Esztergom mégsem lett falu

Kétszáz éve tették le az esztergomi bazilika alapkövét. Négy hercegprímás alatt, jó emberöltőnyi ideig tartott a magyar katolikus főtemplom építése, felszentelésére Liszt Ferenc írt ünnepi misét. Ikonikus épülete menthette meg a várost Rákosi Mátyás elsorvasztó törekvéseitől.

Rákosi annyira gyűlölte Mindszenty József bíborost, az utolsó magyar hercegprímást, hogy életfogytig tartó bebörtönzése sem volt elég bosszú a számára. Székvárosát, Esztergomot is büntetni kívánta. Az volt a terve, hogy faluvá alacsonyítja a történelmi jelentőségű várost, még nevét is Dózsafalvára változtatja.

Esztergomot évekig háborús romok csúfították, s 1956-ig egyetlen köztisztasági alkalmazottja sem volt.

A később sokat ócsárolt XII. Piusz pápa 1951-ben eltörölte a világi hatalommal összefüggő rangokat és címeket. Mivel egyháziaknak elsősorban a hercegprímás, hercegérsek címet adományozták, többen igyekeztek ezt úgy értelmezni, mintha Mindszenty József megalázásának szánta volna a pápa, holott az intézkedésnek semmi köze sem volt a bíboros személyéhez.

Esztergom falusiasításával is baj volt. Mert hát hogyan lehet Dózsafalvának olyan ékes épülete a várhegyen, mint a bazilika. Úgy is mondhatnánk, hogy a monumentális bazilika mentette meg Esztergom méltó városi rangját.

A várhegyen a középkorban hét templom állt, köztük a török hódoltság idején rommá vált Szent Adalbert-székesegyház, a királyi vár kápolnái és a csodás módon fennmaradt reneszánsz Bakócz-kápolna. Miután a töröktől megszabadult Esztergom ismét prímási székhellyé vált, 1819-ben megkezdődhetett az új székesegyház tervezése, építése Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án volt a bazilika alapkőletétele.

1819-től kezdve négy hercegprímás idejében épült a bazilika. Latin szavakkal így sorolták fel az építtetőket: Rudnay Sándor coepit – kezdte, Kopácsy József continuavit – folytatta, Scitovszky János consecravit – felszentelte, Simor János consummavit – befejezte.

Jellemző, hogy az ország első főpapjaivá emelkedhettek egyszerű származású papi személyek: Rudnay édesapja szolgabíró volt, Kopácsy Józsefé elszegényedett birtoktalan kisnemes, Scitovszky falusi tanítócsalád gyermeke, Simor János édesapja pedig cipészmester volt.

A reneszánsz építészet remekét, a középkori székesegyházból épen maradt Bakócz-kápolnát bravúrosan áthelyező Packh János tette igazán monumentális épületté az épülő bazilikát. Az építkezés folyamatának egyik szomorú, késleltető akadályává vált az ő meggyilkolása, melynek indítékát nem ismerjük. (...)

A teljes írás ITT olvasható.

Szerző: Rosdy Pál

Forrás és fotó: Országút

Magyar Kurír