Idén is rózsaesővel ünnepelték a Kis Szent Teréz-búcsút Keszthelyen

Az előesti szentmisét október 3-án, szombaton Varga Gábor esperes, plébános mutatta be, majd ünnepi vesperást tartottak. Közreműködött a Vox Carmeli leánykar.

A keszthelyi bazilika – melynek Lisieuxi-i (Kis) Szent Teréz a védőszentje – búcsúja alkalmából október 4-én, vasárnap bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Kiss László esperes volt, aki különösen is kötődik a keszthelyi Kármelhez: itt szentelték pappá, majd 1980 és 1988 között itt szolgált.

Mezei András, a keszthelyi bazilika plébánosa a búcsúi szentmise elején köszöntőjében hangsúlyozta: Kis Szent Teréz példája ma is élő és követésre méltó. „A kármelita lelkiség, örökség továbbra is él, ahogyan ezt a zarándokok sokasága, jelenléte is mutatja.

Nagy öröm számunkra, hogy mi is egy ilyen kis utat járunk, mint Kis Szent Teréz, és ez követendő mindenki számára. A kis dolgokban lépjünk a szeretet útjára, és ha őt követjük, ezáltal Krisztusnak az útjára lépünk, hiszen Krisztus az út, az igazság és az élet.”

Szentbeszédében Kiss László atya a gyermeki bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet, Lisieux-i Szent Teréz „kis útjának” egyik központi üzenetét állítva a hívek elé.

Nekünk is úgy kell ráhagyatkoznunk Istenre, ahogy a gyermek a szüleire, mert tudja, hogy a javát akarják – emelte ki az esperes.

A kármelita lelkiség középpontjában álló „kis út” arra hív, hogy az ember a mindennapok egyszerű, apró tetteiben is a szeretet útját járja.

A liturgián a templom kórusa Lisieux-i Szent Teréz gondolataira épülő énekeket szólaltatott meg, a zeneiskola tanárainak hangszeres kíséretével.

A búcsún magyar és horvát kármelita nővérek is jelen voltak; a horvát közösséget több növendék is elkísérte Keszthelyre.

Az ünnepre a Kármel egész közössége hosszasan készült. A Magi család nagylelkű felajánlásának köszönhetően több száz rózsával készülhettek a búcsúra; az ünnepi dekoráció Pálfi György munkáját dicsérte. A megszentelt rózsákat a kármelita nővérek osztották ki a résztvevőknek.

A rózsa Kis Szent Teréz életének és lelkiségének egyik legismertebb jelképe. A szent halála előtt így fogalmazott:

Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám.”

A Kármel közössége minden évben e szavakra is emlékezve tartja meg a rózsaesőt, amely az ünnep egyik legszebb pillanata.

A szentmise végén Mezei András plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik szolgálatukkal, önkéntes munkájukkal, önzetlen segítségükkel hozzájárultak az ünnepléshez.

A kármeliták 99 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy Keszthelyen is megtelepednek. A centenáriumhoz közeledve a plébánia már készül a jövő évi jubileumi megemlékezésekre, amelyek során a keszthelyi Kármel egy évszázados jelenlétéért adnak majd hálát.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír