Építsük Krisztus testének egységét – Nemzetek miséje a budapesti Szent István-bazilikában

Erdő Péter bíboros, prímás minden évben közös szentmisére hívja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében tartózkodó idegen ajkú közösségeket. Ötödik alkalommal rendezték meg a budapesti Szent István-bazilikában a nemzetek miséjét, amelyet minden évben az úton lévők és elvándorlók pápai világnapját megelőző szombaton tartanak.

Idén nemcsak a külföldi katolikus közösségek ünnepeltek együtt, hanem azok a magyarok is, akik a világ különböző tájain élő magyar katolikus közösségeket képviselik, és részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által immár negyedik alakalommal megrendezett, kétnapos diaszpóratalálkozón szeptember 22–23-án.

A Laudate Dominum kezdetű taizéi ének ünnepélyes orgonakíséretére bevonultak a különböző idegen nyelvű közösségek képviselői zászlóikkal, változatos öltözékekben, népviseleteikben, valamint a püspökök és számos pap, az idegen ajkú Magyarországon élő és a külföldi magyar közösségek lelkipásztorai.

Mohos Gábor püspök köszöntötte a sokféle nemzet képviselőit, akik az egyházmegyékben hosszabb-rövidebb ideig élnek és tartózkodnak, valamint azokat a magyarokat, akik a világban szétszóródva élnek. Külön köszöntötte Fábry Kornél püspököt, aki a külföldi lelkipásztori szolgálat koordinálásában a segítségére van.

„Szeretnék megemlékezni Cserháti Ferenc püspök atyáról, aki mind a külföldi magyarság szolgálatában, mind az egyházmegyénkben a sok nemzetet képviselő közösségek szolgálatában az elődöm volt – mondta Mohos Gábor. – Imádkozzunk ebben a szentmisében az ő lelki üdvösségéért!”

A bazilikát megtöltő külföldiek számára különböző idegen nyelveken is kinyomtatták a liturgia szövegét és a felolvasott szentírási részeket.

A dallamos vietnámi nyelven hangzott el az olvasmány Izajás próféta könyvéből, mely megtérésre hívott a könyörülő, közel lévő Istenhez. A Szent Pál apostol filippiekhez írt leveléből spanyolul azt a szakaszt olvasták fel, melyben az apostol kifejezi, hogy szívesen meg is halna, hiszen számára az élet Krisztus, a halál pedig nyereség, de nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjon a hívekért. Angol nyelven olvasták fel az evangéliumot Szent Máté könyvéből. A példabeszéd Isten igazságosságáról szólt: a gazda azoknak a szőlőmunkásoknak is ugyanannyit ad, akiket a nap utolsó órájában fogad fel.

Mohos Gábor szentbeszédét angol nyelven vetítték ki. „Az emberiség hosszú évezredek óta él a földön, amelyről sokféle elképzelése volt mindaddig, amíg a tudomány és a technika fejlődésével meg nem állapította, hogy megközelítőleg egy gömb formájú golyó, amely az általunk Napnak nevezett csillag körül kering – kezdte homíliáját a püspök. – Az elmúlt száz évben a repüléssel és a világűrbe jutás lehetőségével megnyílt egy teljesen új perspektíva: felülről, az űrből is látható a Föld. Bolygónk egy egységet alkot.” Ha valaki kívülről, ismeretlenül közelítene hozzá, fel sem merülne, mennyi különbség, ellentét, megosztottság jellemzi a bolygó lakóit, az embereket, akik egyetlen fajt alkotnak – tette hozzá a püspök.

Hangsúlyozta: ahogyan a tudomány fejlődésével másképpen láthatjuk magunkat, mint korábban, úgy a szentírási szakaszok is arról szólnak, hogy

Isten teljesen más nézőpontból lát bennünket, mint mi saját magunkat, és meghív, hogy magunkévá tegyük az ő szemszögét, látásmódját.

Bele szeretne emelni egy olyan távlatba, amelyre csak a saját képességeinkre alapozva nem lennénk képesek. Lépjünk be ebbe a távlatba, fogadjuk be Isten szavát! – buzdított a bazilika plébánosa.

Mohos Gábor prédikációját a szentmisében elhangzott szentírási részek magyarázatával folytatta. Izajás által arra hív Isten, hogy keressük őt, ne akarjuk nélküle élni az életünket. Őt megismerve rádöbbenünk, hogy bűnösök vagyunk, szükségünk van a megbocsátó szeretetére. Ugyanakkor biztat minket, hogy végtelenül bőkezű a megbocsátásban:

amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival haladják meg gondolatai a mi megbocsátásra nehezen képes emberi gondolatainkat.

Szent Pál apostol arról tesz tanúságot, mennyire nagylelkűvé teszi Isten azokat, akik rábízzák az életüket. Pál egész életét az evangélium szolgálatába állítja, engedi, hogy Jézus egészen birtokba vegye őt. Arra buzdít: éljetek ti is Krisztus evangéliumához méltón. Pál írásaiban világosan megfogalmazza, az evangélium alapján hogy kell élni a mindennapjainkat.

Mohos Gábor rámutatott: a keresztség által Krisztus titokzatos testének tagjai lettünk, amelyet a feltámadt Krisztus kapcsol össze. Kötelességünk, hogy ezt az egységet építsük, és a szeretet mindennapi gyakorlásával megéljük.

Az evangéliumban hallott példabeszéd az életünket Isten örök tervének távlatába helyezi – folytatta elmélkedését a püspök. – A szőlőskert jelképezi Isten hívását, hogy álljunk az ő szolgálatába. Vannak, akik kezdettől meghallják ezt, mások később vagy életük végén jutnak el erre a döntésre, mint a jobb lator.

Jézus szeretné megtanítani nekünk, hogy nem a földi élet a végső célunk, hanem a végén nekünk ajándékozott örök boldog élet, amely Isten ingyenes ajándéka. Egyedül Jézus érdemelte ki kínszenvedése, kereszthalála és feltámadása által mindannyiunk számára. Ezért kapja az evangéliumban mindenki ugyanazt a fizetséget, a mindenki számára elérhető örök boldogságot.

Isten arra hív, hogy ne hasonlítgassuk magunkat egymáshoz, hanem elsősorban rá figyeljünk, ő mit kér tőlünk.

Egymásra tekintve az a nagylelkűség járja át a szívünket, amelyet Isten tanúsít irántunk, amikor minden egyes bukásunkkor felemel, megbocsát, élettel ajándékoz meg minket.

A hivatásunk, hogy a tőle kapott élet, remény és szeretet ajándékát továbbadjuk mindenkinek, aki nyitott erre. Bár különbözőek vagyunk, különböző nyelveket beszélünk, a szeretet közös nyelve közel hozhatja egymáshoz a szívünket, és megélhetjük annak örömét, hogy egy családhoz tartozunk, a mennyei Atya gyermekei vagyunk, egy közös örök otthont készít nekünk, ahova mindnyájunkat hazavár.

A hitvallást, az egyetemes könyörgések válaszát, a szentmise állandó részeit és a Miatyánkot latinul imádkozták, az egyetemes könyörgéseket pedig francia, szlovák, német, vietnámi, horvát, olasz, lengyel, kínai, spanyol, arab nyelveken olvasták fel az idegen ajkú közösségek képviselői.

Népviseletbe öltözött hívek vitték a kenyeret, a bort, valamint gyümölcsöket és virágot az oltárhoz, miközben vietnámi gitáros kórus énekelt. A szentáldozás alatt egy spanyol kórus énekelt latinos hévvel.

Mohos Gábor a szentmise végén köszönetet mondott különösen Papp Tamás atyának, aki a főgyházmegyében a soknyelvű pasztorációban szolgáló papokat összefogja.

A kivonulás előtt közös fotó is készült a lelkipásztorokról, majd a szentmise után a különböző nyelveket beszélők csoportjai fotózkodtak hosszasan, vidáman, büszkén a szentély lépcsőjén papjaikkal és a püspökökkel.

Papp Tamás atya kérdésünkre elmondta: a szentmisére kilenc nyelven készítettek lapokat. Minden nyelvi közösséggel foglalkozik egy lelkipásztor. A spanyol közösségben nagyon sokan vannak, hozzájuk tartoznak a spanyol ajkú latin-amerikaiak is. A német közösség a Fő utcában, a francia Remetekertvárosban, az olasz szintén a Fő utcában, de a kapucinusoknál, a lengyel közösség Kőbányán az Ó utcában, a horvát a Szent Mihály-templomban jár össze. A vietnámi nagy közösséget a szaléziak látják el, a nyolcadik kerületi Tömő utcában kaptak templomot a főpásztortól ugyanúgy, mint nemrég a kínaiak Kőbánya-MÁV telepen, a koreaiak pedig az Etele térnél. Az arab katolikusok Szíriából jöttek és a francia közösséghez tartoznak.

A szentmisén a diaszpóratalálkozó résztvevői is jelen voltak. Ők olyan magyar lelkészek, akik a világban élő magyar közösségekhez van küldetésük. Eljöttek Amerikából, Angliából és számos más országból a kétnapos budapesti találkozóra.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír