Bibliatörténeti kiállítással és szimpóziummal ünnepelték a 400 éves Káldi-bibliát Pécsen

A Lámpás a lábam előtt című kiállítás és a hozzá kapcsolódó szimpózium különleges alkalmat kínált arra, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak a Biblia kulturális, történeti és teológiai jelentőségéről, valamint a Káldi-biblia örökségéről.

A tárlat végigvezeti a látogatókat a Biblia történetének állomásain – a legősibb fellelhető tekercsektől a legmodernebb kiadásokig –, bemutatva és kiemelve a Káldi-bibliát. Ez a mű a máig fennmaradt első teljes magyar nyelvű katolikus Biblia, amely évszázadokig a legfontosabb hazai katolikus szentírásfordítás volt. Káldi György, a több nyelven beszélő jezsuita szerzetes a latin Vulgatából fordította, amelyet a Krisztus utáni 4. század végén Szent Jeromos állított össze és dolgozott át héberből és görögből, valamint különféle latin nyelvű szentírási szövegekből. Ezt tekintették az 1545–63 közötti, a katolikus megújulást elindító trentói zsinat után a hivatalos, autentikus katolikus bibliai alapszövegnek.

A Vulgata fordítását Káldi György 1605. október 11-én kezdte el Erdélyben, és 1607. március 25-én fejezte be Olmützben. Ismert tény, hogy a kéziratát legalább kétszer teljesen lemásolta és sűrű javításokkal látta el, mielőtt húsz évvel később nyomdába került.

A mű végül 1626-ban jelent meg Bécsben, kétezer példányban.

A bőrkötéses kötet címe: Szent Biblia, mellyet az egész keresztyénségben bevött régi deák bötűből magyarra fordította a Jésus alatt vitézkedő tarsaságbéli nagyszombati Káldi György pap.

A Káldi-féle katolikus Bibliát – az eredeti szöveg nyelvezetét megújítva és javítva – még ma is sokan forgatják. Egy eredeti nyomtatványt is bemutat a bibliatörténeti kiállítás, amelynek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán tartott megnyitóján köszöntőt mondott Felföldi László pécsi megyéspüspök és Lukács Ottilia, az idén 280 éve alapított PPHF rektora.

A Pécsi Egyházmegye főpásztora beszédében kiemelte,

a tárlaton kiállított eredeti Káldi-bibliából mindössze három példány található a világon.

A résztvevőkhöz szólva pedig elmondta: „De van itt sok más biblia is, amelyekből viszont egyetlenegy létezik: mégpedig ti, te magad. Isten írja ezt a könyvet, és te magad vagy a lapja az első perctől kezdve, a világ pedig ezt a Bibliát olvassa mint isteni üzenetet.

A Bibliában fellelhető jézusi mondást – „Ti vagytok a világ világossága” – kiemelve Felföldi László püspök kifejtette, hogy a világosság, a teremtés Isten akarata. Isten kinyilatkoztatott szavát pedig azért olvassuk, mert az maga a fény. „Ha nem világosság vagyunk, akkor csak kormolunk, és nem látják meg bennünk Isten fényét. Úgy éljetek, hogy látva jótetteiteket dicsőítsék érte a mennyei Atyátokat! – fogalmazott a főpásztor.

„Ne feledkezzünk meg arról, hogy Isten az üzenetét ránk írja, nekünk kell átadnunk másoknak. Engedjük, hogy olvasható legyen ez a Biblia, hogy benne és általa mi magunk és mások is Istenre találjunk! Fedezzük fel ezt a küldetést magunkban és egymásban, és leljünk rá az egyetlen igazi, Isten által akart üzenetre, ami mi magunk vagyunk. Merjük olvasni egymásban Isten örömét, békéjét és emberi méltóságot adó gazdagságát, hogy valóban Isten szava szerint tudjunk élni” – tette hozzá.

A házigazda képviseletében Lukács Ottilia rektor kiemelte: a kiállítás sajátossága, hogy megmutatja, minden könyv elválaszthatatlan az adott kor isten- és emberképétől, valamint technikai fejlettségétől. A szövegekből tisztán kiolvasható a szent szerzők hite és az a társadalmi viszonyrendszer, amelyben a művek megszülettek. Minden megjelenési forma arról tanúskodik, hogy a szent szerzők, a fordítók, a másolók, majd később a nyomdászok, a kiadók és a szoftverfejlesztők mindig a kor legmodernebb eszközeit állították a bibliakiadás szolgálatába, hogy Isten szavát a legméltóbb módon jelenítsék meg.

Az Ószövetséget kutató teológus szakember elmondta, napjainkban a Biblia mintegy háromezer éves történetének legkiemelkedőbb korszakát éljük, amikor

szoros együttműködés és párbeszéd jellemzi a zsidó, keresztény, katolikus és protestáns bibliakutatók munkáját a kutatásban, a kiadásban, a digitális fejlesztésekben és a múzeumok világában egyaránt.

A néhai pécsi püspökök közül kiemelte Szepessy Ignácot (1780–1838), aki oly elkötelezetten támogatta a Szentírás olvasását és kutatását, hogy ő maga adta ki a Káldi-bibliát és minden plébániának adományozott egy-egy általa aláírt példányt.

Zárásként az ünnepi alkalmat zenei intermezzo is gazdagította. Stílszerűen Antonín Dvořák Bibliai dalok (Biblické písně, Op. 99) című művéből hangzott el két dal Somodi Imre, a PPHF adjunktusa, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár munkatársa és Weisz Máté zongoraművész előadásában.

A megnyitót követő szakmai szimpóziumon különböző egyházi és felsőoktatási intézmények biblikus képviselői osztották meg gondolataikat az érdeklődőkkel: Koncz-Vágási Katalin (Debreceni Hittudományi Egyetem), Péntek Dániel Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem), Németh István (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola), Szabó János Bence (Debreceni Hittudományi Egyetem), Lukács Ottilia (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola).

A Lámpás a lábam előtt című kiállítás december közepéig látogatható. Igény esetén előzetes egyeztetéssel rövid tárlatvezetést is tartanak a PPHF munkatársai.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír