Elsőáldozást ünnepeltek a sátoraljaújhelyi börtönben

A II. Vatikáni Zsinat tanítása oly szépen fogalmazza meg a szentmiseáldozattal kapcsolatban: az Eucharisztia ünneplése az Egyház lelkiéletének a csúcsa és egyben forrása is. A kenyér és bor színe alatt valóságosan megjelenik köztünk Jézus Krisztus, és általa jelenvalóvá válik a Golgotán bemutatott áldozata. Krisztusnak ebbe az egyetlen, egyszer és mindenkorra szóló áldozatába kapcsol be minket a szentmisén történő szentáldozás. Az Eucharisztia kenyere így lesz táplálékká, erőforrássá, útmutatóvá.

Szép mondat hangzik el minden szentmisében a szentáldozás előtt: „Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit...” Lelkünk bűn-bilincséből való szabadulásához elengedhetetlen az Úr Jézus megtapasztalható szeretete. Egy embernek, aki szabadulni szeretne lelki és fizikai értelemben is, még inkább szüksége van erre a lelki táplálékra.

A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön egyik fogvatartottja ezt ismerte fel, amikor közel egy éve az egyik szentmisén, a szentáldozás közben hangosan felkiáltott: „Én is szeretnék!” Az óhajt elhatározás, majd tett követte: több hónapos készülődés után pünkösd vasárnapján először vehette magához az Eucharisztiát.

Ezen vágya nem volt alap nélkül. 2023 őszén ő is részt vett az ötödik sátoraljaújhelyi börtöncursillón, ami tanúságtétele szerint hatalmas változást hozott az Istenhez és az embertársaihoz fűződő kapcsolatában egyaránt. Azóta mindennap imádkozik, olvassa a Szentírást, tudatos keresztény lélekkel készül a nem is oly távoli szabadulására.

Az elsőáldozási szentmisén a fogvatartottak hívő közösségével együtt ünnepeltek a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság munkatársai, zenei szolgálattal segítve a szentmise még lélekemelőbb átélését. Ezt követően pedig közel egyórás beszélgetésre került sor, melyben nemcsak ők mutatkoztak be, hanem valódi párbeszéd, közös gondolkodás alakult ki köztük és a fogvatartottak között.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír