Hamarosan látható lesz Pest legkorábbi középkori emléke a belvárosi főplébánia-templomban

Ha a pesti belvárosi plébániatemplomot a Duna felől pillantjuk meg, aligha gondoljuk a klasszicista homlokzat láttán, hogy Pest legösszetettebb építéstörténetű épülete. A gótikus hajó és szentély már árulkodó a történetiségről, ám az épület belsejében, a padlószint alatt ott találjuk a templom 12. századi, román stílusban épült ősének maradványait is.

„A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. Ennek hála sok adalékkal gazdagodott a tudásanyag, különösen a román kori templomot illetően” – mondta Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, az épület felújításának és bemutatásának tervezője.

A régészeti feltárás, ha úgy tetszik, némi csalódással járt, hiszen sokan remélték, hogy sikerül rábukkanni a 11. századi legelső templom maradványaira, amelynek létezéséről Szent Gellért legendájából értesülünk. Eszerint a püspök halála után ide temették először a testét, és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban oltárként ma is láthatjuk azt a kőszarkofágot, amibe az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Ám az ősi pesti templom most sem került elő – így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott, talán az egykori római városmag egy másik szegletében volt.

Mert a mai hídfő táján a kora középkori megtelepedésre a Contra-Aquincum akkor még romosan álló erődjének területén került sor, évszázadokon át ez volt az a belső mag – még ha akkoriban már nem is léteztek az épületei –, amelyből a modern városszövet kifejlődött. Az egykori erőd maradványai részben ma is megvannak a térszint alatt, a térrendezésig – ha kissé méltatlan állapotban, gyakran teliszemetelve – szemügyre is lehetett venni őket. Az új térburkolaton ugyan kialakítottak betekintőablakot a romokra, ám ez nem nagyon tudja a tervezett funkciót betölteni, így a korai történetiség nagyja láthatatlanná lett a templomtól északra.

Nem úgy a templomban, hiszen ha Gellért sírját nem is, római maradványokat, építészeti részleteket sikerült azonosítani. Így egy fűtőcsatornát, valamint a padlófűtés maradványait és egy római helyiség padlóburkolatának töredékét a 12. századi templom szintjén, a leendő altemplomban, annak déli oldalán láthatjuk majd. Itt üvegpadlót kap a templom járószintje, vagyis ez a részlet fentről is megtekinthető lesz.

„A 12. századi román stílusú szentély a legkorábbi fennmaradt középkori részlet a mai Pest területén, az új kialakítással, a korábbi »vakondjáratok« megszüntetésével pedig értelmezhető, átélhető térré vált” – jelentette ki Mezős Tamás. Hozzátette: „A cél egy közösségi liturgikus tér kialakítása volt, ami a barokk kriptatérrel lesz egy egység. A 12. századi szentélybe bekerül egy kis oltár is. Most az alapozás szintjén vagyunk. A középkori járószint alig valamivel volt csak a templom mostani padlója alatt.”

Jelenleg a templom padlójának építését végzik az épületben. Az altemplom végső kialakítására, a lejáratok elkészítésére ezután kerül sor.

További képek a Műemlékem.hu cikkében.

Szöveg és fotó: Kovács Olivér/Műemlékem.hu

Magyar Kurír