Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját és az Apostolok templomát

A régészek úgy gondolják, hogy rábukkantak az Apostolok templomára, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostola, Péter és András háza fölé épült az egykori halászfalu Betszaidában, a Kinneret-tó északi partvidékénél.

Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, az eddig feltételezettnél jóval nagyobb lehetett Betszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették.

Noha még csak a déli részei kerültek elő, de már egyértelműen megállapítható, hogy a jellegzetes bizánci kori mozaikpadlóval és fallal díszített templom igen jelentős volt. Tájolása alapján bizonyosan keresztény templomra bukkantak, ugyanis keletre néz, miközben a zsinagógákat Észak-Izraelben észak-déli tengelyre építették, hogy dél, vagyis Jeruzsálem felé fordulva imádkozhassanak.

Az ásatásokat vezető egyik régész, Steven Notley szerint csakis az Apostolok templomát találhatták meg, mert 725-ben egy Willibald nevű bajor püspök szentföldi útján leírta, hogy Kafarnaumból (Kapernaum) Kursiba gyalogolt, és útközben látta Szent Péter és testvére, András templomát. Kafarnaum és Kursi bizánci korból származó templomainak ismerjük a pontos helyét, a most fellelt épület pedig a kettő közötti útvonalon található, és a két település útvonalán nem találtak több templomot.

A leletek pontos datálását még nem végezték el, de a mintegy száz ott talált érme alapján az ötödik században építhették és a hetedik-nyolcadik században hagyhatták sorsára. Az épületet mindeddig csak elméleti úton azonosították, de a régész szerint könnyen elképzelhető, hogy az ásatások folytatása közben találnak bizonyító erejű feliratot is, amely az ebben a korban szokásos módon megnevezi, hogy kinek az emlékére emelték.

A templomtól mintegy száz méterre egy római kori házra leltek, benne zsidók használta kőedényekkel és olajmécsesekkel, korabeli pénzérmékkel és halászati eszközökkel.

Az ásatások vezetői szerint az egykori zsidó halászfalura Heródes Fülöp zsidó fejedelem, Nagy Heródes fia egy római poliszt építtetett az első században, amit Juliasnak nevezett el. Ezt az elméletet Rami Arav, a Hebrew Union College professzora azonban vitatja, ugyanis szerinte nem Juliast, hanem a Josephus Flavius leírta római legionárius tábort találták meg, amit a zsidó felkelés leverésekor hoztak létre ezen a területen.

Az írásos és a régészeti emlékek alapján úgy tűnik, hogy az első századi település egyelőre ismeretlen okokból a harmadik században eltűnt, majd az ötödik században, a bizánci korban újjászületett a nagyszabású templomépítkezéssel.

Forrás: MTI

Fotó: Wikimedia Commons; Doxologia.ro

Magyar Kurír