Történeti kiadvány és énekeskönyv jelent meg a pécsi Havas Boldogasszony-templom búcsúünnepére

A Mecsek kimagasló pontján épült Havas Boldogasszony-templom Pécs egyik látványos épülete. Fehér színével, bordó kupolás tornyával messziről kitűnik a házakkal tarkított, zöld hegyoldalból. Ahogy Haas Mihály pécsi plébános, helytörténész a 19. század közepén megfogalmazta:

Micsoda szent épület az, mely a város szent bortermő hegyeinek legszebbikén mintegy őrt áll, és messze tekint az alanta elterülő tájra?”

A 325 éves kegyhelyet évről évre a Szűz Máriát tisztelő zarándokok és búcsúsok százai keresik fel, különösen az augusztusi búcsún, de számos látogatója van a hétköznapokon is. A magaslaton álló templomban, Havas Boldogasszony kegyképe előtti buzgó imádságokkal és csendes elmélkedésekkel az erős hitű emberek a betegségekből való gyógyulást, a fájdalom enyhülését, valamint a bánat vigasztalását remélik.

A jeles évforduló kapcsán Máger Róbert templomigazgató elhatározta, hogy a Havas Boldogasszony Templomigazgatóság közreadja az 1697-ben, a pestisjárvány után fogadalomból megépített kápolna új kutatások alapján kiegészített történetét. Ugyancsak évek óta gyűltek az anyagok egy új, búcsús énekeket magába foglaló énekeskönyv elkészítéséhez. A szándékot tettek követték, majd lázas tavaszi munka eredményeként július elejére nyomdába került egy történeti kötet és egy énekesfüzet.

A történeti összefoglaló (A pécsi Havas Boldogasszony-templom története 1697–2022 – 325 éves jubileumi kiadvány, Pécs, 2022) kiváló csapatmunka eredménye, amelybe minden szerző specifikus kutatási területén a legjobb tudását adta bele.

A levéltári-könyvtári kutatásokat és a történeti törzsszöveg megírását Schmelczer-Pohánka Éva történész, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője végezte el. Az épülettörténetet és a berendezés leírását Bodnár Boglárka művészettörténész, a Pécsi Egyházmegye muzeológusa jegyzi. Az évszázados múltra visszatekintő havihegyi búcsúk kialakulását, jellegzetességeit, a népi vallásosság gyökereit Lantosné Imre Mária néprajzkutató, nyugalmazott főiskolai tanár (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola) és főmuzeológus (Janus Pannonius Múzeum) foglalta össze. A kötetet számos, eddig ismeretlen metszet reprodukciója, közgyűjteményekben lapuló archív fotó, pécsi fotósok által évtizedek óta készített régi és új fénykép (Lantos Miklós, Laufer László, Loósz Róbert, Kalmár Lajos) színesíti.

Fodor Gabriella zongoraművész-karnagy, egyházzenész, a pécsi Havas Boldogasszony-templom kántora többéves gyűjtésének és előkészítő munkájának köszönhetően tizenöt havihegyi búcsús ének látott napvilágot egy kis füzetformában (Havihegyi búcsús énekek – 325 éves jubileumi kiadvány, Pécs, 2022), hogy a búcsú zenei anyagát ezáltal is közelebb hozhassa a Havas Boldogasszonyhoz elzarándokoló hívek számára.

„Üdvözlégy, szép Szűz Mária,
Pécs városnak hű Csillaga,
Ím, a boldog Szűzanya
Áldását reánk ontja.”

Az impozáns, színes történeti könyv és a letisztult külsejű, kottákkal tarkított búcsús énekes füzetke tipográfiai szépsége a szekszárdi Schubert Grafikai Stúdió Bt. ügyvezetője, Schubert Péter áldozatos munkáját dicséri. A nyomdai munkálatok szintén Szekszárdon, a Páskum Nyomda Kft.-ben zajlottak.

A kiadványokhoz a Havas Boldogasszony-templomban juthatnak hozzá az érdeklődők.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Szöveg és fotó: Schmelczer-Pohánka Éva

Magyar Kurír