Égi Édesanyánk imáinkat ma is Fia elé viszi – A nunciussal ünnepeltek búcsút Búcsúszentlászlón

Hazai – 2021. szeptember 26., vasárnap | 17:48

Búcsúszentlászlón a török idők óta megtartják Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepét szeptember utolsó vasárnapján. Az idei búcsúi szentmisét szeptember 26-án Michael August Blume SVD apostoli nuncius mutatta be; koncelebrált Udvardy György veszprémi érsek és a környék papsága.

A búcsú reggelén Takáts István általános érseki helynök celebrált szentmisét.

Az ünnepi búcsúi szentmise elején Udvardy György veszprémi érsek köszöntötte az apostoli nunciust. „Nagyon örülök, hogy elfogadta a meghívást erre az ünnepi alkalomra, amikor ezen az ősi kegyhelyen zarándokló emberek jönnek össze őseik hitével és ennek a régiónak, Zalának a hitével, ahol imádságban kérik a Boldogságos Szűz Mária hathatós közbenjárását.”

Az apostoli nuncius szentbeszéde – amelyet részben ő, részben a titkára olvasott fel – az alábbiakban olvasható.

Kedves Testvérek!

Köszönöm szépen, hogy itt lehetek veletek, ahol zarándokok és helybeliek több mint 700 éve imádkoznak. Megszentelt földön állunk, ide jönnek a hívők Szűz Máriát kérni, hogy imádságaikat, kéréseiket Szeretett Fia elé vigye.

Mi is azért jöttünk ide, hogy megvalljuk hitünket és reményünket az Úrban.

Biztosak lehetünk abban, hogy Égi Édesanyánk imáinkat Fia elé viszi, ahogy az elmúlt 700 évben is így történt.

Szűz Máriában teljesedik be az olvasmány, ami a bátor Juditról szól. Bátorsága és Istenbe vetett hite által ölte meg Isten népének halálos ellenségét, így békében élhettek. Ezt a helyet az ide érkező zarándokok és látogatók hite szentelte meg 700 éven át. Ma is ez történik, hiszen most is az Úr elé visszük szándékainkat, imádkozunk azokért, akiket szeretünk, akik számunkra fontosak.

Vágyunk arra, hogy Isten elménkbe és szívünkbe költözzön és meggyógyítsa beteg és gyenge testünket, lelkünket.

Mekkora nagy szükségünk is van arra, hogy az Úr elárasszon minket irgalmával: a bűnösök visszatérjenek Istenhez, a vírusfertőzöttek meggyógyuljanak, magányosan élő testvéreink ismét felfedezzék Krisztus szeretetét, közösségét. A hajléktalanok befogadásra és fedélre leljenek a hideg éjszakákon, a zarándokok épségben visszatérjenek otthonaikba és számos más kérés meghallgatásra találjon.

Szűzanyánk nem csupán imádkozik értünk, hanem nagyon jól tudja, hogy mennyire szenvedünk a bűntől. Amikor a keresztre feszített Jézus felvitte bűneinket a keresztre, Szűz Máriát a szeretett tanítványra bízta.

Ez a tanítvány, János, mindenki szimbóluma, aki rábízza magát a mi Urunkra, és úgy él, hogy tanúságot tesz Jézus Krisztusról.

Kedves Testvérek, Krisztus mindenkit erre hív. A Szentlélek segítsen minket, hogy tanúskodjunk Urunk szenvedéséről és feltámadásáról. Kegyelme által legyünk az Ő szeretett gyermekei. Járjuk vele az örök élet felé vezető utat!

A szentmise végén Tódor Szabolcs plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik az ország számos részéről elzarándokoltak Búcsúszentlászlóra.

A szertartást követően Udvardy György érsek ajándékot adott át a Veszprémi Főegyházmegye nevében az apostoli nunciusnak, aki először mutatott be ünnepi szentmisét a főegyházmegye területén.

*

A középkorban a muszlim fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. Mozgalmakat, gyűjtést szervezett, sőt szerzetesrendek is alakultak, amelyek tagjai magukat adták cserébe a foglyok kiszabadulásáért. Ennek az ügynek a sikerét az Egyház kezdettől fogva Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította. A történet szerint Bécs oszmán uralom alóli felszabadítása után, 1683. szeptember 24-én a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon kiszabadultak.

Az egész Egyház számára 1696-ban vált kötelező ünnepé Fogolykiváltó Boldogasszony napja, melyet szeptember 24-én tartottak.

1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban, ugyanakkor az ünnep tartalma bővült a szenvedélybetegek, különböző függőségekben szenvedők szabadulásáért való imádsággal.

A búcsúszentlászlói kegytemplomot 1734-ben Acsády Ignác veszprémi püspök szentelte fel. A búcsújárás a ferences atyák letelepedése után kezdődött. Az első csodás esemény a feljegyzések szerint egy komáromi asszony gyógyulása volt. Ezt követően több száz csodás imameghallgatást jegyeztek fel. A ferencesek a rendszerváltás után visszatérhettek, de közel másfél évtizede átadták a plébániát a Veszprémi Főegyházmegyének.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria