Idén nyáron is 50 órás szentségimádásra hív a BALAKAT Balatonfűzfőn

Nézőpont – 2026. június 20., szombat | 12:00

Újra megtelik fiatalokkal és imádsággal a balatonfűzfői plébániatemplom június végén: „maratoni”, 50 órás szentségimádásra gyűlnek össze az egyetemisták Laposa Norbert plébános és segítőinek meghívására. Az alábbiakban Laposa Norbert balatonfűzfői plébános gondolatait olvashatják a BALAKAT, vagyis a Balatoni Katolikus Találkozó kapcsán.

Minden év júniusának utolsó hétvégéjén – az idén ez június 25–28-ra esik – megtörténik a csoda a balatonfűzfői Jézus Szíve plébániatemplomban, ahol Boldog Bódi Mária Magdolna 1941. október 26-án szüzességi magánfogadalmát tette: a templomban ezen a hétvégén fiatalok imádkoznak éjjel és nappal, 50 órán keresztül az Oltáriszentség előtt, és közös dicsőítéseken, kísérőprogramokon vesznek részt.

A hétvége talán legszebb epizódja, amikor vasárnap hajnalban – 3 órakor – körmenetben visszük le a Balaton partjára, egy stégre az Oltáriszentséget.

Ahogy énekelve megérkezünk, körülöttünk még sötét van; az út két oldalán mécsesek ragyognak, a stégen pedig kis oltár, virágok, még több mécses, padok, székek várnak bennünket. Az Urat imádva csodáljuk ott a napfelkeltét.

Vezérfonal: a hálaadás

Az idei szentségimádási hétvége mottója a 2025. szeptember 6-i boldoggá avatás után nem lehet más: „Magasztalja lelkem az Urat” – hálaadás Magdival”. Hálát adunk Magdi boldoggá avatásáért, elmélkedünk arról, mennyire fontos a keresztény ember életében a hálaadás. Sok megköszönni valónk van az Úrnak, és egymásnak is! Személy szerint én a fiataloknak a szolgálatuk, jelenlétük mellett azért is hálás vagyok, mert általuk én is formálódom…

Kérést megfogalmazni ugyanis nagyon jól tudunk, de a köszönet szava bizony könnyen elmarad. Ez vonatkozik az Istenhez és a többi emberhez fűződő kapcsolatunkra is.

(A kötelességünket nem az elismerésért tesszük, de legyünk őszinték, mindenkinek jól esik egy „köszönöm”.)

A szentségimádási hétvégén 100-130, főként egyetemista korú fiatal vesz részt, az országhatáron innen és túlról. Közülük 20-25-en önkéntes szolgálatot is vállalnak: ha kell, pakolnak, mosogatnak, de minden más olyan munkában is részt vesznek, ami nélkülözhetetlen a programok zökkenőmentes megvalósulásához.

Mindig elcsodálkozom, mennyi jóság, áldozatkészség van ezekben a fiatalokban!

Igazi közösség formálódott

Amikor legelső alkalommal érkezett ide hozzánk több mint száz vallásos fiatal, azonnal úgy éreztem: a hely, ahol szolgálok, „idegenné” vált számomra. A „vendégek” jöttek-mentek a templomkertben, én pedig szinte bezárkóztam a plébániára. Ez furcsának tűnhet egy paptól, főleg, ha ő a helyi plébános, a házigazda, tudom, de középiskolás koromban talán ha egy-két ifjúsági találkozón vettem részt, így kevés tapasztalatom volt a hasonló közösségi eseményekről.

A következő évben már tudatosan többet tartózkodtam a fiatalok között, és egyre többet beszélgettünk. Megtörtént az, amiért nagyon hálás vagyok nekik: nemcsak házigazdája, hanem résztvevője lettem a hétvégének. Most már talán elmondhatom: igazi közösségé váltunk.

Merész ötletek sora – az 50 órás szentségimádás felé vezető út

Isten rajtunk, embereken keresztül (is) munkálkodik, legyünk fiatalok vagy idősek.

Az Egyház olyan, mint egy család, jelen van benne minden korosztály. Ahogy egy gyermek felnő, a szülei egyre több feladattal bízzák meg, felkészítve ezzel, hogy majd felnőttként megállja a helyét az életben. Valahol ez történik egy plébániai közösségben is. A kérdés az, hogy van-e bátorságunk akár néhány fiatalra, egyetemistára bízni egy program megszervezését, és engedjük-e őket szolgálni, tevékenyen részt venni a közösségünkben.

A BALAKAT nem az én ötletem volt. Amikor megkezdtem a szolgálatomat Balatonfűzfőn, minden hónap első péntekére egyórás szentségimádást szerveztem – ez a mai napig így van. Ám egyszer megkérdezte tőlem egy helyi egyetemista lány: mit szólnék hozzá, ha éjszakai szentségimádást tartanánk? Amikor ez megtörtént, újabb kérdéssel állt elő: mi lenne, ha 50 órás szentségimádást tartanánk?

Ezt első alkalommal a helyi templomi közösségünknek hirdettük meg. Aztán jött az újabb ötlet: hirdessük meg egyetemistáknak! Azóta is hálás vagyok a Jóistennek, hogy nem mondtam minderre kapásból nemet, mondván, úgysem jönnek el…

Mert bizony jönnek, és ez a jövőre nézve is reményt ad.

Köszönet érte a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki jelen van közöttünk az Oltáriszentségben, akinek követésére példakép számunkra Bódi Magdi! Köszönjük, Urunk, hogy a fiatalokon keresztül is megmutatod szereteted nagyságát, irgalmas jóságodat!

Szerző: Laposa Norbert balatonfűzfői plébános

Forrás: Bízd Rá Magad Média

Fotó: BALAKAT

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria