Jakubinyi György üzenete a csíksomlyói pápalátogatásról: „Figyeljenek arra, amit a Szentatya mond”

2019. február 7., csütörtök | 16:43

Ferenc pápa romániai apostoli útján június 1-jén szabadtéri szentmisét mutat be a csíksomlyói kegyhelyen. A pápalátogatásról Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérdezte a Krónika erdélyi magyar napilap.

– Történelmi pillanatnak leszünk hamarosan szemtanúi, az erdélyi katolikusok régi álma válik valóra azzal, hogy május 31. és június 2. közötti romániai látogatása keretében Ferenc pápa Csíksomlyót is felkeresi. Felidézné nekünk, hogy mennyi erőfeszítés, küzdelem áll ennek megvalósulása mögött? Mikor kezdődött a folyamat, és hogyan sikerült elérni, hogy erdélyi magyar híveit is meglátogassa a Szentatya?

– Az első újkori pápa, aki megkezdte világ körüli lelkipásztori látogatásait, Szent VI. Pál volt (1963–1978). Az Úr Jézus az utolsó vacsorán megjövendölte Szent Péter hármas tagadását, de ezt is hozzátette: „Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet.” Szent Péter utóda, Róma püspöke, a mindenkori pápa ennek a meghagyásnak tesz eleget, amikor lelkipásztori látogatásai során elmegy híveihez, hogy megerősítse őket hitükben. Ez a célja és értelme romániai, erdélyi látogatásának is.

A kommunista uralom idején elképzelhetetlen volt, hogy pápa látogasson hozzánk. Minden megváltozott az első kommunista országból származó állampolgár, a lengyel krakkói bíboros érsek, Karol Wojtyła pápává választásakor (Szent II. János Pál pápa, 1978–2005). Megválasztása után nyolc hónappal, 1979. június 8–10. között már meglátogatta lengyel hazáját, és a Varsói Szerződés kommunista államai szándékosan lehetővé tették, hogy a tagállamok katolikus püspökei elmenjenek Lengyelországba a pápalátogatásra.

Mivel akkor Romániában csak két katolikus püspöknek volt működési engedélye, és Isten Szolgája Márton Áron már ágyban fekvő beteg volt, segédpüspöke, Jakab Antal – 14 évi börtön után – még elmehetett a pápalátogatásra. A jó Isten kegyelméből és Jakab püspök jóvoltából elkísérhettem ezen az úton. Ez volt tulajdonképpen első találkozásom Szent II. János Pál pápával. A többi volt kommunista állam meglátogatása a vasfüggöny leomlása utánra maradt, köztük Magyarországé is 1991-ben és 1996-ban. Az ortodox többségű országok még idegenkedtek attól, hogy a Szentatyát vendégül lássák. Így történt, hogy a görög és szláv ortodox többségű országok közül egyedül Románia volt nem görög és nem szláv, hanem újlatin nyelvében és római nevében, de ortodox vallásával Kelethez tartozott. Tehát hidat képezhetett Kelet és Nyugat között.

Románia lett tehát az első ortodox többségű ország, amelyik meghívta a pápát. Ugyanakkor időben és térben korlátozták: 1999. május 7–9. közötti látogatása idején II. János Pál pápa nem hagyhatta el Bukarestet, és két és fél napot tartózkodhatott itt.

A nunciatúrai ebéden ott voltunk mind a romániai görögkatolikus, mind a római katolikus püspökök. A Szentatya arra kért bennünket, vele együtt szenvedjünk, hogy nem jöhet át Erdélybe meglátogatni híveit, hiszen a katolikusok többsége ott él. De elfogadta ezt a megszorítást a magasabb, ökumenikus párbeszéd érdekében. Ígérte, hogyha még egyszer jön, akkor mindenképpen átjön hozzánk. Ígéretét csak második utóda, Ferenc szentatya tudja teljesíteni húsz év múltán, 2019-ben!

– Bizonyára emlékszik még a Ferenc pápával való első találkozására. Megosztaná olvasóinkkal, hogy milyen élmény volt?

– Ferenc pápa idején kétszer voltam Rómában: XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatásán és az örmény genocídium emlékmiséjén 2015 fehérvasárnapján, amikor örmény apostoli kormányzóként én is koncelebrálhattam a szentmisén a Szentatyával és az örmény katolikus püspökökkel. Személyes találkozásra azonban nem volt alkalom. Ferenc pápával tulajdonképpen csak 2018. november 8-án, az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint ötévenként esedékes püspöki kari római látogatás – a neve „ad limina”, vagyis zarándoklat Szent Péter és Szent Pál apostolok római sírjának „küszöbéhez” – idején volt alkalmam személyesen találkozni.

A püspökök létszámának megnövekedése miatt nincs már ideje a Szentatyának, hogy minden megyéspüspököt negyedórás négyszemközti beszélgetésre fogadjon. Ezért november 8-án reggel koncelebráltunk vele a Szent Márta-ház kápolnájában, majd a magánkönyvtárában fogadta a romániai katolikus püspöki kart testületileg másfél órás megbeszélésre. Ez volt tulajdonképpen az első és eddig egyetlen személyes találkozásom Ferenc pápával.

– Már említette, hogy több ízben is volt alkalma találkozni Szent II. János Pállal. Tulajdonképpen hány pápával találkozott az évek során? Milyen élmények fűzik ezekhez az alkalmakhoz?

– Mivel Márton püspök úr (Márton Áron –  a szerk.) kiküldött Rómába tanulni, hogy Szentírás-tanár lehessek a gyulafehérvári közös hittudományi főiskolán, 1970 és 1974 között részt vettem több szerdai pápai kihallgatáson, szentté avatáson, de a Szentatyát csak távolból láthattam. Viszont 1971. május 17-én Boros Béla, a vértanú titkos temesvári püspök háromnegyed órás négyszemközti megbeszélés után négyünket, akik ott tanultunk, bemutatott Szent VI. Pál pápának, aki Jacques Loew lelkigyakorlatos könyvével ajándékozott meg bennünket, és fénykép is készült a találkozóról. Ugyanabban az évben Márton Áron püspök kint volt Rómában, és a négyszemközti beszélgetés után ő is bevitt minket a Szentatyához.

Megható volt látni a két szent püspököt: Szent VI. Pál nem engedte meg Márton püspöknek, hogy letérdeljen előtte, átölelte őt, és azt mondta nekünk: „Hallgassatok rá, mert szent püspökötök van.” Az alázatos Márton Áron belepirult a pápai dicséretbe.

Mivel rögtön a változások után, már 1990 márciusában segédpüspök lettem, azóta minden évben jártam Rómában, olykor többször is, Szent II. János Pál temetéséig. Arra is elmentem, hiszen három kinevezést kaptam tőle: 1990. március 14-én gyulafehérvári segédpüspök és Aquae Regiae címzetes püspöke, 1991. június 13-án a romániai katolikus örmények „ad nutum Sancta Sedis” (ideiglenes) apostoli kormányzója kinevezést, valamint 1994. április 8-án a gyulafehérvári érseki kinevezést. 1991-ben, 1996-ban, 2003-ban és 2010-ben voltunk ad limina látogatáson, és ekkor még negyedórát beszélgethettünk négyszemközt.

Később ez kiesett, mert a korhatár miatt (75 év) megkétszereződött a püspökök száma, és a pápa fizikailag nem tudja őket negyedóra négyszemközti beszélgetésre fogadni. 1990 óta háromszor vettem részt konferenciákat képviselve püspöki szinóduson: 1990-ben, 1999-ben és 2008-ban. Ilyenkor több alkalom is volt a Szentatyával találkozni, de csak egy gyűrűcsók erejéig. Beszélgetésre ilyenkor nincs alkalom. Készülnek és imádkoznak.

A Romániai Püspöki Konferencia tagjai legutóbb novemberben találkoztak Ferenc pápával a Vatikánban

– Hogyan készül a Ferenc pápával való júniusi találkozásra? Lesz-e alkalom személyes találkozóra?

– A Szentatya romániai, erdélyi látogatására már a tavaly óta készülünk. Viszont a Szentatya biztonsága érdekében nem volt szabad beszélni erről addig, amíg a Szentszék idén január 11-én hivatalosan be nem jelentette, hogy Ferenc pápa 2019. május 31. és június 2. között jön az országba, és négy várost látogat meg: Bukarestet, Jászvásárt, a csíksomlyói Szűzanya-szentélyt és Balázsfalvát.

Az előkészületek természetesen tovább folynak, de részletekről nem beszélhetünk, szintén a biztonság kedvéért. Csak annyit mondhatunk, amennyit a szentszéki közlemény. Ilyen esetben nincs alkalom személyesen találkozni a Szentatyával, csak közösségben.

– Számíthatnak az erdélyi katolikus hívek arra, hogy szóba kerül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése? Ön szerint a jelenlegi helyzetben segíteni tudna a Szentatya közbenjárása?

– Mivel ez a kérdés is az előbb említett tilalom alá esik, csak annyit mondhatok, hogy mi már tavaly bejelentettük: jó volna, ha a román állam minden függőben levő egyházi kérdést megoldana a pápalátogatásra, köztük a vagyon-visszaszolgáltatást, az iskolák ügyét. A nuncius úr figyelmeztetett, hogy a pápa látogatásához ilyen feltételt nem lehet szabni – tudniillik, hogy csak akkor jöjjön, amikor minden rendben van –, mert a Szentatya éppen azért jön, hogy segítsen a kérdések megoldásában.

– Milyen várakozásokkal tekint a csíksomlyói pápalátogatásra? 

– Mindazt, amit a Szentatya látogatásától várunk, körlevélben már közöltem. Itt nem ismétlem meg, csak a lényeget. Kérjük, erősítsen meg minket hitünkben és a Szentatya iránti hűségben a csíksomlyói kőkereszt feliratos fohásza szerint: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben.”

– Mennyi hívet várnak Csíksomlyóra június elsején, amikor a Szentatya szabadtéri misét tart?

– Még korai arról beszélni, hogy hányan jönnek, mert a jelentkezés még folyamatban van. Úgy lesz, mint a pünkösdi búcsún: hívő emberek azt mondják, hogy félmillió zarándok volt, míg az ateisták, kétkedők szerint esetleg százezer.

– Mit üzen a csíksomlyói nyeregbe elzarándokló híveknek?

– Azt üzenem, hogy figyeljenek majd arra, amit a Szentatya nekünk mond.

– Készül-e személyes jellegű ajándékkal a Szentatyának?

– Igen, készülünk ajándékkal a Szentatyának. Mindig is szokásban volt, hogy a Szentatyának a felajánlási körmenetben ajándékokat adnak át, és természetesen a főegyházmegye papjai és hívei nevében is sor kerül majd erre. Mindezt még a szervezőbizottság tárgyalja.

– Mikor tudhat meg több részletet a nagyközönség az apostoli útról?

– Bővebbet csak akkor lehet megtudni és közölni, amikor a Szentszék előreláthatólag másfél hónappal a látogatás előtt – tehát április közepén, még húsvét előtt – közölni fogja a részleteket. Vagyis azt, hogy melyik nap hova megy a Szentatya, hol mutat be szentmiseáldozatot. Addig is készüljünk, és imádkozzuk a pápalátogatásra javasolt közösségi imát.

Forrás és fotó: Krónika.ro

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
akikert-harang-nem-szolt-tiz-eve-segiti-magzatvesztoket-kovacs-ferenc-es-treer-maria
Akikért a harang nem szólt – Tíz éve segíti a magzatvesztőket Kovács Ferenc és Treer Mária

Tabukat döntöget Kovács Ferenc diakónus és felesége, Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó: abortuszon átesettek, valamint gyermeküket vetélés, halvaszületés miatt elvesztők számára szerveznek lelkigyakorlatokat 2009 óta. A tíz év alatt közel négyszáz szülő oszthatta meg velük fájdalmát, „amiről nem illik beszélni”.

2019. április 23., kedd
husvetvasarnapi-szentmisek-puspoki-szekhelyeken
Húsvétvasárnapi szentmisék a püspöki székhelyeken

Országszerte szentmiséken ünnepeltük április 21-én, húsvétvasárnap Urunk, Jézus Krisztus feltámadását. A püspöki székhelyek ünnepi szertartásairól adunk körképet.

2019. április 23., kedd