Életre hívni, ápolni, megőrizni a kincseket – Lelkigyakorlatos kántortovábbképzés Csíksomlyón

Hétfőn, január 26-án Farkas László, a zenei bizottság újonnan megbízott titkára köszöntésével vette kezdetét az idei találkozó, amelyet bűnbánati liturgia és szentgyónás követett. A 18 órakor kezdődő, Kerekes László segédpüspök által celebrált szentmise bevezetőjében köszöntötte a jelen lévő közel száz kántort, majd bemutatta a Veni Sancte szentmisét.

Elmélkedésében a keresztség évének lényegét emelte ki, emlékeztetve a jelenlévőket a keresztség által kapott kegyelmekre, illetve a felelősségre, amivel ezekért tartozunk a Teremtőnek. Felhívta a résztvevők figyelmét a közösségben, annak építésében, valamint a liturgiában betöltött szerepük méltó megélésének fontosságára is.

A továbbképzés lelkivezetője László Attila, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, a kolozs-dobokai kerület főesperese volt. Módszeresen és saját élettapasztalatából vett példákkal, hitelesen adta elő mondandóját a három nap elmélkedései során. A jelenlévők számára nemcsak felemelő pillanatokat szerzett, hanem mélyen elgondolkodtatta szülőfalujának, Csíkpálfalva egykori kántorának, a néhai Antal Györgynek a hiteles életpéldájával, maradandó életművével, buzgó hitéletével, sok éven átívelő lelkiismeretes szolgálatának gyakori felidézésével.

Idén a szakmai előadó Potyó István, a kolozsvári Szent Mihály-templom kántor-karnagya, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója, valamint Márton Szabolcs egyházzenész, karnagy volt. Márton Szabolcs 2023-tól a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián a gregorián és paleográfia tantárgyak oktatója, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Tanszékének óraadó tanára, 2024-től pedig az intézmény egyetemi adjunktusa.

Potyó István doktori kutatásainak egyik témáját, Ruzitska György (Bécs, 1786 –Kolozsvár, 1869) zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus fordulatokban gazdag életét, értékes munkásságát ismertette részletesen. Továbbá a kolozsvári piarista Szentháromság-templom zenei hagyatékát is bemutatta, kiemelve az itt karnagyi-kántori szolgálatot teljesítők értékmentő munkásságát, aprólékos dokumentáló fáradozásait is. Ugyanakkor ismertette a Kolozsvár egyházzenei életében mérföldkövet jelentő, kétévente megszervezett Egyházzenei Biennálét. A készülőfélben lévő Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz itteni adatokkal való „gazdagítására” is biztatta a jelenlévőket. Az elméleti előadások mellett gazdag hanganyaggal is szolgált, és több kórusművet is betanított a „kántorkórusnak”, amelyeket a liturgikus alkalmakkor és a záró szentmisén el is énekeltek vezényletével.

Márton Szabolcs szintén a doktori értekezésének anyagából nyújtott igen értékes ismertetést Az énekelt liturgia hagyományának történeti és funkcionális dimenziói címmel. Majd ezt elmélyítette az Erdély egyházzenei öröksége a kéziratos források tükrében című előadásának keretében. Itt a kolozsvári, alvinci, brassói, gyergyói, udvarhelyi graduálékat, a medgyesi szekvencionálét és a Kájoni-graduálét ismertette szakszerűen, de az úgynevezett fragmentumokat (kézirattöredékeket) is bemutatta, gazdagon illusztrálva, részletes magyarázattal ellátva.

Karnagyi minőségben egy háromszólamú kódexátiratot (Vox Angeli), valamint két, szintén a bemutatott graduálékból megfejtett gregorián tételt tanított be kiváló szakmai igénnyel a jelenlévőknek, amely tételeket szintén megszólaltatták a szentmiséken.

Január 27-én, szerda este a kántorokkal és az érdeklődő hallgatósággal megtelt kegytemplomban Steffen Markus Schlandt, a brassói Fekete templom orgonaművész-karnagya tartott színvonalas hangversenyt. Műsorán Giuseppe Torelli, Louis-Claude Daquin, Matthias Weckmann, Johann Sebastian Bach és César Franck művei hangzottak el.

Csütörtökön a napi elmélkedés bevezetőjeként az elhunyt kántorkollégákra emlékezve imádkoztak, majd egy kisebb létszámú kórussal Felix Mendelssohn Bartholdy Beati Mortui (Op. 15, no. 1) című művét énekelték el Potyó István vezényletével.

A záró elmélkedést, majd a rövid kiscsoportos beszélgetést követően sor került a kiértékelésre, javaslatok, ajánlások, tanácsok meghallgatására is.

A déli 12 órakor kezdődő szentmisét celebráló Kovács Gergely érsek elöljáróban köszönetet mondott az egyházzenei bizottságnak, a továbbképzésen megjelent kántoroknak az értékes munkájukért, és kitartásra, lelkiismeretes szolgálattételük folytatására buzdította őket.

A szentmise után a rendezvényt hathatósan támogató Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond mondott rövid beszédet: „…a liturgikus ének nem dísz, hanem felemel, összerendez, és segít kimondani, amit szavakkal talán soha nem tudnánk. Nehéz időkben fontos, hogy arra figyeljünk, ami belül megtart minket. A templomainkban és a felcsendülő énekben újra megtalálhatjuk azt a közös nyelvet, ami sokféle hangból egy szívet kovácsol. Hálás vagyok a megyei önkormányzat nevében, hogy támogathattuk a kántortovábbképzést és ezt a fontos közösségi szolgálatot.”

A gyulafehérvári érsekség és Hargita Megye Tanácsának támogatása mellett további köszönetet mondtak a Vámszer Géza Művészeti Népiskolának, a csíksomlyói ferences kolostornak, a Jakab Antal Tanulmányi Háznak, Péter György igazgatónak, Kádár János Győzőnek az önzetlen támogatásért, Isten áldását kérve mindannyiuk életére, munkájára.

Szöveg: Fórika Balázs egyházzenei bizottsági tag, kézdivásárhelyi kántor

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Lestyán László

Magyar Kurír