Családtervezés az önmegfigyelés módszerével – A gyermekre vágyó párok küzdelmeiről és lehetőségeiről

Nézőpont – 2022. március 6., vasárnap | 20:40

Az Amoris laetitia-családévben azokra is szeretnénk tekinteni, akikhez nem érkezik a várva várt gyermek. Dulácska Csilla FEMM-módszert tanít nehezített gyermekáldással küzdő pároknak a Belvárosi Orvosi Centrumban, hogy a termékenységi problémák okát minél pontosabban meg lehessen állapítani. A cikluskövetés módszereinek ismerete a diagnosztizáláson túl hozzásegíthet a sikeres gyermekáldáshoz is.

– Magyarországon már a kilencvenes években lehetett hallani természetes családtervezési módszerekről, melyek nem számoláson, hanem önmegfigyelésen alapulnak. Melyeknek lett az oktatója?

– 2000-ben részt vettem a Sensiplan oktatóképzésben, később Ciklusshow elnevezésű workshopokat tartottam 10–13 éves lányoknak, ami a saját nőiségük ismeretére készíti fel őket életkornak megfelelően. Részt veszek a Családi Életre Nevelés programban is. Tavaly végeztem el a FEMM (Fertility Education and Medical Management) módszer képzését. A cikluskövetésnek ez a válfaja elsősorban a nő hormonális egészségéről ad visszajelzést, de családtervezésre is használható. 

– Mióta foglalkozik gyermekre vágyókkal?

– Már a Sensiplan oktatása során is találkoztam meddőségi problémákkal küzdő párokkal, és volt egy közeli barátnőm, aki megosztotta a gyermektelenség fájdalmait velem. Saját veszteségélményem még érzékenyebbé tett az ő problémáikra, hiszen a második gyermekünk hét hónapos korában váratlanul meghalt egy fertőzésben. Hat év van így a két legnagyobb gyermekem között, négy gyerekünk van. Az egyikükre várni kellett, csak rövid ideig, de mégis magam is átéltem a bizonytalanságot és a szorongást. Az éreztem, hogy lehet, hogy valami baj van velem, hogy nem vagyok elég jó. Ott volt bennem a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán még gyerekem.

Néhány éve az utamba akadt egy zseniális amerikai online program, mely meddőséggel küzdő párokat támogat, ezt elkezdtem lefordítani. A szerzők egy olyan házaspár, akik már az örökbefogadáson gondolkodtak, amikor sok év után végül megfogant a gyermekük. Pszichológus segítségével aztán felfejtették, milyen utat járnak be a terméketlen párok. 

– Mit élnek át a gyermekre hiába vágyók? Milyen folyamatot és küzdelmeket lát bennük?

– Az útjuk hasonlít a gyászfolyamatra. Amikor először szembesülnek azzal, hogy nem jön a baba, összeütközésbe kerülnek a saját énképükkel. Van egy elképzelésünk az életútról: összeházasodunk, dolgozunk, jön a gyerek… de nem jön. Az idő meg megy tovább. A barátoknál, testvéreknél közben születnek a babák. Az önmagukba vetett hit megrendülése bekövetkezik a nőnél és a férfinál egyaránt, és akár még a kapcsolatot is megrengeti, nagy stresszt fejt ki rá.

Amikor egy pár orvosi kivizsgálásokra, kezelésekre kezd járni, bekerül egy rendszerbe, ami szinte „bedarálja” őket. Egyik vizsgálat jön a másik után. Könnyen érezhetik, hogy a saját testükkel kapcsolatosan nem kompetensek: az orvos mondja meg, mi van velem, mit tehetek, mit tegyek. Szinte újra gyerekszerepbe kerül az ember, kiszolgáltatottá válik. A folyamat során megfigyelhető egy beszűkülés is: a vizsgálatok, azok kifizetése és az utasítások megvalósítása lassan kitölti a látóteret. Az élet többi része, ami örömet okozhatna, gazdagítana, elkezd kiszorulni. A kapcsolatok is már kevésbé táplálók.

– A barátokkal, ismerősökkel nehéz erről beszélni. Ki tud ilyenkor segíteni a párnak?

– Pszichológus vagy mentálhigiénés szakember sokat tud jelenteni ebben a helyzetben éppen azért, mert a barátok ritkán tudják meghallgatni és megérteni ezt a fájdalmat. Egy gyerekesnek ilyenkor gyakran bűntudata lesz attól, hogy neki van gyereke. Egy segítő szakember abban is támaszt jelenthet, amikor nem fizikai oka van annak, hogy nem jön a baba. Gyakran hallani olyan történeteket, hogy amikor egy pár feladta a babáért való küzdelmet, netán örökbe fogadott egyet, akkor aztán saját gyermekük is született.

Ezt a belső gátat különböző traumák is okozhatják: a személyes életút vagy az előttünk élő generációk sebei, az anyával való nem megfelelő kapcsolat, egy korábbi gyermek elvesztése.

– Hogyan folytatódik a gyászfolyamat tovább?

– A lefele tartó szakaszban a fájdalom, a stressz, a kétségbeesés ráterhelődik a párra, közben szinte robotpilóta üzemmódban dolgoznak azon, hogy legyen gyerek az orvosok adta lehetőségeken belül. Elérnek a mélypontra, ahol el tudják fogadni, hogy ez ennyire fáj, és lehet, hogy másképp lesz az életük, mint ahogy azt elképzelték.

Közel kell engedni a fájdalmat ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, meg kell engedni azt, hogy gyerek nélkül is lehetséges élet.

Jó, ha megfogalmazódhatnak egymás számára az érzések, amik ezzel az állapottal járnak, és meg merik engedni a bizonytalanságot maguknak, amikor nem látják a jövőjüket.

A meddőségi kezelések sokszor olyan hatással vannak az emberre, mint egy válás vagy egy haláleset, ezt mutatják a kutatások. A nem megfogant gyermek is egy veszteség, csak nem olyan megfogható, és talán ezért is nehezebb feldolgozni.

– A természetes utak, a cikluskövetés módszerei miben tudnak segíteni a gyermekre vágyóknak?

– A FEMM megtanítja a cikluskövetést, az önmegfigyelést és a megfigyelések feljegyzését egy adott rendszer alapján. Láthatóvá válik a megfigyelt jelekből, hogy mi van rendben, illetve mi nincs. A női ciklus egy összetett folyamat, egy tucat hormon játszik benne szerepet, nem csak az ösztrogén és a progeszteron. Minden hormonnak el kell érnie egy bizonyos szintet, hogy a következő működését beindítsa. Ebben a folyamatban nem minden zajlik mindig tökéletesen, és a megfigyelések fontos információkat hordoznak. A vérzés előtti pecsételés például általában nem megfelelő progeszteronszintre utal, az alacsony progeszteronszint viszont nem ideális a megtermékenyült petesejt megfelelő beágyazódásához. Az is jel, hogy mennyire hosszú a ciklus, és annak a különböző fázisai. Lehet, hogy van peteérés, de nem alakul ki megfelelően a sárgatestfázis. A nyák változása és minősége pedig sokat elárul az ösztrogén termelődéséről. A feljegyzésekből látszik, hogy az esetleges eltérések egyszeriek vagy mintázatszerűen történnek. Háromhavi feljegyzésből már meg lehet állapítani, hogy hormonálisan minden rendben van-e.

– Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

– Azt szokták mondani, hogy ha rendszeres házasélet mellett egy évig nem jön össze a baba, akkor érdemes felkeresni orvost, de rendszeres ciklusfeljegyzésekkel már fél év elteltével ajánlott orvoshoz fordulni. Sajnos egy nőgyógyász általában nem tud mit kezdeni a cikluskövetéses táblázatokkal, mert nem képezték erre. Akivel én dolgozom, NaPro-módszerben és FEMM-ben is képzett, ő küldi hozzám a klienseket, hogy tanítsam meg őket a cikluskövetésre. Ő a ciklustáblázatokból sok mindent meg tud állapítani, mert számára a feljegyzések diagnosztikai eszközök.

Ehhez sajnos kevés orvos ért, mert az egyetemi képzés alatt és a gyakorlatokon nem hallanak ezekről a módszerekről.

– Az orvosi szemléletben érzékelhető változás?

– Apró elmozdulások tapasztalhatók. Egy nőgyógyász doktornő (aki most a dublini Neofertility Klinikán tanul) hozta be Magyarországra a Creighton-módszert. A Katolikus Szeretetszolgálat Természetes Gyermekáldás projektjén belül sok oktatót és jónéhány orvost (nőgyógyászt, endokrinológust) képeztek. 2021 őszén volt egy cikluskövetés-oktató&orvos találkozó Magyarországon, jó volt látni, mennyien vagyunk már. Idén pedig lesz a SOTE orvosképzésében egy választható tantárgy a cikluskövetésről.

– Mi az oka, hogy ilyen nehezen mozdítható a rendszer?

– Amióta van lombik, a világ azt tartja modernnek, sikerrel kecsegtetőnek. Több türelem és aprólékosság kell ahhoz, hogy az orvosok valóban utánajárjanak a pár meddősége okainak. A helyreállító szemléletű, cikluskövetéshez értő nőgyógyász a meddőséget nem diagnózisnak, hanem tünetnek tekinti, aminek meg kell keresni az okát.

Egy cikluskövetést nem ismerő nőgyógyász nem tanult olyan protokollokat, amikkel a természetes utakat választaná; hamarabb tanácsolhatja a mesterséges utat, mint az feltétlenül indokolt lenne.

– Mennyire tekinthetők eredményesnek elmaradó gyermekáldás esetén a cikluskövetés módszerei?

– Körülbelül harminc százalékban segíti gyermekáldáshoz a párokat a cikluskövetés, ami a lombikprogram eredményességével azonos. Persze a gyermek megfoganása, beágyazódása és megmaradása attól is függ, hogy milyen probléma áll a háttérben. Tapasztalható, hogy már maga az önmegfigyelés, a működésünk tudatosítása is visszahat a lelkünkre, ugyanúgy, mint amikor a mozgásra vagy az étkezésre tudatosan odafigyelünk. A FEMM összetett szemléletet közvetít: nemcsak egy cikluskövetéses módszert tanítunk, hanem azt is, mennyire nagy szerepe van a hormonális egyensúlytalanság kialakulásában a stressznek, az étkezésnek, az alvásnak, a túl sok vagy a túl kevés mozgásnak.

Sokszor akár életmódbeli változtatások is rendezhetnek egy szabálytalan ciklust.

– Magyarországon hol és hogyan lehet elérni a cikluskövetés módszereit gyermekáldás érdekében?

– A Budai Irgalmasrendi Kórházban létrehoztak egy termékenységi központot Keresztény Családi Centrum néven, ahol FEMM-szemlélettel foglalkoznak az orvosok a hozzájuk érkező párokkal. Teammunkában a párok lelki támogatást is kapnak. A várólista viszont szűk féléves. A másik a Belvárosi Orvosi Centrumban indult el, ahol nőgyógyász és ciklustanácsadó működik szorosan együtt, és van urológus, andrológus, endokrinológus, immunológus, pszichológus. Vidéken sajnos nincs ilyen lehetőség, bár FEMM-es orvosok vannak ott is, akiket a cikluskovetes.hu oldalon az „Oktatók/orvosok” fülön keresztül lehet elérni (akárcsak az oktatókat). Nagyon fontos lenne, hogy minél több termékenységi problémával küzdő pár ilyen jellegű segítséget kapjon.

Elszomorítóan magasak a számok, Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőségi problémával. Amerikában minden nyolcadik.

– Mi ennek az oka?

– Szerintem alapvetően a stressz. De az alkohol, cigaretta és a drog is hatnak az ivarszervekre és a hormonális működésre, és ezeknek hosszú távú kihatása is lehet.

– Kívülállók, családtagok, ismerősök miben tudnak segíteni egy ilyen párnak, és mi az, amit feltétlen el kellene kerülniük?

– Ne kérdezgessük folyton, mikor jön már a baba, és nem akartok-e gyereket. Sokszor nem is gondolnak az ismerősök arra, hogy a termékenységi problémák ennyire gyakoriak. Nem szabad tanácsokat adni, hogy ezt csináld, azt csináld, csak relaxálj. Ha viszont valaki okoskodás nélkül, nyitott szívvel, igazi jelenlétet és együttérzést érzékeltetve meg tudja hallgatni őket, az sokat segíthet a párnak. Ha közeli viszonyban van valaki velük, megkérdezheti, hogyan élik meg ezt az állapotot, de egy távolabbi ismerős jobb, ha ezt nem teszi.

– A mesterséges megtermékenyítést nem ajánlja az Egyház. Mi az, ami a lombikprogramban nehézséggé válhat a pár számára?

– Szerintem azon az egyházi fenntartáson könnyebben átlépnek az emberek, hogy a mesterséges megtermékenyítés kiveszi az intim kapcsolatból az életadó aktust. Ami nehezebben átléphető, hogy ilyenkor több embriót hoznak létre, mint amennyit beültetnek. Vagy ha hat petesejt is megtermékenyül, akkor embrióredukálással mondjuk hármat elpusztítanak. Ekkor már az élet méltósága is kérdéses, és ez nem csak elvi kérdés. A szülőkben ott lehet az a tudat, hogy van még három gyerekem lefagyasztva, vagy elpusztult kettő.

A megszületett gyerekekben a családi tudattalanon keresztül ott lehet az az érzés, hogy lett volna még két testvérem, miért pont én élek, és miért nem ő.

Statisztikák szerint száz megtermékenyített embrióból három sikeres terhesség lesz.

– Lehet-e még a gyermektelenséggel való szemebesülés előtt tenni valamit a termékenységünkért?

– A cikluskövetést azért is fontos lenne megtanítani már a kamasz lányoknak, mert a ciklusmintázatokból sokkal hamarabb kiderülhetnek a problémák, mint amikor már gyereket szeretnének. Jellemző, ha egy lánynak rendszertelen a ciklusa vagy erős menstruációs görcsei vannak, felírják neki a fogamzásszabályozót, pedig lehet, hogy PCOS vagy endometriózis van a háttérben. A ciklusmintázatokból látszanak az ezekre utaló jelek. A fogamzásgátló elfedi a tüneteket, de ott marad az ok, ami akkor derül csak ki, amikor a nő már gyereket szeretne. Van, amikor lehet ezeken a betegségeken segíteni, még akár életmódbeli változtatással is.

Mindig jó, ha egy lány megismeri a saját működését. Ha követi a ciklusát, akkor jobban megérti a hangulatváltozásait, tudja, mikor számítson a menstruációjára, és jobban fogja értékelni a testét, a termékenységét. A ciklusát ismerve minden hónapban szembesül azzal, hogy megfoganhatna egy új élet, így a szexualitással kapcsolatos döntéseinek is nagyobb súlya lesz. A saját termékenységről való ismeretekkel akár megelőzhető lenne sok fiatalkori nem kívánt terhesség. Az is kirajzolódik a feljegyzésekből, hogy ha sokat bulizik, éjszakázik, összevissza eszik valaki, az mind hatással van a ciklusára. Így a felelősségtudata is erősödhet önmagával kapcsolatban. Ezért is hangsúlyozom újra meg újra az Anya-lánya honlapon, mennyire fontos megtanítani a kamasz lányokat a cikluskövetésre.

– Mi van a fiúkkal?

– A férfi termékenységről végképp kevés szó esik. Ha a férfinak alacsonyabb a spermaszáma, nemegyszer azon is lehet segíteni természetes módon, néha akár az öltözködéssel is. 

– A gyermektelen állapot tudja a párkapcsolatot kifejezetten erősíteni?

– Minden krízis lehetőség a növekedésre, ha az ember hajlandó végigjárni azt a keresztutat, ami a feltámadáshoz vezet. Lehetőség arra, hogy saját magunkhoz megtanuljunk jobban kapcsolódni, egymással másképp kommunikáljunk, és mélyebben megmutassunk magunkat egymásnak.

Szerző: Vámossy Erzsébet 

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria