Cserháti Ferenc: Nélkülözhetetlen a közösségszervezés a diaszpórában élő magyarok körében

Hazai – 2019. november 19., kedd | 13:49

November 19-én egész napos konferenciát rendez Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata, melyet Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök vezet. Az esemény a tavaly ősszel megtartott esztergomi dialógus folytatását, elmélyítését szolgálja, szűk egy évvel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előtt.

Az idei találkozóra negyvenen érkeztek Ausztriától Ausztráliáig, mintegy húsz országból a külföldön élő magyarok képviseletében.

A konferencia nyitó sajtótájékoztatójára november 18-án került sor a Központi Papnevelő Intézetben. A megjelenteket Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök köszöntötte. Emlékeztetett rá, hogy idén nyáron az Országgyűlés a magyar összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum századik évfordulóját. A cél az országhatárokon átívelő magyar egység megerősítése és egy új közép-európai egység megteremtése a térség minden állama, nemzeti közössége hasznára.

A NEK ugyancsak meghívás a közösség építésére. „Fogjunk össze egymással! Ez a program elsősorban Isten egyetemes üdvözítő tervének megvalósítására szólít, de meghívás mind a hívő, mind a teljes magyar közösség építésére is” – hangsúlyozta a püspök. Hozzátette: a magyar közösség építéséből a külföldön élő nyugati magyarságnak is ki kell vennie a részét, „külföldön is jogunk és kötelességünk, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, hagyományainkhoz, anyanyelvünkhöz, saját kultúránkhoz, és mindezek oltalmazására, ideértve a nyelvhez, a vallási meggyőződéshez és a vallásgyakorláshoz való jogot, és azt is, hogy gondoskodhassunk a fiatal nemzedékek neveléséről, kizárva természetesen bármely emberi jognak és a befogadó ország törvényeinek megsértését.” Cserháti Ferenc püspök utalt az Egyházi Tanítóhivatalra, amely szerint a kisebbségeknek kötelezettségeik is vannak, tevékenyen közre kell működniük azon állam jólétének megteremtésében, amelynek kötelékében élnek.

A jövő évi eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban a főpásztor kiemelte: az Eucharisztia közösségi ünneplése mindig erősíti a közösséget, hiszen megteremti a communiót és nevel a communióra. Az Eucharisztiának egységesítő ereje van. A mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy a széthúzás erősen jelen van az emberiség történelmében. Ezzel szemben áll Krisztus testének egységesítő ereje, és ezért az Eucharisztia, miközben építi az Egyházat, közösséget teremt az emberek között.

A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspök rávilágított: az ember külföldön sem csak mint egyén élheti az életét, hanem Egyháza, nemzete, valamint az egyetemes emberi közösség tagjaként is. Ebben a minőségében is vannak kötelezettségei, melyeknek eleget kell tennie. Az ember Isten akaratából születik valamely nemzet tagjának, és ezért állapotbeli feladatai is vannak az adott nemzet felé. Ebben az összefüggésben tért ki a püspök a tavaly ősszel Esztergomban megrendezett 1 plusz 1 misszió tanácskozásra, amely a külföldi magyarok vallási-erkölcsi nevelésének erősítését, támogatását szolgálta.

A misszió kiindulópontja az, hogy a diaszpórában élő katolikus magyar közösségek többsége magyar lelkipásztor nélkül működik. Közülük is sokan önkéntesen és nagy áldozatok árán végzik szolgálatukat, keresztény küldetésüket vállalva.

Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici, CIC) szabályai alapján mindig a helyi püspök felelős azért, hogy az ő területén élő külföldi hívek anyanyelvű lelkipásztori ellátásban részesüljenek. Emellett az Elvándorlók és Úton Lévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa (2017. január óta Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma) által kiadott irányelvek és jogi, lelkipásztori utasítások a mérvadóak. Így bár a külföldön élő magyar katolikusok lelkipásztori szolgálatának megszervezése a helyi püspökök kötelessége, ugyanakkor a hatékony és megfelelő pasztoráció megvalósulása érdekében az elvándorolt születése szerinti országának felelőssége, hogy ez jól működjön, de mindig – és hangsúlyozottan – tiszteletben tartva a helyi püspökök joghatóságát. Erre utal az 1 plusz 1 misszió elnevezés.

Cserháti Ferenc leszögezte: a magyar kultúra és identitás megőrzéséhez nélkülözhetetlen a közösségszervezés a diaszpórában. Feltétlenül szükség van a hívő közösségek eleven magját alkotó emberekre, akik ki mernek lépni a névtelenségből, és vállalják a hegyre épült város, a világítótorony szerepét. A diaszpórára is érvényesek Szent II. János Pálnak 1991. augusztus 20-án, a Hősök terén elmondott szavai: „A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért.”

A püspök azzal a kéréssel fordult külföldön élő keresztény testvéreihez és honfitársaihoz, hogy az összefogás jövőbe mutató erejével hozzanak létre katolikus munkaközösségeket, köröket, egyleteket, családi fórumokat, hogy tovább ápolhassák keresztény hitüket, mindazt, ami összeköti őket szülőföldjükkel, nemzetükkel.

A sajtótájékoztató után Cserháti Ferenc szentmisét mutatott be a budapest-belvárosi Szent Mihály-templomban. A koncelebrálók között volt többek között Majnek Antal munkácsi püspök, Tóth Tamás, az MKPK titkára és Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész.

A János evangéliumából való szakasz arról szólt, hogy a vízen járó Jézus megnyugtatja a háborgó tengertől és Mesterük látványától megrémült tanítványait. Mindez megnyugvással tölthet el bennünket is, az Úr soha nem hagy el minket, az Egyház hajója az övé, nem hagyja elsüllyedni – fogalmazott a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspök, majd így buzdította a jelenlévőket: „Valljuk meg bátran a világnak, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó, és merítsünk reményt és erőt a vízen járó Szabadító tanítványaihoz intézett szavaiból: »Én vagyok, ne féljetek!«”

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria