Jézus szeretne belépni a mi életünkbe is – Virágvasárnap ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Virágvasárnap a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök. A liturgia a hagyományoknak megfelelően evangéliumi szakasszal kezdődött, amely Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulását mutatja be. Ezt követően barkaszentelést végzett a főpásztor, a megáldott ágakból a hívek hazavihettek magukkal egyet-egyet.

A Máté-passiót Dobos Mihály egyházzenész, a Szent Anna-székesegyház kántora által vezetett férfikórus adta elő.

Homíliájában Palánki Ferenc arra irányította a figyelmet, hogy Krisztus megváltó művének középpontjában a szeretet áll. „Jézus Krisztus nem a szenvedésével váltott meg bennünket, hanem a szeretetével” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez a szeretet áldozatban teljesedik ki.

A főpásztor rámutatott: Jézus szabadon vállalta a keresztet, és nem szállt le róla, noha megtehette volna. Azért maradt hűséges mindhalálig, hogy az ember is közösséget vállalhasson vele saját szenvedéseiben. Krisztus engedelmessége és kitartása így válik minden hívő számára példává.

Beszédében kitért arra is, hogy az emberi élet folyamatos döntések sorozata: Krisztus mellett állunk-e ki, vagy elfordulunk tőle. Péter és Júdás példáján keresztül mutatta be a remény és a reményvesztettség közötti különbséget, hangsúlyozva, hogy Isten irgalma mindig nyitva áll a bűnbánó ember előtt.

Palánki Ferenc megyéspüspök bátorította a híveket, hogy ne veszítsék szem elől: Isten soha nem fordul el az embertől. Jézus ismeri gyengeségeinket, mégis újra és újra felemel, hogy folytathassuk utunkat. A nagyböjti időszak arra hív, hogy a kereszt fényében vizsgáljuk meg életünket, és őszintén tegyük fel a kérdést: mit tett értünk Krisztus, és mit teszünk mi érte?

A homília végén a főpásztor arra hívta a közösséget, hogy a nagyhetet Krisztus szeretetével átitatva éljék meg.

Amikor az ember hordozza saját keresztjét, valójában „járni tanul Isten oldalán”

– idézte Zelk Zoltán gondolatát. Ez az út vezet el a feltámadás öröméhez, az újrakezdés lehetőségéhez és végső soron az örök élet teljességéhez.

A teljes beszámoló elolvasható és a szentbeszéd is meghallgatható IDE kattintva.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

A virágvasárnapi szentmise előtt Ternyák Csaba egri érsek hagyományosan megszentelte a barkaágakat a bazilika kapuja előtt.

A főpásztor az ünnepi szentmisén úgy fogalmazott: a passió drámai történetének évenkénti meghallgatása újra és újra alkalmat ad, hogy átéljük és elgondolkodjunk Jézus szenvedéséről. Megindító és lelkünk mélyig felzaklató ez a történet.

Rámutatott: a fizikai fájdalmak mellett Jézus Krisztusnak meg kellett tapasztalnia a lelki szenvedést és a teljes elhagyatottságot. A nép szembefordulásánál is sokkal jobban fájt neki a tizenkét apostol magatartása, Júdás árulása, Péter háromszori tagadása.

Az árulás volt a legnagyobb szenvedés a keresztúton, amely mind a mai napig folytatódik az Egyház történelmében, ma is sokan elhagyják hitüket.

A legnagyobb csalódás, amikor az okoz fájdalmat, akiben a legjobban bízunk, ez az árulás a fizikai szenvedésnél is fájdalmasabb. Jézus ezt is megtapasztalta, ezért mi csalódásunkban is fordulhatunk hozzá bátorításért.

A szentbeszédet követően négy beavató szentségre készülő hívő megerősítette a főpásztor és a hívő közösség előtt szándékát a szentség felvételére.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

„Jézus szenvedéstörténete nem csupán egy elbeszélés, nem panasz, nem kiáltás egy ártatlan szenvedő miatt, hanem hitvallás” – mondta Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök a felújított esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban virágvasárnap, március 29-én bemutatott ünnepi szentmise homíliájában.

Martos Levente Balázs rámutatott: amikor az ősegyház elbeszéli Jézus fájdalmas kereszthalálát, valójában hitet vall arról, hogy Krisztus beteljesítette a Szentírásban kinyilvánított isteni akaratot.

Isten nem azt akarta, hogy Fia szenvedjen, de ki akarta nyilvánítani végsőkig tartó szeretetét még a bűnösök iránt is.

A püspök szerint az ősegyház először is azt adja tudtunkra, hogy Jézus szenvedéstörténetének volt értelme. Ez pedig nem más, mint a megváltás ténye, a szabadulásé, amelyet csak Isten adhatott meg.

Szent Máté evangélista ennek a hitvallásnak egy további, személyes árnyalatot is ad. Ez pedig a felelősség kérdésével kapcsolatos – jelentette ki Martos Levente Balázs, és hozzátette: Csak Máté evangélista meséli el nekünk Pilátus kézmosását, Júdás vallomását, miszerint elárulta az ártatlan vért; továbbá, hogy a nép, amely hallja és látja Pilátus igyekezetét, hogy talán még fölmentse Jézust, azt mondja: vére rajtunk és utódainkon.

Ez a vér a megszentelő áldozat vére, és ez nem csupán felelősséget ró azokra, akikre ráhullik, hanem megszenteli és tisztára mossa őket. Megtisztít a Bárány vére

– fogalmazott a püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Urunk szenvedésének vasárnapján, virágvasárnap barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi főpásztori szentmise a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

„Most, hogy megünnepeljük Jézus bevonulását Jeruzsálembe, mi magunk is próbáljuk átgondolni Jézushoz, az ő szenvedéséhez, az ő feltámadásához való viszonyunkat. Milyen lehetett a tömeg viszonyulása Jézushoz?” – hívta közös elmélkedésre az egybegyűlt híveket Veres András győri megyéspüspök. „Visszafogott, de lélekben felemelő bevonulás volt ez. A bevonulás értelmét a tanítványok is csak Jézus megdicsőülése után értették meg, hogy mindezt már a próféták megírták a jövendő Messiásról. Mi vajon végigkísérjük-e Jézust virágvasárnaptól a szent három napon át húsvétvasárnapig?”

– tette hozzá.

A megyéspüspök elmondta, elődeink nagyon helyesen cselekedtek, amikor a barkaágakat odatűzték az otthonuk központi helyén egy szentkép vagy szobor mellé, hogy az év folyamán többször is emlékeztesse őket a virágvasárnapra. A virágvasárnapra, amikor Jézus mellé szegődtek, és elhatározták, hogy szeretnének egyre jobban hozzá tartozni.

Emlékeztessen bennünket is ez a megszentelt ág erre a napra. Adjon bátorítást mindnyájunknak a szeretetteljes párbeszédre, igyekezzünk év közben is problémáinkat, esetleges viszályainkat a krisztusi irgalmasság, a krisztusi szeretet jegyében elrendezni.

Indítson és lelkesítsen minket Krisztus egyre buzgóbb követésére, hogy ne azok közé tartozzunk, akik virágvasárnap után elhagyják Jézust, hanem azok közé, akik követték őt a végsőkig. Adja meg Isten mindnyájunknak a végső állhatatosság ajándékát – kívánta a nagyhetet megnyitó prédikációjában a főpásztor.

A székesegyházi kórus Ruppert István kántor-karnagy vezetésével énekelte Jézus kínszenvedésének történetét.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök mutatott be szentmisét március 29-én, virágvasárnap a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A szentmise előtt – a kedvezőtlen időjárási körülményekre való tekintettel – idén nem a város különböző pontjain, hanem a templomtérben elevenítették meg Jézus életének egy-egy pillanatát a Csiky Gergely Színház színművészei.

Az evangéliumok alapján többek között a gazdag ifjúval, a szegény Lázárral vagy a jerikói vak koldussal való találkozást, illetve az igazi szőlőtőről, a szőlőművesről és az Isten országáról szóló példabeszédet.

A körmenet után Varga László megyéspüspök bemutatta a szentmisét, melyben elhangzott Krisztus szenvedéstörténete, a passió. Ezt követően a főpásztor nem mondott szentbeszédet, hanem csendet tartott, melyben a jelenlévők átelmélkedhették a hallottakat.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

*

Miskolci Egyházmegye

Virágvasárnap a miskolci székesegyházban végzett Szent Liturgiát Orosz Atanáz megyéspüspök. A liturgián mondott homília központi gondolatának a Szent Pál apostol Filippiekhez írott intelmeinek kulcsmondatát választotta: „Az Úr közel van.” (Fil 4,5)

„Az Úr közelsége nyilvánvaló az életünkben. S mégis olykor úgy viselkedünk, mintha messze lenne” – fogalmazott a főpásztor, majd a bűnbánat szentségének fontosságára hívta fel a figyelmet, amely a nagyböjtben különösen is előtérbe kerül.

„Közel van az Úr azokhoz, kik töredelmes szívűek, és az alázatos lelkűeket megmenti” (Zsolt 33,19) – olvassuk a Zsoltárok könyvében. A jóságos Isten mindenkihez közel van: csak mi vagyunk azok, akik bűneinkkel eltávolodunk tőle.

„Hitünkkel »hisszük és valljuk, hogy jelen van Krisztus, az élő Istennek Fia”. Nemcsak Jeruzsálembe vonult be kétezer éve, hanem ma itt is bevonult közénk, s királynak bizonyul” – hogy ennek szimbolikáját a Szent Liturgia egyes mozzanataiban, mint például a nagybemenet vagy az eucharisztia vétele, valamint annak énekeiben is megtapasztalhatjuk, arra mutatott rá a prédikációban Orosz Atanáz.

A homília zárógondolataiban a püspök így fogalmazott: „Jézus annyit vár el és kér tőlünk, hogy maradjunk meg az ő szeretetében. Jézus, az Isten Fia, teljesen belehelyezkedett a mi állapotunkba, s létünk végső értelmét megvilágította: hogy mások szolgálatában, mások rendelkezésére álljunk. S közben ő már nem szolgáknak, hanem barátainak nevezi az így hozzá fordulókat.

Nagyhetünk végcélja is ez a szeretetkapcsolat, ez a tiszta barátság, amelyre nem formálhatunk előjogot, mert ez tiszta ajándék.

A Jeruzsálembe érkező Úr megígérte: „Aki szeret engem és megtartja parancsaimat, Atyám is szeretni fogja, s hozzá megyünk és lakást veszünk benne (Jn 14,23) ”. Így kezdjük el a szent nagyhetet!”

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Szöveg: Varga-Juhász Bernadett

*

Pécsi Egyházmegye

Az ünnep alkalmából Felföldi László megyéspüspök március 29-én barkaszenteléssel egybekötött szentmisét celebrált a pécs-málomi Szent József-templomban.

Pécs déli részén található a Málom nevű városrész, amely 1954-ig önálló község volt. Nevét a szomszédos völgyben korábban működő vízimalmokról kapta. Árpád-kori műemlék templomának szentélye és hajója a XIII. században épült, eredeti freskóinak egy része máig fennmaradt, szakemberek restaurálták. Falait különleges hangulatú műemléktemető övezi.

Az ünnep alkalmából zsúfolásig megtelt templomban a közösség tagjainak tolmácsolásában elhangzott a passió, az idei egyházi évben Máté evangélista elbeszélése alapján.

Ehhez kapcsolódva Felföldi László püspök szentbeszédében három meghatározó, személyes üzenetet emelt ki a hívek számára.

Hangsúlyozta, Jézus jeruzsálemi bevonulása Isten velünk és értünk vállalt sorsközösségének beteljesedése. Ez a krisztusi példa mindnyájunkat arra kötelez, hogy tanítványként támogató szeretettel forduljunk embertársaink felé. Rámutatott, hogy

a lelki nagykorúság igazi mutatója az, amikor a gyermeki „ki szeret engem?” kérdés helyett már azt keressük: „kit tudok én szeretni?”.

A passióhoz kapcsolódó keresztút kapcsán a főpásztor kiemelte, a keresztút nem csupán imádság, hanem annak lehetősége, hogy megvizsgáljuk saját szenvedés- és szeretettörténetünket. Életünk keresztjének hordozása során pedig a legfőbb feladatunk az emberi méltóság megőrzése és a nehézségek életté formálása.

Zárásként a püspök a béke megteremtésére buzdította a híveket, Istennek és a környezetükben élőkkel, kérve őket, hogy a feltámadás üzenetét hordozva családjaikban és közösségeikben egyaránt váljanak a keresztény értékek őrzőivé.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Virágvasárnapi szentmisét celebrált március 29-én a Magyarok Nagyasszonya-székesegyházban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. A szentmisét megelőzően, a templom előtt történt a barkaszentelés, majd a püspök vezette bevonulással emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására.

A püspöki beszéd középpontjában a nagyhét jelentősége állt. Kiss-Rigó László hangsúlyozta: ez a keresztény év legszentebb időszaka, amely az utolsó vacsorától Jézus halálán át a feltámadásig vezet.

A beszéd egyik legerősebb része a tömeg viselkedéséről szólt. A püspök arra emlékeztetett:

ugyanaz az embercsoport, amely virágvasárnap ünnepelte Jézust, néhány nappal később már a keresztre feszítését követelte.

Ez a jelenség ma is ismerős lehet. A hangsúly azon volt, hogy az emberek ne sodródjanak a tömeggel, és ne külső hatások – például influenszerek vagy aktuális trendek – alapján hozzanak döntéseket.

A püspök üzenete egyértelmű volt: a hit nem divat kérdése, hanem tudatos, átgondolt döntés. Olyan választás, amelynek a mindennapokban is meg kell mutatkoznia.

Forrás és fotó: Délmagyar/Szeged-Csanádi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Az idei szélsőséges időjárás miatt a barkaszenteléssel és a körmenettel kezdődő szentmisét a Szent István király-székesegyházban tartották virágvasárnap. Az ünnepi liturgiát Spányi Antal megyéspüspök mutatta be Szakács Péter püspöki titkárral és Dózsa István plébánossal együtt.

A nagyhét ünnepélyes megnyitásán Spányi Antal püspök arra hívta fel a figyelmet, a keresztútra emlékezve ne csak Jézus szenvedését szemléljük, ne csak azt lássuk, mennyire szenvedett az ostorozástól, a megaláztatástól, a bántalmazásokól, hanem próbáljuk megsejteni azt a szeretetet, amely Krisztus lelkében és szívében volt. Amely arra késztette őt, hogy vállalja értünk a kereszt gyötrelmét és a halált is. A saját akaratából ment be elítélésének helyszínére Jeruzsálembe, ahol a tömeg lelkesen fogadta, mert nem gondoltak bele, hogy mi történik majd a bevonulás örömének eufóriája után.

„Sokszor találkozhatunk az Úrral, csöndben, imádságban, meghitt szeretetben, amikor jelenlétét megsejtjük a természetben, a világban, a másik emberben. Legyen nyitott a szívünk és lelkünk arra, hogy azt az Istent lássuk meg, aki végtelen szeretettel fordul felénk, aki végtelen szeretettel akar bennünket minden bűntől megmenteni.”

A főpásztor azzal zárta gondolatait: a keresztény ember feladata, hogy elhagyja bűneit, megtisztult szívvel és lélekkel éljen. Ehhez Krisztus szeretetéből kap erőt. „Ha engedjük, hogy szeretete a szívünkbe áradjon, akkor mi is tudjuk szeretni Őt. A nagyhéten sokszor gondoljunk erre, és ne csak az ünnep külsőségeinek előkészületeire figyeljünk, hanem a szerető Krisztussal akarjunk találkozni.

Ez a szent időszak nagy lehetősége életünknek, hogy viszonozzuk szeretetét, szemléljük a fájdalmas, de egyszerre dicsőséges eseményeket, amelyben megtapasztaljuk Isten jóságának gyógyító és felemelő erejét.

Az Úr kegyelme segítsen bennünket, hogy ez a hét az ő szeretetében és az ő szeretetének elfogadásával teljen.”

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Kornél, Kovács Marcell

*

Szombathelyi Egyházmegye

Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztek a szombathelyi székesegyházban, melyet Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatott be.

A bevezető gondolatok után pálmaágakkal, barkával a kezében az oltárhoz vonult a megyéspüspök és az asszisztencia, ahol a főpásztor közreműködésével hangzott el a János-passió. Közreműködött a VOX ökumenikus vegyeskar.

Székely János szentbeszédében felelevenítette, hogy Jézus alázatosan, szamárháton vonult be Jeruzsálembe. A béke királyaként jött, de végtelen fönséggel érkezett, Messiás királyként.

Jézus szeretne belépni a mi életünkbe is: a szívünk trónját kéri.

Azt szeretné, ha az ő gondolatai, érzései, szeretete, igazsága töltené be az egész életünket.

Szeretne belépni a családjainkba. Szeretne belépni az iskolákba, szeretné betölteni a gyermekek, tanárok szívét. Szeretne belépni az emberiség történelmébe. Olyan világot szeretne, amit az emberiség megőriz, nem tesz tönkre.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Kiemelt fotó: Ábrahám Kitti/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír