Gyógyulni és gyógyítani – Cigánypasztorációs találkozó Egerben

2018. szeptember 29., szombat | 15:22

„Teljes közösség Krisztussal az Egyház szentségeiben” – tizenhatodik alkalommal rendeztek cigánypasztorációs konferenciát Egerben. Szeptember 27. és 29. között az egri Szent János Házban gyűltek össze a szolgálatban elkötelezett cigány és nem cigány emberek szakmai, lelki feltöltődésre.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kemény mag van itt: elhivatott cigány és nem cigány emberek, akik elkötelezett munkatársként vesznek részt tanodák, műhelyek, kulturális csoportok, plébániák, önsegítő programok keretében a cigánypasztorációban. Szerte az országból, jelentős cigány lakosságú, hátrányos helyzetű településekről, köztük Szendrőlád, Ózd, Mátraverebély, Gyöngyösoroszi, Rimóc, Tuzsér, Bajna, Hajdúsámson, Balajt képviseletében. Pap- és szerzetestestvérek és civilek vesznek részt évről évre Egerben a konferencián, hogy megerősödjenek a szolgálatban, Jézusért, népükért. Tanítás, ünnep, töltekezés, találkozás ez a három nap.

Idén három püspök – Majnek Antal, Beer Miklós és Székely János – is a találkozó előadói között volt, pap- és szerzetestestvérek tartottak elmélkedéseket, számos tanúságtétel hangzott el. A szendrőládi zenekarnak köszönhetően a zene most is betöltötte a Foglár utcai épületet.

Immár tizenhatodik alkalommal szerveződött meg ez az országos cigánypasztorációs konferencia, támogató partnerként idén bekapcsolódott a Boldog Ceferino Intézet (BCI) a „Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében, egyházi és civil szakemberek szociális érzékenységének növelése” program keretében. Mi a rendezvény első napjának estéjén érkeztünk.

A találkozó témája ezúttal a szentségi pasztoráció volt. Székely János püspök szerint a szentségek által erősíteni tudjuk az Egyházhoz való kötődést. A szentségekben való részesülés lehetősége azt közvetíti a hívő ember felé, hogy része a közösségnek. Aki saját hitében előre tud lépni, annak rendeződni tud az élete, javul az életminősége – ezt mutatja a cigánypasztoráció tapasztalata.

Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense emlékeztetett, hogy a cigányság kapcsán általában problémákat említenek. Így az Egyház is kénytelen ezek valamelyike mentén haladni. Idén azonban más utat választottak a szervezők. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a problémák hátterében mindig a cigányság perifériára szorultsága áll. Most viszont azt kívánták megmutatni, hogy Isten olyan módon szereti az embert, hogy felemeli, a középpontba állítja a szentségekben való részelsülés révén. Tették ezt azzal a reménnyel, hogy ennek megélése gyógyítóan hat a cigány emberekben élő sebzettségre, ezáltal a társadalomra is.

A konferencián évek munkájába kaptunk bepillantást, ahol semmit nem adnak könnyen, nagyon meg kell dolgozni mindenért. Bemutattak számos jó gyakorlatot, beszéltek életükről a szendrőládiak, tuzsériak, balajtiak, megismertük a gyöngyösoroszi Jó Pásztor Nővérek szolgálatát. Képet kaphattunk arról, mennyi jó példa mutatható fel országszerte a cigánypasztoráció területén.

Orsos Zoltán csákánydoroszlói plébános szerint az első lépés a mélyben lévő titkos sebek feltárása, a jó diagnózis, ez a gyógyulás alapja. Ezt a feltárást szolgálták a találkozó csoportbeszélgetéseinek önvizsgálatra hívó kérdései. Ezekből az az általános kép rajzolódott ki, hogy a szentségi élet és a vasárnapi szentmise látogatása terén sok buzdításra van szükség.

Bángi-Magyar Anna, a BCI munkatársa szerint leginkább az teszi eredményessé a cigánypasztorációt, ha részt tudunk venni egymás életében, ha el tudjuk nyerni egymás bizalmát. Nagyon fontos ebben a pasztorációban a jelenlét. Az intézet két irányban dolgozik. A munkájuk „a szívek és szemek nyitogatásáról” szól, abban a meggyőződésben, hogy „árkokat akkor tudunk átlépni, ha vannak ismeretek”. Bángi-Magyar Anna ízelítőt adott az intézet sokrétű tevékenységéből. Ismertette, munkájában arra törekszik, hogy együttműködő partnereket találjon. Az országban ugyanis sokan sokféleképpen részt vesznek a segítségnyújtásban, de ezek a szálak nem érnek össze. Egymás munkájának megismerése, személyes kötődés tud kiépíteni együttműködő kapcsolatot, vallja.

Majnek Antal püspök a kárpátaljai gyakorlat alapján úgy véli, akkor is érdemes belevágni a cigányokkal való kapcsolatépítésbe, ha hetente akár csak egy órát tudunk elmenni a családok, gyerekek közé. „Közéjük kell mennünk, barátkozni a gondolkodásmódjukkal. Nem szabad félni a szegregációtól – az első lépcsőfokon vállalni kell a szegregációt, csak a távolabbi cél lehet az integráció.”

Tomka Ferenc atya a többségi társadalom oldaláról közelített a feladatokhoz. Szerinte a cigányság egészének helyzetében össztársadalmi „odanyúlás” nélkül nem érhetünk el eredményeket. „Melléálló, kísérő, hosszú távú neveléssel tehetünk valamit. Sok sikeres kezdeményezést látunk. Jó lenne, ha még jobban észrevenné a társadalom, milyen elkötelezett szövetségeseket találhat az egyházakban, civil szervezetekben.”

A három nap gazdag programot kínált. Az előadások, tanúságtételek és csoportbeszélgetések különböző utakon közelítettek a szentségi pasztoráció lehetőségeihez. A szentmisék, a szentségimádás, dicsőítő énekek tanúságot tettek arról, milyen szépen ünnepelnek a cigány emberek.

Dúl Géza és Tomka Ferenc is arról beszéltek előadásukban, hogy a szentségek felé vezetés legfontosabb eszköze, ha vonzó közösségbe tudjuk meghívni az érdeklődőket. A katekumenátus hitre vezető módszerét mutatták be: egy olyan közösség tudja befogadni a tanítást, ahol a tagok jól érzik magukat, szeretik egymást. A közösség tud vonzerőt, boldogságot sugározni kifelé. Aki bekapcsolódik a közösségbe, elkezdi tanulni a szentségi életet. „Szeressük egymást, éljük meg az evangéliumot – ezen az úton kell elindulni, ez a meghívó kifelé” – fogalmazták meg.

A második nap tanúságtevői között volt Bógár Zsolt diakónus és Orsos Zoltán csákánydoroszlói plébános. A szentelés előtti diakónusi évét töltő 24 éves Zsolt a szolgálatra készülés lelkesedésével beszélt papi hivatása útjáról. Orsos Zoltán mélyszegénységbe született, állami gondoskodásba került, ezen a küzdelmes úton jutott el a hivatásig. Tizenöt éve szentelték pappá. Sebekről, a gyógyulás útjáról, kereséséről, szolgálatról beszélt a népe iránt elkötelezett pap.

Csemer Csaba és felesége, Ági útja sok kanyar után jutott el a hitvalló életig. Csaba ma a Váci Egyházmegye akolitusa, falujában, Mátraverebélyen önkormányzati képviselő. A katolikus egyházban azt élte meg, hogy elfogadják, testvérként bánnak vele. „Itt fontos vagyok, egy asztalnál ülünk, elhagytam káros dolgaimat.” Ezért vallja, a cigányság az evangélium által integrálható.

A második nap szentmiséjét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. Biztatott, keressük az alkalmakat, ahol együtt vagyunk, ahol közel tudunk kerülni egymáshoz. „Az Úrjézus szelídségével tudunk békét teremteni, az ő lelkületével legyünk jelen a világban.” A főpásztor kérte, gondoljuk át: Mi volt Jézus életében olyan, amit mi ne tudnánk megtenni? A legtöbbet meg tudjuk tenni, jóságát és szeretetét el tudjuk vinni a világba. A Szentlélek pedig segít abban, hogy valóban tudjunk így élni.

Beer Miklós lelkipásztori szolgálatára visszatekintve elmondta, roma és nem roma meg tudja találni a hitben való közösséget. A testvéri közösség megélése képes átsugározni az egész társadalom szövetén. „Ha mi elfogadjuk egymást hátrányos megkülönböztetés nélkül, az az egész társadalomra gyógyító hatással van. A Váci Egyházmegyében kiépítettünk egy modellt. Papjaink és akolitusaink között cigány testvérek is vannak, akik viselkedésükkel, életükkel kivívták a tiszteletet.”

A találkozó véget ért, a munka folytatódik. Vasárnap Esztergomban adják át a BCI „Hit iskolája” címmel indított, cigánypasztorációs munkatársakat képző programjában végzetteknek az úgynevezett tanúsítványt. Ők azok a tanúságtevő „hídemberek”, akik a továbblépésen munkálkodnak, az élhető, közös jövőért.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle