Formálódjatok, fehéredjetek – Fekete Szabolcs püspök celebrálta a pécsi havihegyi búcsú nyitómiséjét

A római Santa Maria Maggiore-bazilika, a legősibb Mária-templom felszentelését ünnepeljük Havas Boldogasszony emléknapján, augusztus 5-én. A magyarországi pestisjárványok idején a hívek számos helyen ajánlották magukat és településük templomát Havas Boldogasszony oltalmába, köztük Pécsen is, ahol az 1690–91-es pestisjárvány elmúltával, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére.

A meredek lejtőkön hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér színű, „havas” sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával, ahogy tette a Santa Maria Maggiore-bazilika helyének kijelölésével is a 4. században. A pécsi templomnak, amely 1697-re készült el, s immár 325 éve várja a búcsúsokat, a Mária-tisztelő zarándokokat, 1844-ben XVI. Gergely pápa adományozott búcsúkiváltságot Szűz Mária ünnepeire.

A jeles évfordulót négy napon át tartó búcsúval ünnepli a plébánia közössége, valamint a programokra ellátogató zarándokok. Havihegyen hagyomány, hogy a búcsú előesti miséjét főpap mutatja be, idén Fekete Szabolcs Benedek basti címzetes püspök, szombathelyi segédpüspök – mondta köszöntőjében Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a Havas Boldogasszony-templom igazgatója.

Fekete Szabolcs Benedek, hazánk legfiatalabb püspöke elmondta, hogy nagy örömmel érkezett Havihegyre, ahogy egykor diákként, majd kispapként és papként is.

Szentbeszédében a szombathelyi segédpüspök Mária szépségéről és tisztaságáról hozott magával néhány gondolatot.

Máriáról nem készülhetett fénykép, és videofelvételek sincsenek, nem tudjuk, hogy nézett ki valójában, de a hitünk szerint szép volt. Egészen szép volt – fogalmazott az egyházi hagyomány nyomán. – Ezért amikor a Szűzanyát szobron vagy képen keresztül mutatjuk be, akkor mindig nagyon szépnek ábrázoljuk.

Azért bizonyos, hogy Mária szép volt, mert az eredeti bűn, és egyáltalán a bűnnek a szennye, nem volt benne.

A lelke egészen szép volt, egészen tiszta, egészen fehér, egészen hófehér volt – hangsúlyozta a püspök. – Mi, magyarok ezért úgy is nevezzük őt, hogy Havas Boldogasszony.

Amikor évszázadokkal ezelőtt pestisjárvány volt, a járvány megszűnésével az őseitek úgy határoztak, hogy hálából itt, a fehér sziklás hegyen, amit ha a belvárosból nézünk, olyan, mintha havas lenne, a Szűzanya, a Havas Boldogasszony tiszteletére szentélyt emelnek – mutatott rá a szónok. – Csodaszép helyen vagyunk! Ez illik a Szűzanyához. Nagyon jól gondolkoztak az őseitek, hogy erre a nagyon szép és nagyon tiszta helyre építették ezt a templomot.

Évekkel ezelőtt láttam egy tudósítást a Havihegyről. Arról szólt, hogy itt, Pécsen és környékén havazott. Mutattak képeket innen, erről a részről is, ami most is szép, de akkor, amikor hó borította a tájat, a természetet, különösen szép és tiszta volt. Mert

a tisztaság mindig szép, a tisztaság mindig vonzó. Ilyen volt a mi Szűzanyánk, és ilyen ez a hely is

– folytatódott a szentbeszéd.

Szépnek és tisztának látjuk a Szűzanyát, követendő szépségűnek. De azért nekünk is kell tennünk, hogy mi is szépek legyünk, mint amilyen ő. Egyáltalán nem a külső szépségre gondolok, nem arra az emberre gondolok, aki esetleg belenéz a tükörbe és azt érzi, hogy elégedetlen magával, mert telik az idő és megöregszik.

Öregen, betegen is lehetünk nagyon szépek az Isten szemében. Mert aki szeret, az szép, aki nagyon szeret, az nagyon szép.

Kívánom nektek, hogy formálódjatok, fehéredjetek, legyetek egészen szépek, mint a mi Égi Édesanyánk – zárta elmélkedését Fekete Szabolcs Benedek.

A szentmise után körmenetet tartottak Pécs városáért, a Pécsi Egyházmegyéért és egyházunkért a templom melletti sétányon. A Havas Boldogasszony-kegykép másolatát követve Fekete Szabolcs Benedek püspök vezetésével, az egyházmegye papjaival, a népes asszisztenciával együtt a Boldogságos Szűzanya tiszteletére énekeltek, imádkoztak a hívek.

A Havas Boldogasszony-búcsú további programjai ITT találhatók.

A jubileumi év alkalmából a Havas Boldogasszony-búcsúra jelent meg az 1697-ben, a pestisjárvány után fogadalomból épült templom kutatásokkal kiegészített történeti kiadványa és egy búcsús énekeket tartalmazó jubileumi énekeskönyv, melyekről további részletek ITT találhatók.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Hegyi László

Magyar Kurír