Bemutatták a székesfehérvári székesegyház feltárása során talált limoges-i korpuszt

2018. november 8., csütörtök | 16:55

Szent Imre napján, november 5-én a székesfehérvári városházán mutatták be azt a kimagasló értékű, 800 éves, zománcberakású limoges-i korpuszt, amely a Szent István-székesegyházban végzett feltárások során került elő.

A székesfehérvári székesegyházban augusztus 15-én kezdődött, országos jelentőségű régészeti ásatás tisztázta a középkorban itt emelt templomok építéstörténetét: bebizonyosodott, hogy a középkori belvárosban jelentős egyházi épület állt. A szentélyen belül megtalált csodálatos, román stílusú öntött bronz kegytárgyat a városháza emeleti folyosóján tekinthetik meg az érdeklődők.

A zománcberakású kegytárgy – amelyet Dél-Franciaországban a 13. első felében készítettek – valószínűleg kereskedelmi úton került a városba, vagy az itt szolgáló francia klerikusok egyikének a tulajdonában állhatott. A ritka lelet is bizonyítja, hogy a belvárosban egykor jelentős egyházi épület állt: a korpusz a szentélyen belül, az oltár közeléből került elő. A három hónapig zajló országos jelentőségű belső ásatásokat Reich Szabina régész vezette, konzulensként működött közre Biczó Piroska régész és Bartos György művészettörténész.

„Egy kis csodának a bemutatásán vagyunk itt” – fogalmazott Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntőjében, és elmondta, a városházi kiállítás célja, hogy minél több ember megnézhesse és megismerhesse a korpuszt, és átgondolhassa, mit jelent 800 év, mit jelent az, hogy ott volt ez a csoda a székesegyház padlózata alatt. Hangsúlyozta, hogy mind történelmünk, mind kulturális életünk, mind a város és hitünk vonatkozásában is nagyon fontos leletet láthatnak az érdeklődők. A polgármester köszönetet mondott a feltárást végző szakembereknek és munkásoknak, valamint a megyéspüspöknek és az egyházmegyének, hogy lehetővé tette az ásatást. Köszönetet mondott a kormánynak is a székesegyház belső felújításához szükséges források biztosításáért. Elmondta, hogy a város szándéka szerint a kegytárgy méltó módon visszakerül majd a főtemplomba.

Spányi Antal megyéspüspök elmondta, készséggel járult hozzá a feltáráshoz, ami Isten áldását hordozza magával. A megtalált kinccsel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nemcsak egy értékes régészeti tárgy, valami, ami több mint nyolcszáz esztendőn keresztül kötődik a magyar történelemhez, hanem egy szakrális tárgy is, egy korpusz, ami Krisztust hozza közénk, akinek megtöretett lába. A korpusz mindazt a fájdalmat és szenvedést hordozza, amely a megváltásunkat jelenti.” Hozzátette, a lelet segíthet hitünk megerősítésében.

A látogatókat Reich Szabina régész avatta be a feltáró projektbe, ismertetve az építéstörténeti és a műtárgyról szerzett információkat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a középkori belvárosban egy többször bővített, jelentős egyházi épület állt egykor. Összefoglalta a rendelkezésre álló írásos és képi források tanúságát, és bemutatta azokat a rekonstrukciós rajzokat, amelyeket a feltárás eredményeként készíthettek el a szakemberek.

Az idén augusztusban kezdődött nagyszabású projekt előzményei közül kiemelte, hogy – az 1777-től püspöki székesegyházi rangú – templom 2015-ös felújítása során középkori faragványok kerültek elő. Majd egy évvel később – a két oldalkápolna restaurálása előtt – folytatódtak a régészeti feltárások a négykaréjos templom és az egykori székesegyház között: egy középkori sekrestyére és egy 15. század eleji olasz család kriptájára találtak rá a régészek, valamint a talajradaros vizsgálatok jelentős falmaradványokat mutattak a székesegyház falain belül. A mostani ásatás során kiderült, hogy a négykaréjos templom keleti szentélyét elbontva hosszházat építettek sokszögű apszissal. A szentélyt gótikus stílusú pillérek tartották, amelyeknek díszesen faragott lábazatait szintén megtalálták. A templomot valószínűleg a Zsigmond-korban bővítették háromhajóssá. A régész bemutatott néhány szép barokk kori feszületet is, amelyek a feltárt kriptákból kerültek elő.

A korpuszt ismertetve a szakember az Anjou-korba kalauzolta a közönséget: a francia város, Limoges a 12. századtól művészeti központ volt, ahol az ötvösműhelyekben számos liturgikus és világi tárgy készült. A Kiss Etele művészettörténész által román stílusúnak definiált bronzleletet öntéssel, zománcdíszítéssel alkották meg: a 15 centiméter hosszú, 12 centiméter széles kegytárgyat Késmárky Rita restaurálta. A forma bizánci előképet mutat, de a korona már nyugati hatásra utal.

A bemutató rendezvényen részt vett Dancs Norbert, a helyi járási hivatal vezetője, Róth Péter és Égi Tamás alpolgármesterek, valamint az önkormányzat és a város intézményeinek vezetői, munkatársai.

A korpuszt a székesfehérvári városháza emeleti folyosóján lehet megtekinteni hivatali időben, az adventi időszakban meghosszabbított nyitvatartással.

Forrás: Székesfehérvár.hu; Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Simon Erika

Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle