Hogy a ház megteljen élettel – Bencés közösségi ház megáldását ünnepelték Bakonybélben

Megszentelt élet – 2020. szeptember 25., péntek | 11:17

A Boldog Gizella Közösségi Ház megáldását ünnepelte a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor közössége. Szeptember 24-én Hortobágyi Cirill főapát mutatott be hálaadó szentmisét a Szent Mauríciusz és vértanútársai templomban. Befejeződött a kövekből való építkezés, és kezdődik egy másik, a közösségé.

Van már fogadóépület, műtárgymásoló-bronzmegmunkáló és könyvkötő látványműhely, megújult turistaudvar, átalakított magtér a monostor ezeréves történetét bemutató kiállítással, és mostantól közösségi ház is. Ezzel pontot tettek a három éven át tartó folyamatos építkezés, az infrastrukturális megújulás végére Bakonybélben, befejeződött a Millennium projekt.

A vesperás elimádkozásával kezdődött a hálaadó ünnepség. A Szent Mauríciusz és vértanútársai templomban az egyházközség tagjai, vendégek ünnepeltek a monostor közösségével, a területi apátság lelkipásztoraival együtt. A szentmise főcelebránsa és szónoka Hortobágyi Cirill főapát volt. A főapát Szent Gellért életéből emelt ki egy mozzanatot, mely mindannyiunk számára útmutatást ad: Gellért életének kiteljesítésében fontos volt, hogy visszatekintett az első szerzetesek, az egyiptomi aszkéták életére. A korai remetéknek korszakot nyitó szerepe volt a keresztény életszentség történetében. Életük ugyanis átmenet volt az üldözések kora – amikor a keresztény eszmény legtisztább és legnemesebb formáját a vértanúk és a hitükért szenvedő hitvallók élték meg – és a konstantini vallásbéke időszaka között.

A kor külső körülményeinek változásával a belső hangsúlyok is változtak. A megszentelődés belső küzdelmes, imádságos útja került a figyelem középpontjába, amihez nem elég az elméleti érdeklődés, a Szentlélek indítására és az ember válaszára, testtel és lélekkel való Isten felé fordulásra van szükség. Isten ugyanis életszentségre hív, nem középszerűségre, nem felszínes életre. Ebben ad útmutatást, amikor Szent Gellértre, a hazai egyház szervező szentjére emlékezünk. Gellért és a neki példát adó remeték életét is szenvedélyes keresés jellemezte. Azokra figyeltek, akik messzebbre jutottak a megszentelődés útján. Ma azt kell meglátnunk példájukban, hogy mindazt, amit tettek, Krisztusért tették. Érte vállalták a magányt, az imádságot, az elvonulást, a nélkülözést. És ebben a létállapotban élesebbé vált a hallásuk, látásuk, a lélek világának mélységéig hatolt. A magányban, a sátán kísértései mellett megtapasztalták, hogy angyalok szolgálnak nekik, ahogy Jézusnak is tették.

Mi is Isten arcát keressük, bátran kell használnunk az utakat, értékeket a minket körülvevő kultúrából, hogy segítsenek a tökéletesség felé. Vezetőnk lehet Gellért, hogy Isten akaratához való hűségben, kitartásban tisztábban, erőteljesebben halljuk a Lélek hangját, s váljunk mi, mai utódok Isten dolgaiban otthonosabbá. Harcoljuk meg a hit jó harcát, és jussunk el egy olyan tisztánlátásra, ami mások számára is iránymutató lehet.

A szentmise után került sor a Boldog Gizella Közösségi Ház megáldására. A Szent Mauríciusz-monostor plébánosa, Halmos Ábel felidézte a három éven át tartó küzdelmes építkezés időszakát. Ebben fontos szerepe volt az egyházközség önkénteseinek és a monostor számos vendégének. Segítségükkel bontották le az egykori, a faluban kaszinóként emlegetett házat, és tették a ház mögötti elhanyagolt építési területet rendezett, barátságos kertté, a házat otthonossá. „Befejeződött a kövekből való építkezés, mostantól a közösség építése áll előttünk. Adja Isten, hogy a ház megteljen élettel, és tanúja lehessen a bakonybéli egyházközség megújulásának. Ehhez kérjük Isten segítségét és az itt élők készségét!”

A megáldást követően az egyházközség tagjait és a vendégeket agapéra hívták.

Baán Izsák, a monostor perjele kérdésünkre elmondta, hittanórák, kóruspróba, az egyházközség rendszeres és alkalmi összejöveteleinek és a nyári hittantáborok helyszíne lesz a ház. „Tudjuk, hogy az új épület új lehetőségeket is hoz, ezért felmértük, mire van igény az egyházközségben. Ennek alapján tervezünk társasjátékkört, filmklubot és felnőtt-bibliacsoportot. A karitász is helyiséget kapott, itt fogják megrendezni a rendszeres ruhavásárokat.”

Az épület tetőterét is beépítették, matracos zarándokszállásként fog működni. „Felpezsdült a zarándokélet, mind a Camino Benedictus – Tihany és Lébény között –, mind a Mária Út áthalad Bakonybélen. Idén nyáron közel ötszáz gyalogos zarándokot fogadtunk. A tapasztalat azt mutatja, a monostor vendégháza több hétre előre megtelik, így nagy szükség volt egy másik lehetőségre, hogy szállást tudjunk biztosítani a zarándokoknak.”

A közösségi ház a jelenleg épp rendezés alatt álló Szent Gellért tér mentén, a monostor kertjével szemben található. Stílusában belesimul a falu környezetébe. A nagyterem falát Miletics Katalin Janka oblátus testvér keresztútja díszíti.

A Boldog Gizella Közösségi Ház a Millennium projekt keretében épült, melynek során megújultak, bővültek a Szent Mauríciusz-monostorhoz tartozó épületek. Így a fogadóépület helyiségei, a kóstolótér, az ajándékbolt, a kávézó és a gyógynövényszárító padlás. Új épületszárnyban kaptak helyet a műtárgymásoló-bronzmegmunkáló és könyvkötő műhelyek, és látványműhelyként funkcionálnak. Megújult a zarándokpihenő, a turistaudvar tere, ahol egy labirintus került a kőburkolatba. Az egykori magtárépületben és annak kibővítésében a monostor ezeréves történetét bemutató új kiállítás nyílt.

Fotó: Lambert Attla

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria