Életút, küldetés és élő örökség – Kallós Zoltán-emlékkiállítás Székesfehérváron

A megnyitóünnepségen a ház igazgatója, Jakubek Tiborné üdvözölte a vendégeket.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere beszédében tisztelettel emlékezett Kallós Zoltánra, aki második otthonának tekintette Székesfehérvárt, ahol igaz barátokra, kapcsolatokra, őt tisztelő, szerető és befogadó családokra talált.

„Megtisztelő most itt állni, mert konstatálhatjuk azokat a korábbi években tett ígéreteket, hogy Zoli bácsi emlékét ez a város nem felejti. Fehérvári civil közösségeknek és embereknek köszönhetően ezt szerencsére sikerül is megtartani, és biztos vagyok benne, hogy ő ennek örülne, mert valóban szívügye volt ennek a városnak a kulturális és közösségi élete egyaránt. Mint ahogy szívügye volt akár az a mottó is, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, ami megjelenik itt a képernyőn is. Szívügye volt, de nemcsak beszélt róla, hanem tett is érte” – zárta beszédét a polgármester.

Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke köszöntőjében Kallós Zoltánról mint tanítóról, barátról, példamutató emberről beszélt, aki egész életével azt képviselte, hogy a hagyomány nem a múlt része, hanem élő valóság.

„Faluról falura járt, sokszor nehéz körülmények között, hogy megőrizze azt a tudást, amely nem könyvekben él, hanem emberekben. Dalokban, táncokban, történetekben. De valójában mindezen utak alkalmával kapcsolatokat épített, olyan hidakat, amelyek ma is összekötnek bennünket. Ez a kiállítás ezt az utat mutatja meg. (...)

A most bemutatott életmű nemcsak gyűjtésekből és könyvekből áll, hanem ilyen kapcsolatokból is. Székesfehérvár ezért nem csak egy állomás, hanem része annak az útnak, amelyet Kallós Zoltán bejárt. Emlékeztet bennünket arra, hogy az életművek mögött mindig emberi kapcsolatok állnak. Talán ez az egyik legfontosabb üzenete a kiállításnak, hogy a hagyomány nem tárgyakban él elsősorban, hanem emberekben.”

Ezután Illyés Endre, a Magyarországi Kallós Zoltán Alapítvány és a Pesovár Ferenc Alapítvány kuratóriumi tagja olvasta fel Altorjay András személyes levelét, melyben az 1970-es években kezdődő székesfehérvári találkozásokra és személyes élményeikre emlékezett vissza. Kallós Zoltán mindenkit ismert: magyarokat, románokat, cigányokat egyaránt, és akit tudott, de főleg a fiatalságot, valamilyen módon támogatta, segítette, akár anyagilag is. Ha önerőből ez nem sikerült, támogatókat keresett.

„Egész életében szorgalmasan dolgozott, összegyűjtött mindent, amivel életében találkozott, és hűséges maradt Erdélyhez. Fantasztikus memóriával megáldott ember volt, aki nemcsak az általa gyűjtött szövegeket tudta, hanem azok variánsait is. De füle volt a zenéhez, szeme a tánchoz, a szőttesekhez, és érzéke volt az emberekhez – kicsikhez és idősekhez egyaránt. Neki olyanok is énekeltek, akik a többieknek nem.”

Spányi Antal megyéspüspök a Kallós Zoltánnal való találkozásokra gondolt vissza, melyek mély nyomot hagytak benne. Alakított, gazdagított, tanított, utat mutatott. Példát adott a szerénységre és a magyarság szolgálatára. Hivatása volt az egész nemzet gazdagítása. „Őrizzük és becsüljük meg az általa megőrzött értékeket, ezek megbecsülésére tanítsuk a helyünket átvevő nemzedékeket. Legyen fontos tanítás az, amit tőle kaptunk. Legyen fontos nekünk a megőrzött értékek megbecsülése és továbbadása, képviselete ma is, itt és egész Európában is, melyet gazdagítanunk a magyar lélekkel, Kallós Zoltán által is feltárt csodálatos alkotásaival küldetésünk. Az ő életpéldája adjon nekünk erőt és küldetést, hogy a feladatot, a magyar küldetést tudjuk teljesíteni ma is a világban” – zárta gondolatait a püspök.

Az ünnepi megnyitón autentikus népzenével és népdallal közreműködött Enyedi Ágnes, Dulai Zoltán és Enyedi Tamás.

A kiállítás a következő hetekben a Szent István Művelődési Ház nyitvatartási idejében folyamatosan látogatható.

A teljes képgaléria IDE kattintva megtekinthető.

A tablókiállítás bemutatója PDF-ben ITT letölthető.

Szöveg: Kirschné Schöffer Nikolett

Fotó: Kovács Kornél

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír