Böjti receptek a bakonybéli bencésektől: János testvér élesztőpástétoma

Hagymát pirítok olajon – messze még a füstölt szalonna zsírja (*) –, közben zabpehelyből (vagy tetszőleges gabonapehelyből) kását készítek. Ha valaki fél, hogy a kása odaég, a legegyszerűbb körülbelül másfélszeres térfogatú vízzel a mikrohullámú sütőben szétfőzni. Akkor jó, ha a szemek puhák; ragadós nyák képződik. Ez igen egészséges bevonatot képez a gyomor és a belek falán, különösen, ha már valaki előzőleg szétdohányozta vagy szétkávézta. Az így készített zabkása nem ég le, viszont ha túl sokáig melegítjük nagy hőfokon, kimászhat a tányérból, és akkor az előbb említett ragadós nyák jól szétterül a mikró forgótányérján. (Ilyenkor legalább tegyünk úgy, mintha lemosnánk, gondoljunk a szombati konyhatakarító Izsák atyára.)

Ha a hagyma megpirult, beledobok egy kocka élesztőt, hagyom, hogy szétolvadjon. Ekkor beleteszem a sót és tetszőleges fűszereket, én legjobban fehérborssal szeretem, de elmehet majorannás-zöldfűszeres vagy paprikás, magyaros irányba is. Ezután hozzákeverem a zabkását, és olyan sűrűre főzöm, hogy még kenni lehessen. Kiváló B-vitamin-forrás, meg van benne egy csomó minden, rostok, fehérjék. Hűtőben pár napig eláll. A testvérek tuti nem eszik meg, sem titokban, sem napvilágnál, kétszer csináltam nekik, soha nem kértek többet, utálják, mint a bűnt, mind az enyém marad.

(*) persze, mikor lesz füstölt szalonna zsírja, akkor azt fogom enni, nem ilyen pástétomot…

Forrás és fotó: Szent Mauríciusz-monostor

Magyar Kurír