Cigányok és nem cigányok közös keresztjét áldotta meg Székely János püspök

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nagyböjti lelkigyakorlatukat tartották a csákánydoroszlói hívek március 10–11-én. A lelkigyakorlatos szentbeszédet Székely János megyéspüspök mondta, aki gyóntatott is a szentmise előtt.

Homíliájában rámutatott, a Biblia arra tanít, hogy az Isten örök szeretet: az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretete. Ebből a szeretetből lett a világ és az ember, aki arra született, hogy szeressen. Fontos, hogy szeretet legyen az ember szavaiban: nem mindegy, hogy mit mond, és hogyan. Szavaink belőlünk jönnek elő: a gondolatainkból, a lelkünkből; megmutatják, milyenek vagyunk. A szavakkal lehet ölni és pusztítani, de építeni is.

A gyerekekhez is szólt Székely János. Arra kérte őket, vizsgálják meg, mennyi mindent kaptak a szüleiktől, és ezt meg tudták-e köszönni, hálálni nekik. „Érzik-e a szüleim, hogy szeretem őket? Tudok-e rájuk időt szánni: megölelni őket, segíteni nekik; kifejezem-e a hálámat?” – fogalmazta meg a püspök a kérdéseket, amiket feltehetnek maguknak  a gyerekek.

A házastársakhoz fordulva Székely János kiemelte: egy házasság nem magától marad szép. Két ember gyakran eltávolodik, és falak épülnek köztük. Csak az a házasság marad szép, melyben a két ember ezeket a falakat lebontja, egymás kezét megfogja. Ehhez sok idő, érzékenység kell. „Mi az, ami a házasságomban rajtam múlik? Hogyan tudnám a házastársamat boldogabbá tenni? – adott támpontokat a házastársaknak nagyböjti elmélkedésükhöz és lelki felkészülésükhöz Székely János.

A szeretet arra is hív, hogy észrevegyük a szegényt, a beteget, az idős és magányos embereket; ha nem tudjuk Istent segíteni a felebarátunkban, akkor hazugság azt állítani, hogy szeretjük Őt. „Tudom-e meglátni a gyöngét, a szegényt, és tudok-e kicsit segíteni nekik?” – tette fel a kérdést Székely János a híveknek.

Szentbeszéde végén a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy az embereknek el kell tudni fogadniuk a szenvedéseket, betegségeket, kereszteket. Sokan vannak, akik állandóan panaszkodnak, állandóan keserűek ezek miatt, de ettől még nem fognak megszabadulni a szenvedésektől, csak duplán nehezek lesznek. Ha tudjuk a terhet erős lélekkel vállainkra venni, magunkhoz ölelni, akkor átalakul: igazi kereszt lesz, emelni fog minket, tartást ad és Krisztushoz tesz minket hasonlóvá, aki a világ terheit hordozta.

Székely János megyéspüspök szentbeszéde meghallgatható ITT.

A szentmise végén Székely János megáldotta a templomban a cigányok és nem cigányok keresztjét. Az új kereszt fehér és fekete színe utal arra, hogy legyen bármilyen az ember bőrszíne, anyanyelve, mindannyian Isten remekművei, kedves gyermekei vagyunk, és egymásnak testvérei – mondta Székely János az áldás előtt. – Nem kell az identitásunkat letagadni, ezt Jézus nem is kívánja senkitől: minden kultúrában rengeteg érték van. Tudjunk viszont valóban úgy élni, mint az Atya gyermekei, igazi testvérekként – fogalmazott.

Taizéből származik az ötlet a kereszt felállítására – mondta el Orsos Zoltán plébános. – Ott egy lerombolt téglafal az emberek közötti ellentétek feloldásának szimbóluma – itt a kereszt. Ez a kereszt legyen, ami lerombolja a falakat köztünk – hangoztatta a plébános.

Miért kellett ezt a keresztet felállítani, amikor itt nincs is feszültség a cigányok és nem cigányok között? – tették fel sokan a kérdést a plébánosnak. – A baj az, hogy közömbösen élünk egymás mellett – mutatott rá Orsos Zoltán, hozzátéve: ez a kereszt figyelmeztessen minket, hogy nem kell a kegyelemért megküzdenünk, csak elfogadni azt az Úrtól.

A szentmisén még egy keresztet elhelyeztek a templomban, amelyet egy magánszemély készített. Különlegessége, hogy három pápa – Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa – is megáldotta.

A Szombathelyi Egyházmegyében április 6-án Bérbaltaváron tartják a III. Cigánypasztorációs Találkozót.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír