves palota történetének, hiszen a különböző bútorok különböző korszakokhoz köthetők” – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető, kiemelve: a palota építéskori berendezéséből nagyon kevés tárgy maradt fenn, de a Kék szalonban álló 18. század végi, nagy méretű, látványos barokk könyvszekrény ezek közé tartozhat. „Ez lehet az egyik bútor, amely akár már Koller Ignác püspök idejében is a palotában lehetett, és amelyet később Hornig Károly püspök is használt” – teszi hozzá a szakember.

A látogatók a püspök 19. század végén készült, ónémet stílusú íróasztalát is megnézhetik, ahogy azt a barokk ereklyetartó szekrényt is, amely a Hornig Károly által győri és nagyváradi püspökké szentelt Széchenyi Miklósé volt. Feltételezések szerint az olasz származású, 17. századi ereklyetartó sorsa kanyargós lehetett; kérdés, hogy mikor és hogyan került az érseki palotába.

Különleges sétákon fedezhető fel a veszprémi várnegyed

Hornig Károly egykori rezidenciáját és bútorait a szeptember 25. és 27. közötti Szent Mihály-napokon is felfedezhetik a Veszprémbe látogatók.

A naponta többször induló Fény és áhítat című séta az érseki palota reprezentatív termein, valamint a középkori Gizella-kápolnán vezeti végig az érdeklődőket; a szeptember 25-én és 26-én 14 órakor kezdődő vezetett séta résztvevői emellett az 1000 év öröksége – A veszprémi várnegyed megújítása című dokumentumfilmet is megnézhetik.

Az ünnepi hétvégén más programok is várják az érdeklődőket: szeptember 25-én este 8 órától zseblámpás toronytúrán lehet felfedezni a Szent Mihály-főszékesegyház harangtornyát, a templomteret, az altemplomot és a Szent György-kápolnát; a Gizella Királyné Múzeum nagy sikerű WIP2023 (Work in Progress) programsorozata után szeptember 26-án, szombaton 10 órától, 14.30-tól és 16.30-tól kezdődik a MIP2026 (Move in Progress), amelynek résztvevői az érseki könyvtár és levéltár költözésének „munkaközi fázisába” és az épület, a kisszeminárium „belakásának” kulisszatitkaiba nyerhetnek bepillantást.

Szeptember 26-án 11 órakor Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Főegyházmegye főépítészének vezetésével indul a Szentháromság-szobortól a Tér és idő – Építészeti rétegek a várhegyen című séta, amely a Szent György-kápolnát, a Szent Mihály-főszékesegyházat, a Gizella-kápolnát és az érseki palotát érinti majd, fókuszba állítva azokat az építészeti korszakokat, amelyek a várnegyed mai képét formálták. Szintén szombaton 17 órától az Angyalok és démonok című különleges témájú sétához lehet csatlakozni, amely a különböző szellemi teremtmények várnegyedbeli ábrázolásaira irányítja a látogatók figyelmét.

Szeptember 27-én, vasárnap Vavra Áron műemléki projektvezető vezeti körbe az érdeklődőket: a Láttad már? – Feliratok, domborművek a Vár utca épületeinek homlokzatán című séta résztvevői olyan építészeti részleteket, feliratokat fedezhetnek fel, amelyek a mindennapokban könnyen észrevétlenek maradhatnak.

A Szent Mihály-napokon számos családi programot is szerveznek: ilyen többek között a tavaly boldoggá avatott Bódi Mária Magdolna életéhez kapcsolódó városi kódfejtő játék, a Magdi Tour; az Ismerd meg az igaz út titkát! című UV-lámpás játék, a Nem káptalan a fejem! kódfejtő program és az Angyali lépcső keresőjáték.

A látogatók részt vehetnek a Veszprémi Érseki Pincészet borkóstolóján, meghallgathatják Deák László orgonaművész és Fülep Márk fuvolaművész közös hangversenyét, illetve megtekinthetik a Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című díjnyertes kiállítást is.

További részletek a programokról a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ oldalán találhatók.

Forrás: Veszprémi Érseki Turisztikai Központ

Fotó: Nagy Lajos

Magyar Kurír