Európa mai valósága nem tragédia, hanem kihívás – Varga László megyéspüspök előadása

2018. február 9. péntek 17:26

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kaposvári csoportja meghívására tartott előadást február 7-én Varga László kaposvári megyéspüspök „A Kaposvári Egyházmegye tervei és a keresztény értelmiség felelőssége 2018-ra” címmel.

Evangelizáció másokért, másként – e három szóban foglalta össze a keresztény értelmiség felelősségének lényegét Varga László a kaposvári püspökségen tartott előadásában. A megyéspüspök szerint a legnagyobb „vallás” hívei Európában a történelmi egyházakból kilépett emberek, és akik még tagjai az Egyháznak, többnyire azok sem érzik jól magukat, vagy az ő szívük is már máshova húz. „Ez a valóság! De ez nem tragédia, hanem kihívás. Ha csak panaszkodni tudunk, akkor nem értettük meg az idők jeleit, nem értettük meg a Jóisten szándékát.” Varga László úgy véli, azzal, hogy fogy a templomba járók és a hivatások száma, az Egyház lehetőséget kapott arra, hogy újragondolja, hol tart, „hogy evangelizálunk vagy csak egy zárt elitklub vagyunk, ahová nem könnyű bejutni”. „Másokért élünk vagy csak magunknak? És másként élünk-e, mint a világban élő embertársaink? Vagy pedig csak arról lehet felismerni bennünket, hogy templomba járunk, mert egyébként egyáltalán nem ütünk el az átlagtól?”

„Egy olyan kultúrában élünk, ahol csak egy adathalmaz vagyunk, és a nevünk mögött már nem számít a személy. A keresztényeknek küldetésük van, mert minden embertársunk ugyanannak az Atyának a gyermeke, ugyanannak az Istennek a képmása, és személy. Az erőszak kultúrájában, amelyben a kortárs kultúra, a személy iránti gyengédségnek a megnyilvánulása már evangelizáció. Hogyha ezt nemcsak a mihozzánk tartozókkal tesszük meg, hanem azokkal is, akik az Egyháztól távol vannak, az evangelizáció. És szeretnének közelebb jönni, ha ezt tapasztalják” – mutatott rá Varga László.

A püspök arról is beszélt, hogy a ma embere árucikké vált, piaci értéke van. Ezért rettegnek kortársaink attól, hogy kiesnek a versenyből, hogy megbetegednek, és az utolsó pillanatig szeretnének termelni, értékesnek látszani. „A kultúránk tömegesen gyártja a leselejtezett embereket. Hatalmas evangelizáció, amikor tisztelettel és szeretettel szólunk a másik emberhez.”

A technika fejlődésével mindent itt és most, azonnal akarunk: azonnal induljon be a kocsim, azonnal jöjjön be az internet. Minden kapcsolatunkra rányomja a bélyegét ez a türelmetlenség – tette hozzá Varga László. A technikai fejlődésnek ez a hátulütője minden személyes kapcsolatunkat fenyegeti, így az Istennel is szétforgácsolódik a kapcsolatunk: „Kértem valamit, és nem teljesítette, s azonnal türelmetlen vagyok. Ha sokszor kértem, és nem csinálta meg, akkor vagy nincs, vagy másik istent kell keresnem. És istenek árasztották el a Kárpát-medencét, van bőven, lehet válogatni, csak azok magunk által kreált bálványok.”

Irgalmatlan, erőszakos kultúrában élünk, amelyben küldetésünk van, és ezt egyedül nem tudjuk teljesíteni, kellenek hozzá a közösségek is – mutatott rá a főpásztor. – Mert csak a közösségekben tudunk igazán személyessé válni egymás számára. Csak ott tudunk igazán odafigyelni a másikra, a templomba járók tömegében nem. Olyan közösségekre van szükségünk az Egyházban, ahol örülnek nekünk, és ahol a lelkiség nem magánügy.

„Befogadó közösségekre van szükségünk a zárt elittudat helyett” – hangsúlyozta az előadó. Varga László a Facebookon szeptember óta naponta megjelenő bejegyzéseinek egyikében úgy mutatja be az Egyházat mint egy föld fölött lebegő léghajót, ahonnan kötélhágcsók lógnak le, és amikor valaki végre rászánja magát, hogy fölmásszon, és végre felér, akkor mi feltételeket szabunk és megleckéztetjük, így aztán nem is akar beülni a kosárba.

„Olyan közösségekre van szükségünk, ahol vállalják a konfliktusokat, és lehetőség van a kapcsolatok gyógyítására a megbocsátással és a kiengesztelődéssel. Olyan közösségekre van szükség az Egyházban, ahol a világfájdalmas panaszkodás helyett felismerik és ünneplik a karizmákat, és használják is. Új közösségi élet és béke jeleivé kell válnunk, ami szembeszegül a birtoklás, a kíméletlen haszonszerzés, az igazságtalanság mai formáival” – adott útmutatást a főpásztor.

Zárt elitklub helyett tanulnunk kell a kritikusainktól, még az ateistáktól is. Meg kell hallgatni azokat, akik elhagyták az Egyházat, és nem megmagyarázni nekik, hogy rosszul döntöttek, hanem lelkiismeret-vizsgálatot tartani. Mert ha elment, az a mi felelősségünk is: nem szerettük, nem figyeltünk rá eléggé.

„A szeretet új neve számomra egység a párbeszédben. A Kecel-hegyen szeretnénk egy kulturális és evangelizációs központot felépíteni, amelynek a Találkozás Háza nevet adtam. Hogy legyen hely, ahol párbeszéd van mindenkivel, ahol nyitottak vagyunk azokra, akik másképpen gondolkodnak, más értékrend szerint élnek. Találkoznunk kell, nem azért, hogy megtérítsük őket, hanem hogy tanuljuk, hogy mit akar a Jóisten rajtuk keresztül mirajtunk változtatni.”

Varga László szerint olyan helyek is kellenek, ahol az Egyház gondot fordít a társadalom legsérülékenyebb tagjaira, a szegényekre, a gazdasági, szociális rendszerek által semmibe vettekre, a leselejtezett emberekre, kezdve az idősekkel és a munkanélküliekkel. Hogy ez megvalósulhasson, a már elindult Irgalmasság Háza szolgálatot tovább akarják fejleszteni.

A keresztényeknek az ország lelkének kell lenniük – mondta Ferenc pápa nyomán a püspök, hozzátéve: „Meg kell mutatnunk, hogy a hitből örvendező remény fakad, amely képes megváltoztatni a világot. Ehhez azonban hiteles keresztény értelmiségre van szükség.” Beszélt arról is, hogy a hazugság létformáját fel kell számolni: a saját életünk hazugságait és a környezetünkben lévő hazugságokat is. Csak a hiteles kereszténység tud egy városnak vagy megyének a lelke lenni. Ehhez a gondolat, a szó és a tett hármas egységére van szükség. Ha pedig bárhol csúszás van, akkor növeljük a hazugság kultúráját, akkor is, ha templomba járunk.

A főpásztor ezután jövőbeli terveiről beszélt, két nagy témában: szegénység és evangelizáció. Ennek érdekében indult el a Szent Fausztina Irgalmasság Háza szolgálat és a Joppé evangelizációs iroda, ami már működik, bár még nincs meg a központja. „Életem minden forrása harmincegy éve az Eucharisztiából fakad, mindennap »semmit teszek« az Úr előtt. Ez a legfontosabb tevékenységem, ez a »semmittevés« minden hajnalban, mert akkor érek rá.”

Varga László beszámolt közel egyéves püspöki szolgálata alatt hozott döntéseiről, a személyi változásokról, a papi hivatásokért létrejött Jó Pásztor imaközösségről és a Szent Lázár Ház létrehozásáról, ahol olyan fedél nélkülieket fogadnak be, akik szeretnének visszakerülni a munka világába.

A legfontosabb változás nem strukturális: csak akkor lesz változás, ha megváltozunk – hangsúlyozta. Ha azt szeretném, hogy megváltozzon az egyházmegye, akkor magamon kell kezdeni.

Varga László elmondta: az eddigi hét esperesi kerület helyett ötöt jelöl ki, a részleteket hamarosan kihirdeti. Emellett kiválasztják azokat a plébániákat, amelyeket hosszú távon fejleszteni lehet, mert valószínűleg lesz folytatása a közösségnek. Május 26-án az egyházmegye létrejöttének 25. évfordulója alkalmából ünnepelnek: az Erdő Péter bíboros által bemutatott szentmisén fog egyházmegyei zsinatot hirdetni a megyéspüspök. Az egyházmegye életét minden területen újragondolják majd. A fő irány az evangelizáció és a szeretet elsőbbsége a lelkipásztorkodásban, mert Varga László sokszor inkább a jog elsőbbségét tapasztalja.

A főpásztor már tavaly elkezdte látogatni az egyházmegye lelkipásztorait, azokkal kezdte, akik a legtávolabb vannak, már nyugdíjasok, betegek, illetve azokat is elkezdte látogatni, akik már kiléptek a szolgálatból. Hetente három-hat lelkipásztort látogat meg, attól függ, mennyi fér bele az idejébe.

Az egyházmegyében is készülnek a 2020-as budapesti eucharisztikus világkongresszusra: adorációs iskola indult az Emmánuel Közösség szerezésében. A főpásztor nagyon szeretné a szentségimádást terjeszteni az egyházmegyében. Emellett minden évben olyan zarándokhelyet keresnek fel, ahol a Szent Vért tisztelik.

Varga László fontosnak tartja a világiak bevonását a lelkipásztorkodásba: akolitusképzést kezdtek, közösségvezető-képzést szerveztek, és négy evangelizációs kurzust hirdetnek ebben az évben.

Fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír
(asz)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
pawe-cebula-minorita-lett-esterhazy-janos-boldogga-avatasi-eljarasanak-posztulatora
Paweł Cebula minorita lett Esterházy János boldoggáavatási eljárásának posztulátora

Marek Jędraszewski, a Krakkói Főegyházmegye érseke Paweł Cebula minoritát nevezte ki december 12-én Esterházy János boldoggáavatási perének posztulátorává.

10:48
esztergomi-papnovendekek-kulonleges-ajandekkal-segitenek-varakozasban
Különleges ajándékkal segítenek a várakozásban az esztergomi papnövendékek

Különleges felvételt töltöttek fel az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet YouTube-csatornájára a szeminárium növendékei. A szeminaristák „Ecce, carissimi” című videójukkal szeretnék az adventi készületet meghittebbé tenni.

2018. december 13. csütörtök