Kápolnával gyarapodott a debreceni Szent Matróna görögkatolikus ápoló-gondozó otthon

Az ünnepi eseményen jelen volt a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat több intézményének intézményvezetője és lelkivezetője. Az ellátottak egy része a helyszínen imádkozott együtt a főpásztorral, többen pedig az épület hangszóróin át hallgatták a szertartást.

Az épület falai között 1966. április 1-jén vette kezdetét a szociális feladatellátás, Vakok Állami Intézeteként. Akkor még nagyrészt fiatal látássérült embereknek biztosított otthont, munkát és tanulási lehetőséget. Az azóta eltelt évtizedekben az intézmény állami és önkormányzati irányítással is működött, mígnem 2022. március 1-jétől a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásába került a szociális feladatellátás.

A debreceni Nagyerdő kiemelt zöldövezeti területén található egyházi intézményt Szent Matróna oltalmába ajánlották.

Szeptember 10-én, a kápolna megáldásának szertartásán, amelyen Szakállas Csaba püspöki diakónus és a Görögkatolikus Papnevelő Intézet papnövendékei szolgáltak, a jelenlévők együtt imádkoztak az ápoló-gondozó otthon ellátottjaiért és munkatársaiért.

Kocsis Fülöp elhelyezte az oltáron a 2. században a mai Balkán területén élt, az ortodox és katolikus egyházban egyaránt tisztelt vértanú testvérpár, Szent Flórusz és Laurusz vértanúk ereklyéit rejtő antimenziont; megszentelte az oltárt, a kápolnát és az ikonosztázt. Ezután az oltárra kerültek a Szent Liturgiák végzéséhez és a szentáldozáshoz szükséges eszközök: az evangéliumos könyv, a liturgikon, a gyertyatartó és a szentségház.

A kápolna famunkáit Sarkadi Sándor asztalosmester készítette. Az ikonosztáz képeit Monostory Viktória festette, aki személyesen is jelen volt a szentelésen.

Az ünnepség az intézmény étkezőjében szenteléssel és a meghívott vendégek köszöntőjével folytatódott.

„A Szent Matróna otthon Lelket kapott” – kezdte ünnepi köszöntőjét a metropolita. – A kápolna és az oltár „az imádság központja” lesz az oda betérők számára, ezzel pedig az Egyház küldetésének lényege válik láthatóvá:

elhelyezni a Lelket életünk középpontjában.

Kocsis Fülöp kiemelte: a Szent Matrónában élők nemcsak ellátást kapnak, de mostantól az Eucharisztia asztaláról részesülhetnek a szentségből is. „Az épület külső megújulása mindenki számára látható, szívünkkel pedig érzékelhetjük, hogy Szentháromság beköltözött az otthonba” – fogalmazott a főpásztor.

Kovácsné Kucskár Judit intézményvezető az elcsendesedés helyeként beszélt a kápolnáról, ahol mindenkinek lehetősége lesz odafigyelni Istenre, egymásra és önmagára.

Hangsúlyozta: a Szent Matróna dolgozói nap mint nap ápolják, gondozzák a rájuk bízottakat, s igyekeznek biztonságot adni számukra, de „nem csak a testnek, a léleknek is szüksége van gondoskodásra”. Ezért is fontos a kápolna létrejötte, mely az ima, a hálaadás és az emlékezés helye, lelki erőforrás lesz minden lakó és dolgozó számára.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere köszönetet mondott az intézmény fenntartójának az elvégzett munkáért, mely egyaránt jó példája a gondoskodó városnak, az állam és az egyház együttműködésének.

Köszöntőjében hangsúlyozta, mekkora felelősséget vállalnak az intézmény dolgozói a lakók ellátásában, testi és lelki gondozásában. A kápolnába betérve kicsit le lehet tenni a napi terheket, hiszen „az istenfélő embernek a nehézségeket sokkal könnyebb elviselni” – mondta Széles Diána. Elismerősen szólt a görögkatolikus egyház oktatási és szociális tevékenységéről, kiemelve, hogy az egyházi intézmények nagy segítséget jelentenek az önkormányzatnak és Debrecen polgárainak.

Ungvári Sándor, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat igazgatója a közelmúltbeli fejlesztésekről beszélt.

Az intézmény infrastruktúrája és tevékenysége is változott némiképp, hiszen a korábban 110 férőhelyes ápoló-gondozó otthon mostantól 50 fogyatékossággal élő és 50 idős ember számára nyújt ellátást; a megújult épületszárnyban pedig 10 egyágyas, saját fürdőszobával rendelkező szobát alakítottak ki. Felújították az előteret, az étkezőt; rendezettebbé vált az udvar, a park, a parkoló, a kerítés és a homlokzat is. Ezek a fejlesztések a lakók és a dolgozók számára is jobb körülményeket jelentenek. Mint mondta: szolgálatuk gyümölcse az itt élő emberek biztonsága, méltósága és a mindennap megtapasztalt szeretet. Köszöntőjét a 90. zsoltár gondolatával zárta: „Az Úr tegye maradandóvá kezünk munkáját!”

A köszöntőt közös ima és agapé zárta. Az intézmény 1966-ban indult el, így a 60. születésnapot is megünnepelték a jelenlévők.

Az új kápolnában a tervek szerint vasárnaponként tart majd Szent Liturgiát Kocsis Antal, az intézmény lelkivezetője.

Kovácsné Kucskár Judit és Ungvári Sándor kalauzolásával Kocsis Fülöp metropolita és Széles Diána megtekintette az épület felújított helyiségeit. Ungvári Sándor arról is beszélt, hogy a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán 2025-ben elindított szociális munkás képzésnek nagy szerepe van a szociális szférában tevékenykedni szándékozók szakmai felkészítésében.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Szöveg: Tóthné Espán Margaréta/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír