Egy pápa, aki történelmet írt – A Vatikán digitalizálja II. János Pál vizuális örökségét

II. János Pál közel harminc éves pápaságának történetét több mint négymillió felvétel őrzi. Rendkívüli vizuális örökségről van szó, amelyet végre digitalizálnak, hogy az egész világhoz eljusson.

Egy kitörölhetetlen jel képei

Karol Wojtyła pápasága kitörölhetetlen nyomot hagyott a kollektív emlékezetben. Ezért a Kommunikáció Dikasztériuma úgy határozott, hogy elindít egy részletes folyamatot az értékes fotóarchívum megóvására és aktív hasznosítására.

A projektet július 8-án mutatták be a dikasztérium Marconi-termében, egy nagyobb program részeként, amelyet a technológiai igazgatóság indított el 2023-ban, Francesco Masci vezetésével.

A digitalizálási projekt bemutatása

A dikasztériummal együtt dolgozik majd Francesco Sforza fényképész és kurátor, aki szívvel-lélekkel VI. Páltól XIV. Leóig fotózta a pápákat; a bolognai Cineteca filmkönyvtár restauráló központja, amely a tudományos koordinálást és a restaurálást végzi; továbbá a Bucap dokumentum digitalizációs vállalat. F

rancesco Sforza 48 év után ment nyugdíjba 2025 novemberében. Egy másik fotós, Arturo Mari tanítványa volt, akinek neve fogalommá vált.

Diszkréten, alázattal, a szív szemével fotózta a pápák sorát az audienciákon, apostoli utazásokon.

Francesco Sforza, a pápák fotósa

„Francesco Sforza soha nem szerepelt riportokban, nem szóltak róla szalagcímek. Azonban a történelem mégis sokat köszönhet neki. Fotói számtalan lapban jelentek meg, szerte a világon. Emberek millióinak érintette meg a szívét és az elméjét, noha neve nem is szerepelt a képek mellett.

Fényképezőgépét a közösség szolgálatába állította. Tudta, hogyan mesélje el képekkel Péter szolgálatának lényegét: a közelséget, a találkozást, az ölelést, az egymáson nyugvó tekinteteket” – mondta róla Paolo Ruffini, a Kommunikáció Dikasztériumának prefektusa.

Három évtized képanyaga

A cél visszaadni a világnak a 27 évnyi pápaság fotóemlékezetét, amelyet többek között 104 apostoli utazás és 146 lelkipásztori látogatás gazdagított, összesen több mint 4,7 millió fényképpel, melyek egy nagyon intenzív magisztériumról és nemzetközi jelenlétről tanúskodnak. Ezek a számok azt is megmutatják, hogy a képek mennyire központi szerepet játszottak a lengyel pápa éveiben.

Az első fotóstúdió

A fotóörökség első felvételei 1977-ből valók, amikor a L’Osservatore Romano című vatikáni napilap kérésére két kisebb szobából kialakítva rögtönöztek egy fotóstúdiót, melyekből az egyik egy lépcső alatti helyiség volt.

Az évek múlásával létrejött egy archívum, amely ma több millió képen keresztül beszéli el az Egyház történetének egyik jelentős időszakát.

XIV. Leó pápát fotózza Francesco Sforza (@Vatican Media)

Megőrizni és megosztani

A program egy részletes operatív eljárást foglal magában: a fotónegatívok digitalizálása és tudományos katalogizálása, az eredeti anyag biztonságba helyezése, ha szükséges, restaurálása. Az eredmény egy olyan digitális örökség lesz, amely megóvja és mindenki számára elérhetővé teszi a pápaság vizuális emlékezetét.

Analógból digitális

Egy olyan korban, amelyet mély technológiai átalakulások jellemeznek, ez a projekt szimbolikus értelmet is nyer. Paolo Ruffini, a Kommunikáció Dikasztériumának prefektusa aláhúzta, hogy ez a kezdeményezés tanúskodik az analógból a digitálisra való átállásról a mai világban, amelyben a kép nélküli emlékezet félő, hogy elsorvad és kialszik.

Ruffini emlékeztetett arra is, hogy fontos megőrizni az előttünk lévők munkáját, mert a múltra tekintve építjük a jövőt. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a technológiának soha nem szabad elszakadni az emberi szenvedélytől és intelligenciától, különösen, amikor fotózásról és képekről van szó. Fontos, hogy az otthonunk és minden tudásunk egységet alkosson, hogy felismerjük a korunk sebességével való haladás szépségét – zárta gondolatait a kommunikációs vezető.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: A II. János Pálról készült felvételek pápai fotóarchívumból/Kommunikáció Dikasztériuma/Vatican News; Vatican Media

Magyar Kurír