Imalánccal támogatják a hívek a papokat Erdélyben

Külhoni – 2019. szeptember 21., szombat | 12:00

Egy éven keresztül legalább hárman imádkoznak minden papért és szerzetesért a Gyulafehérvári Főegyházmegyében. Az 1280 imára vállalkozó idén május 12-től, Jó Pásztor vasárnapjától 2020. május 4-ig, Jó Pásztor vasárnapjáig buzgó szívet és kitartó lelket kér imáiban a papok számára.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye a hivatások évében különösen figyelt a különböző hivatásokat gyakorlókra: februárban megszervezték a papi és szerzetesi hivatások ünnepét, szeptemberben egyházmegyei családos zarándoklatra hívták mindazokat, akik a házasság, a család élethivatását választották.

A főegyházmegye pasztorális bizottsága a hivatás évének megtervezésekor a tavaly októberben lezárult rendes általános püspöki szinódus buzdítását vette figyelembe. A szinódusi atyák egyik megállapítása szerint olyan vonzó példát kell felmutatni a fiataloknak a hivatás terén, amiben visszatükröződik a jézusi hívás nagyszerűsége. Ebből kiindulva gondoltak arra, hogy nemcsak a kibontakozni látszó hivatásokra fontos figyelni, hanem azokra is, akik a döntés előtt álló fiatalok számára a vonzó példát felmutathatják. A hivatásban élő papok, szerzetesek és szerzetesnők jelenléte termékenyíti meg a jövő hivatásának fáit. Fontos tehát őket erős imaháttérrel támogatni. Ezért arra hívták a főegyházmegye híveit, hogy vállaljanak felelősséget egy-egy papért és szerzetesért: lelkileg „fogadják örökbe” és kísérjék őt imádságaikkal. Ennek gyakorlata Kis Szent Terézhez vezethető vissza, aki rendszeresen imádkozott a papokért, különösen megszentelődésükért. Ebben a szellemben Európa-szerte léteznek közösségek, akik Teréz Misszió néven folyamatos imában kísérik a papokat.

Balla Imre segédlelkész, az imalánc ötletgazdája így foglalta össze meglátásait: „Bibliai párhuzamot használva hirdettük meg a felhívást: az amalekiták ellen harcoló izraelita népet és vezetőjét, Mózest állítottuk példaként a hívek elé: amikor az Ószövetség nagy szentje, Mózes kitárt kézzel imádkozott, hogy a választott nép az ellenség fölött győzzön, a karjai elfáradtak, az ellenség pedig kezdett felülkerekedni a népen, ekkor viszont a segítői megfogták és napszálltáig tartották Mózes karjait (vö. Kiv 17,8–13). Ilyen segítőket kerestünk, akik a lelkiatyák szolgálatát támogatják és a háttérben imáikkal tartják, ha lankadni kezdenének. Ez az igény abból a felismerésből fakad, hogy egy test vagyunk Krisztusban. Ha az egyik tag gyógyul, akkor az az egész szervezetnek jó. Egymásra vagyunk utalva: hívek, papok és szerzetesek. A cél a megszentelődésünk. A győzelemhez nem volt elég Mózes elszántsága, sem a nép harci kedve, hanem kellettek azok, akik tartották Mózes karjait. Együtt győzhettek, ahogy mi is csak együtt győzhetünk a hit szent harcában. Az imádság erejében igyekszünk az egyház életét erősíteni, hogy az ne csökevényesedjen puszta aktivizmussá, ami manapság nagy kísértés. A szolgálatban élő személyeknek is szükségük van hátsó támasztékokra, hiszen könnyen elszürkülhet és elhalványodhat a küldetéstudat a munkás mindennapokban, ahogy Szent Pál fogalmaz: »…míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak« (1Kor 9,27).”

Az imalánc megszervezésével Molnár Izabellát, a pasztorális iroda munkatársát bízták meg, aki így foglalta össze küldetését: „Különös örömet jelentett ez a feladat, mivel nem csupán egy programot szerveztünk, hanem fontos folyamatot indítottunk el. A hívek nagy száma készségesen vetette be legerősebb fegyverét, az imádságot az egyház szolgáinak szolgálatában. A plébánosok és a sajtó segítségével meghirdetett kezdeményezésre egyházmegyénk 57 plébániájáról összesen 1280 imára vállalkozó személy jelentkezett (köztük 27 román ajkú). Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az imaláncban nem a személyes kötődés a fontos, hanem az imádságos elköteleződés. A papok és szerzetesek is csak annyit tudnak majd, hogy valaki imádkozik értük, de az imádkozó személy nevét nem közöljük velük. A diszkréció teljes megőrzése a pasztorális iroda feladata. Bár a gyakorlat már létezett szórványosan az egyes egyházközségekben, de ezúttal kiterjesztettük az egyházmegye egészére. Az imahálóba bekapcsolódó személyeket postai úton értesítettük: elküldtük nekik a véletlenszerűen kiválasztott pap, szerzetes keresztnevét, akiért naponta elmond az imádkozó egy Miatyánkot és egy rövid fohászt.”

Ezt imádkozzák: „Úr Jézus, add meg N. szolgádnak a hit erejét, a remény bátorságát és a szeretet tüzét. Adj szívébe türelmet a kicsinyekkel, együttérzést a betegekkel, alázatosságot a szegényekkel és erős lelket országod ellenségeivel szemben. Adj neki buzgó szívet és kitartó lelket, hogy szeretetben egész életét neked, Urunknak Istenünknek szentelje. Áldd meg munkáját bőséges gyümölccsel, és egykor add meg neki az örök élet koronáját. Ámen.”

Az imában való elköteleződés egy évre szól, 2019. május 12-től, Jó Pásztor vasárnapjától 2020. május 4-ig, Jó Pásztor vasárnapjáig. Az imaszolgálat folytatható, évről évre újra elköteleződve. A kezdeményezés nem zárult le, folyamatosan fogadják a jelentkezőket, akik vállalnak ilyen szolgálatot.

Időközben minden érintett pap és szerzetes kapott értesítést, amelyben tudatták velük, hogy mindannyiukért három személy imádkozik egy éven keresztül. A tőlük kapott visszajelzések mind arról tanúskodnak, hogy óriási erőt jelent az a tudat, hogy ilyen imaháttérrel vannak felvértezve. Ennek a lelki gyümölcseit lassan kezdjük megtapasztalni.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Unsplash.com

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria