Isten szereti az embert – Berta Tibor és Jákob János tábori püspökök karácsonyi gondolatai

Ha lett is volna Jézus születése idején katonai felderítés,

a betlehemi esemény akkor is észrevétlen maradt volna. Szaknyelven szólva: még a radarok sem észlelték volna.

És mégis, a kirekesztettek, az egyszerű pásztorok tudtak róla, a napkeleti bölcsek is jelen voltak, és hírét vitték a csodának. Sajátságos közelsége van Jézus születésének.

Az emberiség egy része mára eljutott oda, hogy azt hiszi, bármit megtehet, beleavatkozhat a természet rendjébe, az emberi életbe. Azt hiszi, hogy minden megvásárolható. Közben régóta kísér bennünket egyfajta rendezetlenség, csüggedés és reménytelenség. A karácsony üzenete az, hogy az Isten annyira szeret bennünket, hogy elküldi hozzánk a Fiát. Azt a Fiút, aki valójában már a teremtés óta velünk van. Ebből az isteni megnyilvánulásból kellene megszülessen az, hogy mi, emberek szeretjük egymást, és ebből a szeretetből táplálkozva megajándékozzuk egymást. Erre utal a karácsonyi ajándékozás. Ha az ajándékra magára figyelünk, akkor tévúton járunk.

A szeretet figyelmes. Betlehemben Isten csak az emberre figyel.

Ha ebből a figyelmes szeretetből fakad az ajándékozás gesztusa, akkor tudjuk igazán megélni a karácsonyt – fogalmazott az ünneppel kapcsolatban Berta Tibor.

Jákob János dandártábornok az idő jelentőségére hívta fel a figyelmet. Gyermekként a jelenben élünk, és előttünk a jövő. Ahogy pedig idősödünk, úgy gazdagodik egyre a múlt. A koronavírus-járvány azonban felborította az időérzékünket. Ám ebbe a bizonytalanságba is megérkezik a karácsony.

Az Idő Ura átlép mindenen, hogy mi belekapaszkodhassunk az örömhírbe, hogy a Megváltó a földre született.

Forrás: Katolikus Tábori Püspökség

Magyar Kurír
(he)