Kiválasztották a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervezőjét

Fürjes Balázs, aki egyben a beérkezett pályaműveket elbíráló zsűri elnöke, bejelentette, hogy a bírálóbizottság a KÖZTI Zrt. és Hamburg C Kft. közös pályázók (a KÖZTI Zrt. részéről: Tima Zoltán vezető tervező, a Hamburg C részéről: Kruppa Gábor vezető tervező) elgondolásait tartotta leginkább alkalmasnak arra, hogy a PPKE campusának terveit elkészítse. Így ők álmodhatják meg a Pollack Mihály tér – Szentkirályi utca – Múzeum utca és Bródy Sándor utca határolta városnegyedben álló új épületkomplexumot.

„A pályázati zsűri elnökeként természetes volt számomra, hogy zsűritagnak kérjem fel a Budapest és Józsefváros polgármesterei által kinevezett főépítészeket – köszönöm Erő Zoltánnak és Barta Ferencnek, hogy elfogadták a felkérést a közös szakmai munkára! Természetes volt a szakmai szervezetek, a Magyar Építész Kamara és az Építőművészek Szövetsége részvétele is a bírálóbizottságban. A zsűri izgalmas vitákat folytatott. Megőrizzük és műemléki hűséggel felújítjuk az Esterházy-palotát és a Károlyi-palotát, csakúgy, mint a Magyar Rádió homlokzatát” – fogalmazott Fürjes Balázs.

„Az ingatlanfejlesztés a Józsefvárosban, a Magyar Rádió volt épületegyüttesének területén, kiemelt közérdekű kormányzati beruházás keretein belül valósul meg. A fővárost még élhetőbb, még otthonosabb helyszínné kell alakítanunk, ahol a kormányzati elképzelésnek megfelelően teret kapnak a magas színvonalú, zöldfelülettel tagolt területek és oktatási célú épületek” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Budapest fejlesztése a mindenkori magyar kormány és a városvezetés közös feladata, fővárosunkat otthonosabb, működőképesebb helyszínné kell varázsolnunk. Az elmúlt húsz évben sok szép városépítő munkám volt: egyetemek, parkok, múzeumok, sportlétesítmények. Fiatalok számára egyetemet építeni mindig különösen kedves a szívemnek. Nagy megtiszteltetés, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a MOME, a magyar dizájnegyetem új campusa után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusbővítését is irányíthatom” – mondta Fürjes Balázs.

A kormány készen áll a városépítő munka folytatására, ugyanis Budapest nemzeti erőforrás és lehetőség – hangsúlyozta az államtitkár, aki a kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területének nevezte Budapesten a közlekedés fejlesztését, az otthonteremtést és a minőségi zöldterületek növelését. Ez utóbbit szolgálja, hogy az új campus szellős, zöldfelületekkel tagolt kisebb városközpontban áll majd, amely izgalmas közösségi tér lehet a Magyar Rádió megújulásra váró épületegyüttesének területén. „Ahol van park, sétány, fű, fa, virág, sportolási lehetőség és innovatív a környezet, ott a tanulás is eredményesebb.”

A Pázmány-projekt előkészítése az egyik legjelentősebb felsőoktatással kapcsolatos kiemelt kormányzati beruházás. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) feladata, hogy előkészítse a PPKE új campusa oktatási célú ingatlanjainak a bővítését és fejlesztését célzó projektet – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója. Hozzátette: a PPKE budapesti ingatlanbővítését az innovációs kihívásoknak való megfelelés is indokolja, mint például laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítése. Ezáltal még nagyobb eséllyel vehet részt az egyetem mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos vérkeringésben.

„A PPKE campusának létrehozásához 53.000 négyzetméter nettó hasznos terület szükséges. Az ingatlant a legmodernebb, a 21. század igényei szerint tervezett infrastruktúra és térhasználat jellemzi majd, a campus tervezési területén prognosztizált létszám nagyságrendileg 4000 fő, beleértve a megközelítőleg 3300 aktív hallgatót, a közel félezer oktatót és oktatói adminisztrációval foglalkozót, valamint az üzemeltetéshez szükséges fizikai és adminisztrációs dolgozókat” – ismertette a főbb számokat Vitézy Dávid.

*

A Pázmány-projektről

Az oktatási és oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó alapfunkciók mellett kiemelten fontos egy modern egyetemi könyvtár és az ahhoz tartozó olvasótermek biztosítása. Mind a nemzetközi, mind a hazai oktatás-kutatás elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kutatóhelyek jöjjenek létre az adott területeken. További kiemelt célkitűzés egy modern multifunkcionális sportlétesítmény, illetve szakkollégium megvalósítása.

A Bírálóbizottság pozitívan értékelte, ha az épületegyüttes:
– építészeti összhatása, tömegeinek megfelelő aránya, városképi megjelenése gazdagítja a történeti környezetet;
– nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes formálásával példát ad a takarékos, környezetével hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre;
– tervezési programjának követelményeit betartották; a funkcionális kapcsolatokat színvonalasan megoldották;
– kivitelezésének várható költsége kedvező; fenntartásának várható költsége kedvező; üzemeltetése és karbantartása energia- és erőforrás-hatékony.

A tervezési területről

Az ingatlanegyüttes a volt Magyar Rádió tömbjének területén helyezkedik el, a Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben. A Nemzeti Múzeum 1847-ben átadott épülete az 1860-as évek elejéig a plébániatemplom, a Nemzeti Színház, a Ludovika, az Orczy-kastély és a Füvészkert mellett szinte egyedül képviselt építészeti értéket a Józsefvárosban. Majd 1861-ben, az országgyűlés Nemzeti Múzeumban való ülésezésének okán a környéken tervezték elhelyezni a képviselőházat, amely évekkel később, 1865-ben épült fel a Bródy Sándor utca 6. szám alatt, Ybl Miklós tervei alapján. Ez eredményezte az arisztokrácia megjelenését a múzeum körüli utcákban, megkezdődött a ma Palotanegyedként ismert terület beépülése városi palotákkal.

A telektömb Múzeum utcai oldalán a Károlyi-palotához tartozó kert, a Szentkirályi utcai sarkon pedig a palota finanszírozását biztosító Károlyi bérház állt. A palota és a bérház együttese meghatározta a tömb osztottságát: a múzeum felé palota építésére alkalmas nagyobb méretű, a Szentkirályi utca felé jobban megosztott, kisebb telkek sora alakult ki.

A Károlyi-palota 1949 óta műemléki védettség alatt álló, egyemeletes, szabadon álló palota, amely a neoreneszánsz egyik legszebb budapesti emléke, Ybl Miklós alkotása. A zárt, fedett udvart körülvevő épület mögött terült el a nagyobbik kert, amely a historizmus kertekben való megjelenésének egyik legkorábbi példája.

Az Esterházy-palota egy-, illetve kétemeletes, szabadon álló, U alaprajzú főúri palota, amely hátsó, egykori istállói toldalékszárnnyal rendelkezik, neoreneszánsz homlokzati architektúrával és kiemelkedő, műemléki értékű belső terekkel, köztük a Márványteremmel.

A Magyar Rádió bővítése már a II. világháború előtt elkezdődött. A Károlyi-palota és Esterházy-palota megszerzésén túl három Szentkirályi utcai házat is használatba vett. A lebontott Nemzeti Lovarda helyén modern irodaházat emeltek, végül az üzemépülettel beépült a Festetics-palota egykori kertje.

A Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti telek üresen álló hátsó részén levő stúdiópalotát Gerlóczy Gedeon tervei szerint építették, az épület azonban a kivitelezés elkészülte után nem sokkal szűkösnek bizonyult. Így azt a mögötte található egykori kert felé bővíteni kezdték, köztük a közismert 6-os és 22-es stúdiókkal.

A rádió terjeszkedésének következő lépése az 5. számú épület 7. számúval való összekapcsolása, átépítése volt. A tervek szerint a két épületet a főfalak áttörésével kötötték össze. Az 1956-os forradalom alatt a 7. számú épületrész bejárat feletti háromtengelynyi homlokzati fala két emeleten leomlott, az 5. szám alatti épületrész utcai fala majdnem teljesen kidőlt, a födémek leszakadtak. A helyreállítási munkákat az eredeti állapotnak megfelelően végezték. Az épületek utca felőli homlokzata jelenleg városképileg védett.

A leendő campus területén lévő Károlyi- és Eszterházy-paloták műemléki értékének megőrzése, tiszteletben tartása és az új beépítések színvonalas igazodása alapvető tervezői elvárás. A Pollack Mihály tér felé néző paloták és az új beépítések együttesének struktúrája, tömeghatása és látványa az építészeti érték növekedését jelentheti, ezért kiemelt építészi feladat.

További részletek: https://ppkecampustervpalyazat.hu/

Információ a nyertesekről:
Tima Zoltán:
https://www.kozti.hu/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tima_Zolt%C3%A1n

Kruppa Gábor:
http://www.kitervezte.hu/tervezok/kruppa-gabor/
https://cseppek.hu/rendezveny/1606kruppa-gabor-ko-es-tegla

Forrás: BFK

Fotó (és további részletek): Fürjes Balázs Facebook-oldala

Magyar Kurír