Rómában mutatta be legújabb kiadványát a Fraknói Vilmos egyháztörténeti kutatócsoport

2018. november 9. péntek 17:19

Rómában mutatták be november 7-én az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport legújabb kiadványát, a Formularium Ecclesiae Strigoniensist. A kötet közreadói Erdő Péter bíboros, valamint Szovák Kornél és Tusor Péter történészek, egyetemi docensek.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyháztörténeti sorozatában megjelent Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Esztergomi Egyház Formuláskönyve) összeállításában Sarbak Gábor és Mayer Gyula mellett népes fiatal kutatói csapat is részt vett, többek között Horváth Terézia, Porubszky Ádám, Kanász Viktor, Tóth Krisztina és Somogyi Szilvia. A könyvbemutatónak az Instititum Iuridicum Claretianum, a klaretiánus szerzetesek római kánonjogi intézete adott otthont.

A Formularium Ecclesiae Strigoniensis műfaját tekintve formuláskönyv, melyben jogi szövegek sablonjait gyűjtötték össze a középkorban és a kora újkor végén. A 16. század elején Esztergomban az érseki szentszéki bíróság működése során két fontos kódex keletkezett, Nyási Demeter érseki vikárius és segédpüspök formuláskönyve (1521 körül) és Beneéthy Máté prímási szentszéki jegyző gyűjteménye (1512 előtt). A közreadók a két kódex alapján, közel ezer nyomtatott oldalon tettek kísérletet az esztergomi érseki bíráskodás és egyházkormányzat középkorvégi gyakorlata, a Stylus Strigoniensis filológiailag kritikai igényű rekonstrukciójára.

A most megjelent kötet fontos forrás az egyetemes egyháztörténet és a kánonjogtörténet számára. Ezt hangsúlyozta a könyvbemutatón az esemény két relátora, Javier Belda Iniesta, a murciai katolikus egyetem dékánja, valamint Manuel Jésus Arroba Conde klaretiánus szerzetes, a Pápai Lateráni Egyetem volt dékánja. Házigazdaként ő köszöntette az eseményen megjelenő Erdő Péter bíborost, aki fiatal papként többször is kutatott a klaretiánus intézet könyvtárában.

Erdő Péter bíboros – aki maga is tevékenyen részt vett a kódexkiadás munkálataiban, valamint kánonjogi szaktudásával folyamatosan segítette a többéves projekt megvalósulását – felszólalásában többek között szólt az 1526 előtti magyar egyházi életről és annak forrásadottságairól, az eddig kiadott kódexkéziratok kalandos sorsáról, elődei szerepéről fennmaradásukban, továbbá e formuláskönvvek helyéről, jelentőségéről az észak- és dél-európai egykorú egyházi bíráskodásban. A főpásztor a kötetből vett gyakorlati példákkal színesítve kifejtette: a most megjelent középkorvégi szövegek beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy az utókor 500 év távlatából is részleteiben megismerhesse a hazai egyházi élet Mohács előtti mindennapjait. Külön méltatta munkatársai, a projektben résztvevő fiatal kutatók teljesítményét.

Az eseményen Tusor Péter angol nyelven olvasta föl a társkiadó Szovák Kornél szövegét. Röviden szólt a hazai formuláskönyvek középkori előzményeiről, az itáliai hatásokról. Hangsúlyozta, hogy az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban őrzött Nyási- és a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött Beneéthy-kódexben a középkorvégi magyar kereszténységről megörökített színes kép a teljesség igényét is kielégíti. Kifejtette, hogy alig képzelhető el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek ítélkezési „mintalevelét” ne vették volna fel a kódex-összeállítók. A zsinattartás rendje, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszerei és körülményei, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdések, a szerzetesi reform bonyolult összefüggései, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgai, végezetül a liturgikus gyakorlat főbb kérdései mind-mind számos irattal képviseltetik magukat a gyűjteményben.

Tusor Péter szerint az Esztergomi Egyház Formuláskönyve annak jelentős bizonyítéka, hogy a protestáns reformáció áttörése előtti időszakban milyen jól szervezett és felülről gondosan kontrollált egyházi életnek volt színtere a Hunyadi- és Jagelló-kori Magyar Királyság. Meggyőződése, hogy az angol és magyar nyelvű bevezető tanulmányokkal, többször jegyzetapparátussal, különféle mutatókkal ellátott tartalmas kötetet forráskiadvány jellegéből adódóan minden bizonnyal hosszú évtizedekig haszonnal forgathatják majd a magyar középkor és kora újkor iránt érdeklődő egyháztörténészek és kánonjogászok egyaránt.

A könyvbemutatót – a kötetet a Gondolat Kiadó együttműködésével megjelentető – MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezte, a Lateráni Pápai Egyetem és a Murciai Katolikus Egyetem Kánonjogi Nemzetközi Tanszéke (UCAM-PUL Cátedra Internacional Conjunta Inocencio III), a Klaretiánus Kánonjogi Intézet (Instititum Iuridicum Claretianum), valamint a Pápai Magyar Intézet közreműködésével. A kutatásokat és a kötet megjelentetését a PPKE és az MTA támogatta.

Az esemény az alábbi linken tekinthető meg. További részletek a kutatócsoport honlapján olvashatók.

Forrás és fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
a-szexualitasban-kifejezodo-szeretet-meltosaga-es-szepsege-cupich-biboros-eloadasa-dublinban
A szexualitásban kifejeződő szeretet méltósága és szépsége – Cupich bíboros előadása Dublinban

Augusztus 21–26. között rendezték meg Dublinban a Családok IX. Világtalálkozóját. Sorozatunkban ezúttal Blase Cupich bíboros, chicagói érsek előadását összegezzük, aki a házastársi szeretet testi dimenziójáról beszélt és vezetett beszélgetést augusztus 23-án.

19:58
az-iraki-szir-keresztenyek-beke-es-remeny-emberei-eloadas-pazmanyon
Az iraki szír keresztények a béke és a remény emberei – Előadás a Pázmányon

„Az iraki kereszténység helyzete az Iszlám Állam után” címmel Yohanna Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek és Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír ortodox érsek tartott előadást november 14-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.

15:04