Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelyet Berta Tibor tábori püspök mutatott be az intézmény kápolnájában. Szentbeszédében kiemelte: bár a Paradicsomból való kiűzetéssél az idilli állapot megszűnt, a jóra való törekvés minden ember számára adott lehetőség.
A szentmisét követően az intézmény aulájában került sor a díjátadóra, melyen részt vett Berta Tibor püspök, Formanek Tamás, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája szociális intézményi tanácsadója, valamint a megváltós nővérek, az intézmény lakói és számos munkatársa is.
Az elismerést a fenntartó képviselőjéből, az intézményvezetőből és a lakókat képviselő fórum vezetőjéből álló kuratórium ítélte oda azon munkatársak közül egynek, akiket a lakók és a dolgozók jelöltek a díjra.
Kóder György intézményvezető köszöntőjében hangsúlyozta: a ház ereje nem az épületben vagy a korszerű eszközökben rejlik, hanem az itt dolgozók lelkületében és az egymás felé való odafordulásban.
A köszöntőt követően rövidfilmet vetítettek le Sebalda nővér életéről és halálának körülményeiről, amelyet Pozsgai Kitti, a róla szóló könyv szerzője készített.
A film kapcsán Török Dénes intézményvezető-helyettes kiemelte: múltunk megismerése elengedhetetlen, hiszen az határozza meg jelenünket és jövőnket is.
Sebalda nővér Macska Ágnes néven 1895. május 12-én született Vadkerten (a település 1906-tól Érsekvadkert). Másnap, május 13-án keresztelte meg Paulovics Lajos káplán a helyi templomban. Édesapja a borsosberényi származású Macska János, édesanyja a vadkerti Szabó Ágnes volt.
Belépett az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjába, ekkor kapta a Mária Sebalda rendi nevet. Ápolóként szolgált Sopronban és Szolnokon, majd a Szentháromságról nevezett győri kórházban. Szerették a betegek, kiváló ápoló volt.
1945. március 20-án halt hősi halált, amikor légitámadás érte Győr városát. A nővér éppen a kórház alagsori óvóhelyének bejáratánál fogadott egy aznap született gyermeket és annak keresztanyját. Miközben őket engedte előre, egy közelben robbanó bomba szilánkja szétszakította az ajtófélfát, s annak egy darabja hasba szúrta őt. Sebalda nővér néhány órával később belehalt a sérüléseibe.
A légiriadók elmúltával Apor Vilmos püspök és a győri polgármester rendszeresen végigjárták az érintett helyszíneket. Amikor a püspök megtudta, hogy a bombatámadásban egy szerzetesnővér halt meg, kijelentette, hogy ő fogja eltemetni. Így is lett; Sebalda nővért a győr-nádorvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, a rendi parcellában.
Sebalda nővér halála után tíz nappal ugyanott vitték le az alagsori óvóhely műtőjébe a halálosan megsebesített Apor Vilmos püspököt, ahol az ajtófélfából kiszakadt szilánk hasba szúrta a nővért...
(Forrás: Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja)
A megváltós nővérek képviseletében Alfonza nővér mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a díjazott lakókért végzett áldozatos munkáját. Ezt követően Drobinoha Angéla, az érdekképviseleti fórum elnöke olvasta fel az alkalomra írt, személyes hangvételű versét.
Végül a kuratórium tagjai átadták az elismerést, az emléklapot és a virágcsokrot az első díjazottnak, Horváth Gyöngyinek, aki közel negyedszázada erősíti az idősotthon közösségét mosónőként.
Szöveg: Kóder György intézményvezető; Alfonsa nővér
Fotó: Formanek Tamás/MSZKI
Forrás: szerzetesek.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








