Báró Mirbach Júlia, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni és Schaár Erzsébet pécsi bújtatója

Kultúra – 2019. július 30., kedd | 19:25

75 évvel ezelőtt Pécsett, a hajdani Bartók Béla utca 25. szám alatt Báró Mirbach Júlia, a Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is. Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője írását szerkesztve közöljük.

Az üldözött zsidó nők névtelenségbe burkolózó pécsi megmentőjéről, báró Mirbach Júliáról (1892–1974) Tüskés Tibor és Nyáry Krisztián írók, irodalomtörténészek és Árvai Tünde történész kutatásaiból vannak ismereteink.

Az egyházi irányítás alatt álló, bentlakásos római katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület internátusát 1925-ben alapították szegény sorsú diáklányok, elszegényedett úrinők háziasszonnyá képzésére, idősebb úrinők számára pedig otthonként szolgált. Az intézet a bárói családból származó Mirbach Júlia vezetésével működött 1950-es államosításáig. Mirbach Júlia 1974-ben bekövetkezett haláláig ebben a házban élt, amelyet 1999-ben, több másik épülettel együtt elbontottak.

1944 nyarán Virág Ferenc pécsi megyéspüspök – valószínűleg szóbeli – rendeletére Budapestről zsidó származásuk miatt életveszélybe került lányokat és asszonyokat (egyes adatok szerint 10–15, másutt 20–25 főt) „menekült és irataikat elvesztett apácáknak” titulálva sikerült a biztos halálból megmenteni az egyházi irányítás alatt működő és Mirbach Júlia igazgatása alatt álló intézményben, amelynek internátusa ekkor kihasználatlan volt. Írásbeli utasítás – mint általában az ilyen ügyeknél – nem készült, de ez belső körökben köztudomású volt. A bárónő önfeláldozóan, bátran vállalta a kockázatot.

A lányok és asszonyok Sík Sándor piarista költő-műfordító és Schlachta Margit szerzetesnő jóvoltából szereztek tudomást a „Juliska néninél” való pécsi elrejtőzés lehetőségéről. A megmenekítettek biztonsági okokból egymás nevét nem ismerhették, azonban egyes források és Gyarmati Fanni visszaemlékezései később nyilvánosságra hoztak néhány nevet: Ferenczy Miklósné, aki később a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója lett, Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Schaár Erzsébet szobrász, Nonn Györgyné Bíró Vera, valamint maga Fanni, Mária álnéven.

Június 22-től szeptember 7-ig Pécsett a Sancta Maria internátusban, báró Mirbach Júlia igazgató jóságából, sokadmagammal, mint bombázásoktól menekült apácajelölt. Sík Sándor és Stadler Frieda irányított Slachta Margithoz, és ő küldött egy fiatal testvérpárral meg egy szürke nővérrel Pécsre.

Szeptember 7. csütörtök Amiért egész nap és hónapok óta könyörögtem, valami jelért, hogy mit tegyek, most megjött. Egész délelőtt dolgoztam, részint könyvtárrendezéssel, részint főzéssel elfoglalva. [...] Mikor hazaértem, már sürgöny várt, hogy jöjjek fel Pestre. [...] keserves búcsúzás, könnyesen a testvérektől. Édes a kis sovány Klára, csupa jóság és mindenki sajnálkozik. Juliska néni is, Margit néni is, nagyon fája a szívem, és ujjongok is, hogy mégis meglett, amiért imádkoztam, a holnapi napon együtt lehetek Anyuskával. A vonat zsúfolt, alig tudom a táskáim felrakni, aztán egy borzalmas zsúfolt utazás tizenhárom és fél óra hosszat, részint a lépcsőre csúszva, részint állva, de legfeljebb támaszkodva. Megtörve érkezünk meg...

(részletek Gyarmati Fanni naplójából)

A Sancta Maria Leánynevelő Intézetet az államosítások idején, 1950-ben megszüntették, vezetője, Mirbach Júlia munka és megélhetés nélkül maradt. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni nem feledkezett meg hajdani segítőjéről, és azért, hogy Juliska néni valamiféle állandó segélyt, nyugdíjat vagy öregségi járadékot kaphasson, hivatalos, két tanúval hitelesített levélben fordult a Pécsi Járásbírósághoz:

„A pécsi járásbíróság f. hó 9-én tárgyalja Mirbach Júlia nyugdíj-, illetve öregségijáradék-kérelmével kapcsolatos ügyét. Alulírott kötelességemnek tartom, hogy a teljesen jogos kérelemhez a járásbíróságot a következőkről tájékoztassam: Mirbach Júlia, mint az iratokból kiderül, Pécsett a Bartók Béla út 25. sz. házban működő, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó internátus igazgatója volt, és 1944-ben, a német megszállás után intézetét illegálisan Pécsett tartózkodó üldözött nők rendelkezésére bocsátotta, akiket a hatóságoknál mint kibombázott menekülteket jelentett be. Az üldözötteket minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elszállásolta és élelmezte mindaddig, amíg azoknak arra szükségük volt. Így kerültem magam is, a fasiszták által később meggyilkolt Radnóti Miklós költő özvegye, 1944 nyarán Mirbach Júlia otthonába. Az ott menedékre találtak közé tartozott például Ferenczy Miklósné, jelenleg a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója, Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Vilt Tibor szobrászművész ugyancsak országos hírű szobrász felesége: Schaár Erzsébet, Non Györgyné sz. Biró Vera, a legfőbb ügyész felesége és még sokan mások, akiket mind felsorolni nem tudok, mert legális nevüket nem ismertem. Mirbach Júlia jóvoltából 1944 nyarát valamennyien nála tölthettük, és csak ősszel, amikor a fasiszta rendelkezések Pécset határzónává nyilvánították, és az ott-tartózkodás fokozottabb veszéllyel járt, kényszerültünk onnan elutazni, amihez ugyancsak ő nyújtott mindnyájunknak segítséget. Tudomásom szerint Mirbach Júlia kérelmében fentiekről semmiféle említést nem tett, és önfeláldozó, bátor kockázatvállalása, amellyel nagyszámú (kb. 20–25) üldözött védelmét önzetlenül vállalta, ügye megítélésénél, volt védencei véleménye szerint, nem maradhat figyelmen kívül.

Budapest, 1956. április 6.
Radnóti Miklósné
középiskolai tanár
lakik: Budapest, XIII. Pozsonyi u. 1.”

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Akibic.hu; Székesfehérvár.hu

Magyar Kurír

#egyháztörténet #háború #holokauszt #irodalom #zsidóság

Kapcsolódó fotógaléria