Katona Dénes piarista voltából természetes módon következően sok egyéb is volt, bölcseleti doktor, tanár, írt egyebek mellett A’ hegyes szeglet meghármazásáról, de mégis inkább növénynemesítő tevékenységéről ismert, legtöbb publikációja is ebben a témában jelent meg.
Egész életében foglalkoztatta például az a probléma, hogy
a külföldről behozott, következésképpen rendkívül drága indigót mely hazai növényből nyert festékanyaggal lehet helyettesíteni.
Számos növényt megvizsgált, és erre a célra már 1838-ban a festő csüllenget ajánlotta. A Tudományos Gyűjteményben megjelent A' honi indigóról című írását ezzel zárta:
„E’ fűnek magvaiból már sokfelé juttattam, de tsak keveset; mert számos Tsüllengimet a’ bal esetek már kétszer majd mind elpusztították. Mihelyest ebbeli iparom sükerülend, a’ kivánók között bővebben osztandok. Addig az ország szerte vadon nevelkedő Tsüllengeket ajánlom azoknak: a’ kik az előítéletek legyőzésére, és a’ közjó pártolására a’ következő emberiségnek új nyomdokokat jegyezni, mellyeket kövessen, könnyen indúlnak.” (Tud.Gyűjt. 1838/9. 28-42.)
1843-ban visszavonult a tanítástól, élete hátralévő három évtizedét (92. évében adta vissza lelkét Teremtőjének) a sátoraljaújhelyi rendházban, annak is leginkább a kertjében töltötte.
Persze nehéz valakinek a jellemére következtetni pusztán a publikációs listája alapján, de valahogy úgy képzeli az ember, hogy az, aki élete nagy részében a dinnyével, kávéval, teával és a csokoládéfával foglalkozott, csak szimpatikus lehetett.
Könyvtárunk több művét, és néhány levelét is őrzi, most azonban egy olyan kötetet mutatunk, Karl Karmarsch (1803–1879) vegytani munkáját, amely eredetileg Katona Dénes tulajdona volt, könyvtárunkba pedig a Népkönyvtári Központon keresztül került az ötvenes években. A példány, persze a sajátkezű (manu propria) posszesszori bejegyzésen túl azért is érdekes, mert
a hátsó előzéken a könyvben szereplő egyik tintarecept magyar fordítását jegyezte fel.
Egy kis segítség, ha esetleg valaki szeretne a recept alapján tökélyes jóságú tintát főzni otthon:
lat = 17,5 g (legalábbis a bécsi lat; Katona valószínűleg erre gondolhatott)
icce = 0,6 l körül
kékforgács – Blauholz, vagyis a festő kékfából nyert forgács
török gubó – török, vagy aleppói gubacs
arabmézga – gumiarábikum
Csak ezek, meg víz, meg egy kis vasgálic.
Forrás: MTA KIK Facebook-oldala
Fotó: Wikimedia Commons; MTAK KIK
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria