Kerámiaképek az Epreskertben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Ars Sacra Fesztivál keretében rendezett, kerámiaképeket és kisplasztikákat bemutató kiállítást Bakonyvári M. Ágnes ASCJ művészettörténész nyitotta meg.

A rendhagyó megnyitó kép- és formameditációra épült, kérdéseket vetett föl a látogatóknak, néha mozgásra invitálta őket: saját testük tengelye körüli megpördülésre, ölelő mozdulatokra, illetve a kör alakú tér bejárására, amit bibliai igével kísért Bakonyvári Ágnes. „Maradjatok énbennem, és én tibennetek” – mondja Jézus búcsúbeszédében (Jn 15,4). A kör alakú tér szintén ennek az „egymásban maradásnak” az érzetét támogatja, efelé hat a perspektíva hiánya is – ami Magyar Márta „kerámikonjainak” is egyik jellemzője. A kiállítótér formája a megnyitót kísérő Kosbor együttesre is hatott: a záró zeneművet a termet körbejárva adták elő.

Magyar Márta 1999-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem Szilikát Tanszékének kerámia szakán; diplomamunkája egy templom felolvasóállványának díszítése volt a négy evangélista szimbólumaival. Szakrális témájú műveinek többsége domborműves, pecsételt felületű kerámiakép, jórészt rakutechnikával dolgozik. Sokat merít a középkori ikonfestészetből, a román kor egyszerű figuráiból.

2001-ben a homokkomáromi kegytemplom szabadtéri keresztútját készítette el; 2007-ben a kecskeméti műkertvárosi Assisi Szent Ferenc-templomnak tervezett stációsorozatot, valamint a Nagykanizsa melletti Erzsébettelepen létesült Ferences Ifjúsági Tanya szabadtéri ebédlőjébe készített Emmausz címmel kerámiaképet. 2008-ban a kaposvári püspöki palota kertjében állították föl keresztúti képeit; jelenleg a budapesti Keleti Károly utcai Krisztus Király-templom számára készül egy nagyobb munkája.

A kiállítás helyszíne, az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban található. 1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik; jelenleg az intézmény műtermei és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme található benne.

1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Stróbl Alajos hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt, magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jöttek létre benne. A közepén a Mayerhoffer András által 1744–49-ben készített józsefvárosi kálvária áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére 1894-ben kövenként vittek át mai helyére a Kálvária térről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári Nagyboldogasszony-templom átépítésekor a régi templom egyes részleteit.

Fotó: Surányi J. András

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír