Vojcek László évtizedeken át szolgálta a betegeket, különösen a legelesettebbeket: határon innen és túl gyógyított, segített és szervezte a Karitász orvosmissziójának önkéntes munkáját. Élete és hivatása a szolgáló szeretet példája volt mindazok számára, akik ismerték és együtt dolgozhattak vele.
Az alábbiakban Kecskés László, a Katolikus Karitász orvosmissziójának projektvezetője megemlékezését olvashatják.
Elment a Tanár úr.
Úgy ment el, ahogyan élt: szerényen, csendben, feltűnés nélkül, egyik percről a másikra.
Elment a nagyapa, az orvos, a szegények orvosa, a betegek gyógyítója, a magyar hazafi, az élet védelmezője.
Elment a határon túli magyarság egyik legodaadóbb segítője, a munkatárs, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megalapítója és vezetője.
Gyakran mondta félig tréfásan, mégis nagyon komolyan, hogy „a szeretet, a tudás és a pénz olyan, mint a trágya: csak akkor ér valamit, ha szétszórjuk”. Így élt, és erre tanított bennünket az elmúlt évek közös munkája során.
Élete tanúságtétel volt: a szolgáló szereteté, a csendes odaadásé és a másokért érzett felelősségé.
Most még szinte felfoghatatlan számunkra, hogy többé nem lesz velünk. Felfoghatatlan, hogy a Jóisten ajándéka egyik napról a másikra emlékké és példává válik. Elment, és itt hagyott minket. Talán most egy huncut mosollyal figyel bennünket odafentről, kíváncsian: mit kezdünk azzal az örökséggel, amelyet ránk bízott.
Nehéz lesz nélküle. Része volt az életünknek tanácsaival, segítségével, szeretetével. De tudjuk: folytatnunk kell mindazt, amit elkezdett. Méltók akarunk lenni ahhoz az örökséghez, amelyet munkájával, példájával és hivatásával ránk hagyott.
Drága jó Tanár úr, Isten veled.
Az Úr adjon neked örök nyugodalmat.
* * *
Vojcek László 1952. szeptember 3-án született a felvidéki Ebeden. 1977-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
Vojcek László (balra) az orvosmisszó 2023. februári, Vajdaságba vezető útján
1976-ban az I. Genetikai Világkongresszus, majd 1984-ben az oxfordi I. Magzatélettani Világkongresszus szervezőbizottságának tagja volt. Az Interkozmosz (a Szovjetunió és kelet-európai országok közös űrkutatási programja – a szerk.) magyar bizottságának tagjaként 1978-tól 1982-ig vizsgálta a súlytalanság állapotában kialakult izomsorvadás mértékét. 1980-tól 1992-ig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozott. 1983-ban a British Council ösztöndíjasaként, majd 1985–87 között az Oxfordi Egyetem ösztöndíjasaként és az azt követő három évben alkalmazottjaként dolgozott a Nuffield Institute for Medical Research intézetben, ahol magzati fiziológiával foglalkozott.
1989-ben, illetve 1992-ben megalapította „Az egészséges újszülöttért” és „Az egészséges anya – egészséges gyermek” alapítványt. 1995 és 1998 között a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosa volt. 1998-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szakokleveles orvosjogász képesítést nyert.
2000. július 1-jétől a Budai Irgalmasrendi Kórház titkárságvezetője, szülész-nőgyógyász főorvosa és az orvosok továbbképzéséért felelős megbízottja. 2000. szeptember 1-jétől a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. 2004 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Prímási és Érseki Bíróságának szakértője.
2001 óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagja.
Munkásságnak elismeréseként Vojcek László 2004-ben Batthyány-Strattmann László-díjat kapott; 2020-ban Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehetett át több évtizedes gyógyító munkája, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megszervezésében vállalt szerepe, valamint a határon túli magyarság körében végzett egészségügyi ellátó és prevenciós tevékenysége elismeréseként.
2017-től a Szent István Tudományos Akadémia tagja volt. Emellett a Pápai Tudományos Akadémiának (Pontificia Academia Scientiarum) is tagja volt.
Forrás: Katolikus Karitász
Fotó: Bókay László; Vermes Tibor/Katolikus Karitász
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

