Az Erzsébetvárosból induló fiatal pap volt az első magyar növendéke a Pápai Diplomataképző Akadémiának, és magyarként ő volt az első diplomata tagja a világ legősibb diplomáciai tevékenységet folytató intézményének, az Apostoli Szentszéknek. Ő volt az első magyar, aki egy vatikáni kongregáció második számú vezetője, vagyis titkára volt, és az első honfitársunk, aki nuncius lett. S egyben az első nem olasz nemzetiségű madridi nuncius is ő volt.
Kada Lajos Budapesten született 1924. november 16-án. Esztergomi egyházmegyés papként Mindszenty József bíboros küldte Rómába, ahol 1946–1951 között a római Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke volt. 1951–53 között olaszországi magyar lelkész, 1953-tól a Caritas Internacionalis munkatársa. 1955–57 között a Pápai Egyházi Akadémia növendéke, majd két éven át az Államtitkárság munkatársa. 1959-től 1962-ig Pakisztánban, ezt követően Skandináviában, 1964–71 között Bonnban, 1971-ben Argentínában volt beosztott vatikáni diplomata. 1971-től a Cor Unum Pápai Tanács munkatársa. 1975–84 között Costa Rica-i nuncius, aki 1980-tól Salvadorban is képviselte az Apostoli Szentszéket. 1984–1991 között az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkára. Ezt követően négy éven át németországi, majd 1995–2000 között spanyolországi nunciusként szolgált.
Kada érsek 1992-ben megkapta a Magyar Köztársaság Középkeresztjét, 2000-ben pedig I. János Károly spanyol király a legmagasabb spanyol kitüntetést, a Katolikus Izabella Rend Nagykeresztjét adományozta neki.
A vatikáni tisztviselők hetvenötödik életévükben nyugalomba vonulnak. Kada Lajos több mint fél évszázad után hazatelepült, és nagy munkabírással vetette bele magát a hazai egyházi életbe. Örömmel fogadott meghívásokat az egész Kárpát-medence magyarlakta területeiről. Fáradhatatlanul utazott, lelkigyakorlatokat és előadásokat tartott, még akkor is, mikor a betegség már egyre nagyobb próbára tette erejét. 78 éves korában 2001. november 26-án Budapesten hunyt el.
Kada Lajos érsek a világ legtávolabbi pontjain is megmaradt magyarnak, és –ha nem is hivatalosan – képviselte a magyar egyház és nemzet érdekeit, akkor is, amikor a hivatalos magyar diplomatáktól joggal óvakodtak a nyugatra szakadt magyarok és a szabad világ diplomatái. Az érsek mindig segítette az itthoni, a határon túli és az emigrációban élő paptársakat és híveket. Amikor 1990-ben ismét felállt hazánk vatikáni képviselete, tanácsai nagy segítséget jelentettek. A magyar hívek az első pápalátogatáskor, 1991-ben, a pápa tolmácsaként ismerhették meg.
Forrás: Új Ember
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria